Iscador/Helixor A terápia endometriózisban

2018. dec. 23.

Jelen tanulmány a fagyöngy endometrium (méhnyálkahártya) stroma sejtjeire és a vaszkuláris növekedési faktor (érszaporulatot segítő növekedési faktor- VEGF) termelődésésre kifejtett hatását vizsgálta endometriózisban szenvedő betegek esetében.

A méhnyálkahártya összetételére jellemző, hogy a benne lejátszódó ciklikus változások alapján – két főbb rétegből áll: a méh ürege felé eső, az endometrium (méhnyálkahártya) vastagságának kétharmadát kitevő funkcionális réteg – ez proliferál, differenciálódik és lökődik le majd a menstruációkor – és az alsó egyharmadot kitevő bazális réteg, amelyből a lelökődést követően a felső kétharmad regenerálódik.

Mi a stromasejtek szerepe a méhnyálkahártyában? 

A ciklus 3–4. napjára a megelőző ciklus nyálkahártyájának funkcionális rétege legnagyobbrészt már levált, és vérzés kiséretében a hüvelyen keresztül távozott; a méhizomzatot csak kb. 0,5 mm vastagságú bazális réteg fedi. Az endometrium (méhnyálkahártya) újrakialakulását az ösztradiol (ösztrogén) indítja meg: ennek hatására a stromasejtek és a mirigysejtek gyors oszlásokon mennek keresztül. A stromasejtek – az ösztradiol hatásra – különböző növekedési faktorokat választanak el.

A 2018-as tanulmány célja az volt, hogy fagyöngyterápia alkalmazása során vizsgálja az endometriális stromasejtek életképességét és az endotheliális (vascularis) növekedési faktor (VEGF) elválasztásnak mértékét az endometriózisban szenvedő betegekben.

Mi az Iscador vagy Helixor A? 

  • Facebook
  • Google+

Az Iscador/ Helixor A fagyöngyinjekciót tartalmazó készítmények. A fagyöngyinjekció kúra kivételesen hatékony beavatkozásnak számít szerte a világon. A fagyöngy hatóanyagai: a viszkotoxinok, proteinek, lektinek, alkaloidok, poliszaharidok, melyek gátolják a sejtosztódást, oldják a tumorsejtek falát, javítják a szívműködést, aktivizálják a fehérvérsejt képződést, növelik a fájdalomcsillapító hatású béta endorfin termelését és stimulálják a csecsemőmirigyet, így növelik az immunrendszer aktivitását. Mindezek következtében javul a beteg általános állapota, az étvágya, a testtömege, helyreáll a szervezet vegetatív ritmusa, javul a vérképe, csökken a fájdalma és a tumor növekedése.

Az alábbi tanulmány n=40 fertilis (termékeny) korú, endometriózisban szenvedő nő bevonásával készült. Az I-II-es stádiumú betegek száma n= 20, a III-IV stádiumú betegek száma n=20, a kontroll csoportba n=20 egyéb, jóindulatú nőgyógyászati betegségben szenvedő nőt választottak be.  Az endometriózisban szenvedő betegektől mind eutópiás (megfeleő helyen, azaz méhen belül) és ektópiás (méhen kívül) levő endometrium (méhnyálkahártya) szövetből nyertek mintát. Az endometrium (méhnyálkahártya) szövetet tartalmazó mintákból stromasejteket szeparáltak, majd az elválasztott  stromasejteket mind a beteg csoportból, mind az egészséges csoportból nyert peritoneális (hasűri) folyadékban helyezték el. A peritoneális folyadékban elhelyezett strómasejt minták egy részéhez fagyöngykivonatot adtak, másik részét fagyöngykivonat nélkül vizsgálták. Az alkalmazott fagyöngyterápia koncentráiciója 200 ng/ml volt.

A sejtek életképességének meghatározására az úgynevezett MTT eljárást, az endotheliális növekedési faktor (VEGF) vizsgálatára pedig Western Blot és ELlSA módszert használtak.

Az I-II stádiumú endometriózisban szenvedő betegek peritoneális (hasűri) folyadékjával kezelt eutópikus és ektópiás endometrium (méhnyálkahártya) stromasejtek aktivitása jelentősen növekedett (strómasejt szaporulat-állapotrosszabbodás). Amennyiben a stromasejteket olyan peritonealis folyadékban helyezték el, amely fagyöngykoncentrátumot is tartalmazott, a strómasejtek aktivitásában jelentős csökkenést mértek (strómasejt szaporulat csökkenés)! A strómasejtek aktivitását az endotelialis növekedési faktor (VEGF) elválasztásának mértékével fejezték ki (érnövekedés).

Jelen tanulmány arra mutat rá, hogy a fagyöngy az endometriózisban, – különösen az I-II-es stádiumban- szenvedő betegek esetén, mind az ektópiás, mind az eutópiás méhnyálkahártya strómasejteinek aktivitását csökkenti és talán még érproliferációt (érszaporulatot) gátló hatással is rendelkezik, ezért alkalmazása a jövőben helyet kaphat az endometriózis terápiájában.

Egyik másik figyelemre méltó tanulmány A Helixor A hatását vizsgálta a természetes ölősejtek (Natural Killer – NK sejtek) aktitivtására endometriózis esetén. 

Az endometriózis kialakulásának folyamtában az egyik legfőbb immunsejt a Natural Killer (NK), azaz természetes ölősejt. Bár több, előző tudományos vizsgálat már igazolta a Helixor A hatásosságát az endometriózis terápiájában, addig az immunrendszerrel való interakciójának pontos mechanizmusa még mindig nem ismert. Jelen tanulmány célja az volt, hogy a természetes ölősejtek citotoxicitásának ( a sejt azon képessége, ahogy elpusztít kórokozókat, vagy tumorsejteket) mértékét vizsgálja endometirózisban. 2011. január és december között n=50 endometriózisban szenvedő nőtől és n=50 jóindulatú petefészek cisztával kezelt nőtől nyertek peritoneális folyadékot (hasűri folyadékot), laparoszkópia (hastükrözés) során. A természetes ölősejtek alap (minimum) citotoxicitási szintjei mind a kontroll, mind pedig a beteg csoportban meghatározásra került.

Ezt követően az ölősejtek citotoxicitási szintjeit lemérték Helixor A kezelést követően is. A természetes ölősejtek citotoxicitásának mértékét a CD107a biológiai marker (jelzőmolekula) mennyiségének változásával követték. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy az endometriózisban szenvedő betegek természtes ölősejtjeinek citotoxicitása jelentősen csökkent az egészséges betegek NK sejtjeinek citotoxicitásához képest. Szignifikáns csökkenés volt észlelhető az ölősejtek aktivitásában az endometriózis súlyosabb stádiumai esetén (stádium III-IV). A legnagyobb különbséget a petefészekcisztával kezelt betegek (kontroll csoport) NK sejt aktivitása és a súlyos stádiumú endometriózisban szenvedő betegek NK sejt aktivitása között észlelték. Egyértelmúen látható volt az is, ha a súlyos endometriózisban szenvedő beteg Helixor A kezelésben részesült, akkor az eredetileg csökkent NK sejt aktivitás szignifikánsan javult (átlag 10%).  A helixor A kezelés következtében mind a kontroll, mind a betegcsoportok NK sejt aktivitása jelentősen javult, ami a jól detektálható CD107a biologiai marker megnövekedett szintjének tudható be. A helixor A jövőbeli alkalmazása, mint immunmodulációs terápia szóba jöhet az endometriózis kezelésében.

Forrás:

1, https://www.researchgate.net/publication/270514019_Effect_of_Helixor_A_on_Natural_Killer_Cell_Activity_in_Endometriosis

2, https://www.researchgate.net/publication/328504245_Effect_of_mistletoe_on_endometrial_stromal_cell_survival_and_vascular_endothelial_growth_factor_expression_in_patients_with_endometriosis

3, https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch09s05.html

4, Fotó: dr. Szakács Krisztina

dr. Szakács Krisztina

2018. 12. 22

Share This