Miért ne adjunk phenobarbital tartalmú kúpot gyerekeknek?

2017. dec. 25.

Létezik hazánkban igen népszerűnek számító lázcsillapító készítmény, sokan azonban nincsenek tisztában ennek a készítmények az esetleges mellékhatásaival.

A lázcsillapító kúp egyik hatóanyaga az aminophenazone, ami láz-és fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatású gyógyszer. A kúp másik hatóanyaga egy phenobarbital nevű szer, ami valóban erős görcsgátló és egyes klinikai vizsgálatok szerint még a görcsállapotok megelőzésére is alkalmas lehetne, azonban mellékhatásai miatt ez egyáltalán nem ajánlott! 

Egy 1997-ben elvégzett átfogó (metaanalízis) vizsgálatban 700 gyermek bevonásával különféle görcsgátló gyógyszerek hatékonyságát vizsgálták a lázgörcs megelőzésében. A vizsgálatok rámutattak arra, hogy phenobarbital adása esetén a görcsállapotok előfordulási kockázata valóban kisebb, mint placebo esetén, de arra is egyértelmű bizonyítékot találtak, hogy a folyamatos phenobarbital terápia során a gyógyszer káros hatásaival is számolni kell. Ilyen káros hatások például a későbbi életkorban jelentkező viselkedési zavarok, vagy irritábilitás.

Egy másik, 2016-ban végzett vizsgálat során a diazepam (szintén görcsgátló gyógyszer, amelyet lázgörcs esetén kúp formájában adhatunk gyermeknek) és a phenobarbital görcsgátló hatását hasonlították össze 6 hónapos és 5 éves életkorú gyermekekben. Ismert, hogy mindkét gyógyszer jó hatásfokkal csillapítja a görcsöt, viszont ebben a vizsgálatban a kutatók arra keresték a választ, hogy érdemes-e adni megelőzésképpen bármelyik görcsgátló gyógyszert azoknál a gyermekeknél, akiknél a lázgörcs gyakrabban fordult elő. Az egyik csoportban a gyermekek szájon keresztül kaptak megelőzés céljából diazepamot, a másik csoportban pedig phenobarbitált.

Az elvégzett vizsgálatok során a diazepam ugyan hatásosabbnak bizonyult a görcsállapotok megelőzésében, de a fellépő mellékhatások mindkét csoportban óvatosságra intettek. A diazepamot kapó csoport esetén gyakrabban észleltek letargiát vagy mozgáskoordinációs zavart, a phenobarbitalt kapó csoportban pedig hiperaktivitást, nyugtalanságot vagy a kognitív funkciók zavarait emelték ki. Éppen ezért, az észlelt mellékhatások miatt lázas görcstevékenység megelőzésére egyik készítményt sem ajánlják rutinszerűen!

A lázcsillapító kúp alkalmazásával kapcsolatosan azonban nem csak a késői mellékhatások lehetnek aggasztóak. Hazánkban sajnos nagyon gyakori a kúp alkalmazása az oltásokat követő lázas állapotokban is. Miért baj ez?

Mi az a Hipotonias Hiporesponsiv Epizód (HHE) ?

A Hipotonias Hiporesponsiv Epizód egy az oltásokat követő reakció, amely rendkívül rémisztő lehet mind az orvos, mind pedig a szülők számára. A HHE-re a következő tünetek jellemzőek:

  • döntően 2 éves kor alatt fordul elő
  • az oltást követően 1 perc-48 óra múlva léphet fel
  • a gyermek először irritábilis lesz, belázasodhat, majd ezt követően petyhüdté válik, teste elernyed (hypotonia)
  • sápadttá válik, leszürkül
  • a gyermek jellemzően sem fizikális, sem verbális ingerekre nem reagál
  • döntően azok után az oltások után fordulhat elő gyakrabban, amik a Pertussis (szamárköhögés) ellen nyújtanak védelmet
  • az állapot percektől akár 36 óráig is eltarthat, a gyermek kórházi felvétele és megfigyelése szinte mindig szükséges!
  • a HHE regisztrált esetek mindegyike jóindulatú folyamat, a gyermekek megfigyelése során nem találtak maradandó károsodást!

  • Facebook
  • Google+

Már egyértelműen bizonyított, hogy a Hipotoniás Hiporesponsiv Epizód előfordulási gyakorisága felére csökken akkor, ha a szamárköhögés elleni oltóanyagban a pertussis komponens acelluláris (Pa), nem pedig teljes sejtes (Pw)! A hazánkban jól ismert és használt oltóanyagok Pentaxim, Tetraxim acelluláris (Pa) komponenst tartalmaznak, így ebből a szempontból is jóval biztonságosabbak, mint más oltóanyagok, amelyek teljes sejtes (Pw) komponenst tartalmaznak. 

Az említett kúp adása oltásokat követő lázas állapotok esetén sem a legjobb választás, mivel a kúpban található egyik hatóanyag (phenobarbital-görcsgátló szer) alkalmazása során nem csak a szer görcsgátló, hanem az altató és nyugtató hatásával is számolnunk kell! Éppen ezért a fent említett reakciót nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni, ha az oltásokat követő lázas oltási reakcióban a fent említett kúp helyett paracetamol vagy ibuprofen tartalmú lázcsilllapító készítményet adunk a gyermeknek!

Mindazonáltal rendkívül fontos elmondani azt is, hogy Hipotonias Hiporesponsiv Epizód nem csak a pertussis komponenst tartalmazó vakcinák alkalmazását követően léphet fel, hanem más oltások beadását követően is, valamint a HHE-ről nem bizonyított, hogy bármiféle maradandó károsodást okozna az oltott gyermekben, ezért az ACIP (Advisory Committee on Immunization Practices), az Egyesült Államok Immunizációs Gyakorlatokkal Foglalkozó Tanácsadó Bizottsága egyértelműen állást foglalt abban, hogy a Hipotonias Hiporesponsiv Epizód NEM jelent a későbbiekben oltási ellenjavallatot! 

dr. Szakács Krisztina

Forrás:

1,Rantala H, Tarkka R, Uhari M. A meta-analytic review of the preventive treatment of recurrences of febrile seizures. Journal of Pediatrics 1997; 131(6): 922-925

2, Intermittent Diazepam versus Continuous Phenobarbital to Prevent Recurrence of Febrile Seizures: A Randomized Controlled Trial

3, http://www.medsafe.govt.nz/profs/puarticles/8.htm

 

 

Share This