Betegségek: Az újszülöttkori sárgaság

2017. okt. 16.

Az újszülöttkori sárgaság az újszülöttek 50%-ánál, a koraszülöttek 80%-ánál fordul elő.

Sárgaságról akkor beszélünk, amikor az újszülött bőre, valamint a szemfehérje (sclera) besárgul. Az újszülöttkori sárgaság általában az élet második, harmadik napján válik láthatóvá kezdetben az arcon, felső testen, majd a folyamat elmélyülésével az alsó testfélen is megjelenik. A sárgaság az esetek döntő többségében fiziológiás folyamat, amely nem okoz problémát a babák számára, ritkán derül fény a sárgaság hátterében húzódó májbetegségre, mely a későbbiekben sebészeti vagy egyéb kezelést igényel.

 

Mi okozza az újszülöttkori sárgaságot?

A sárgaságot egy bilirubin nevű festékanyag okozza, amely a vörösvértestek szétesését követően felhalmozódik a baba szervezetében. A bilirubin a vörösvértestekben található hemoglobinnak a lebontási végterméke és egy biliverdin nevű anyagból képződik.

Az újszülött szervezetében a magzati vörösvértestek szétesnek és megkezdődik az átalakulás a normál vörösvértesteké. A szétesett vörösvértestek lebontási végtermékeinek feldolgozását a máj és a vese normális esetben kontroll alatt tartja, azonban egy újszülöttnél a szervek működése még éretlen, ezért nem képes elég gyorsan lebontani azokat. A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakítása, kiválasztása a szervek éretlensége miatt késik, ami szintén hozzájárul a vér emelkedett bilirubin szintjéhez.

Milyen tényezők ronthatnak a sárgaságon?

  • Bevérzések (szülési trauma)
  • Koraszülött gyermek (máj, vese éretlensége)
  • Vércsoport összeférhetetlenség ( ABO, Rh)
  • Fertőzés
  • Kevés anyatej (táplálás az első életnapokban)

A sárgaság veszélyes?

Az első élethétben észlelt enyhe sárgaság a megfelelő folyadékbevitelen kívül egyéb terápiát nem igényel. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (szoptatás/tápszer) esszenciális egy újszülött számára. Súlyosabb fokú sárgaság esetén a vér bilirubin szintjének ellenőrzése szükséges. A magas bilirubinszint aluszékonyságot, ébreszthetetlenséget okozhat, sok édesanya észleli ilyenkor azt, hogy gyermeke nehezen vagy egyáltalán nem táplálható.

Az extrém magas bilirubinszint a későbbiekben agykárosodást (kernicterus), halláskárosodást okozhat, ezért fokozódó sárgaság esetén a vérvizsgálat elvégzése mindenképpen szükséges!

A terápia

Az enyhe vagy közepes fiziológiás sárgaság általában nem igényel kezelést. A súlyos fiziológiás sárgaságban szenve­dő csecsemőket kékfény-kezelésben, más néven fototerápiában részesítik. Fototerápia során a bilirubin átalakul olyan formává, melyet a máj könnyebben feldolgoz és a vizelet, széklet segítségével a szervezetből kiürül. A kezelés során a babán pelenka és szemvédő van, a gyermeket csak etetés céljából célszerű kivenni a kék fény alól. A fénykezelés mellékhatásaként a baba bőrén kiütéseket észlelhetünk, illetve hasmenés és/vagy széklet elszíneződése is jelentkezhet. A kezelés befejeztével ezek a tünetek mérséklődnek, majd maguktól megszűnnek.

Kékfény-kezelés során az újszülött bilirubin szintjét 4-6 óránként ellenőrizni kell. Amennyiben a bilirubinszint a fototerápiás határ alá csökkent, akkor a kezelés leállítható, ezt követően 8-12 óra elteltével a bilirubinszint ismételt ellenőrzése szükséges. Amennyiben a bilirubinszint megfelelő mértékben lecsökkent, a kékfény-kezelés folytatása a továbbiakban nem szükséges.

Fototerápia és vércsere határok érett újszülöttek esetében

Szerencsére ritkábban fordul elő az az eset, amikor a fototerápia nem jár sikerrel és az újszülött sárgasága továbbra is súlyos, ekkor vércsere kivitelezése válhat szükségessé. Vércsere során a baba vérét 10-20 ml-es adagokban felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó vörösvértestekre és normális bilirubintartalmú vérsavóra cserélik.

Elhúzódó sárgaság

Elhúzódó sárgaságról akkor beszélünk, ha érett újszülöttek esetében a sárgaság két hétnél, koraszülöttek esetében három hétnél tovább fennáll.

Az anyatejjel táplált cse­csemők vére több bilirubint tartalmaz, mint a tápszerrel táplált társaiké, ez is közrejátszhat az elhúzódó sárgaság kialakulásában. Az újszülöttkori fiziológiás sárgaság ilyenkor sem jelent nagy bajt, a szoptatás felfüggesztése, illetve az anyatejes táplálás megszakítása NEM SZÜKSÉGES!

Elhúzódó sárgaság esetén részletesebb vizsgálatok szükségesek különösen akkor, ha a következőket észleljük:

  • a csecsemő kevésbé etethető,
  • aluszékony, nehezen ébreszthető,
  • világos színű széklet, sötét színű vizelet,
  • nem kielégítő súlygyarapodás,
  • rossz általános állapot.

“Take home message” szülőknek:

1, Az újszülöttkori sárgaság az esetek döntő többségében fiziológiás folyamat, megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén kékfény-kezeléssel az élet első két hetéig megszűnik.

2, Koraszülött, illetve anyatejes babák esetében a sárgaság akár 3 hetes életkorig is elhúzódhat, a szoptatás/anyatejes táplálás felfüggesztése ebben az esetben sem javasolt.

3, Súlyos sárgaság esetén a vér bilirubin szintjét ellenőrzik, szükség esetén fototerápia, vércsere elvégzése válhat szükségessé.

4, Az elhúzódó sárgaság hátterében állhat anyatejes táplálás, súlyos májbetegség vagy fertőzés és egyéb kórképek, ebben az eseteben a csecsemő részletesebb kivizsgálást igényel!

 

Forrás:

1, http://www.nhs.uk/conditions/Jaundi…

2, Prolonged Jaundice Proforma, Pediatric Department Royal Oldham Hospital, The Pennine Acute Hospitals NHS Trust,

3, Jaundice in newborn babies, Salford Royal NHS Foundation Trust, The information Standard,

4, http://www.nhs.uk/Conditions/Jaundi…

5, https://www.nice.org.uk/guidance/cg…

fotó: dr. Szakács Krisztina

dr. Szakács Krisztina

*A fotó a szerző kizárólagos tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása, vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet. Hozzájárulás kérése: gyogyitomehecskek@gmail.com

 

Share This