Az “agyonhájpolt” D-vitamin

2019. Már. 15.

“A táplálékiegészítők világában a D-vitamin olyan, mint egy popsztár. “

Egy évtizeddel ezelőtt a semmiből tört elő, rengeteg sajtómegjelenést kapott.  Nehéz visszaemlékezni arra az időszakra, amikor az emberek még nem is beszéltek a D-vitaminról.

A D-vitaminról régóta tudjuk, hogy szerepe van csontjaink védelmében, azonban igazi csillaga akkor kezdett ragyogni, amikor a 2000-es évek elején a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a D-vitamin nem csak csontjainkat védi, hanem rengeteg élettani folyamatban van pozitív hatása. Úgy tűnt egy egész tucat betegség megelőzésében lehet szerepe, beleértve a sclerosis multiplexet, az asztmát, depressziót, szívbetegségeket vagy a rákot. Azt is kijelentették, hogy teljesítményfokozó hatású és a sportolóknak mindenképpen szedniük kell.

A D-vitamin Bizottság – amit egy pszichiáter alapított 2003-ban-, aktívan promotálni kezdte a D-vitamin pozitív hatásait a betegeknek és az orvosoknak egyaránt. Izgalmasnak ígérkező D-vitaminszint ellenőrző gyorstesztek kerültek forgalomba. Az orvosok a paciensek által követelt vizsgálatokat százával rendelték, a kutatók pedig ráharaptak a dologra.

Minél több kutatást végeztek a D-vitaminnal kapcsolatosan, egyre több végződött kétes eredményekkel és a legutóbbi vizsgálatok szinte minden előzőleg bizonyítottnak vélt eredményt romba döntöttek. 2018. november 10-én a New England Journal of Medicine közzétette az eddig létező legnagyobb kutatást a D-vitamin rákra és szívbetegségekre kifejtett hatásáról (1).  Bár a vizsgálat során voltak pozitívnak értékelhető adatok, összeségében elmondható, hogy az eredmények egyenesen kiábrándítóak voltak. Egy 2017-es tanulmány, mely a D-vitamin kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett védő hatásait vizsgálta, nem talált bizonyítékot a D-vitamin vérnyomásra, inzulinérzékenységre vagy a vérzsírokra kifejtett pozitív hatását illetően (2). Tavaly áprilisban még az USA Preventive Services Task Force nevű, tudományos vizsgálatok elemzésével foglalkozó, független orvosi szervezete is arra jutott, hogy a D-vitaminnak a csontok védelmében betöltött szerepe is megkérdőjelezhető.

” A D-vitamin iránti lelkesedés a tudományos körökben egyre inkább csökken”- mondja Clifford Rosen osteoporosis kutató, a Scarboroughi Kutatóintézet orvosa. Még a csontok anyagcseréjében is, ahol tudjuk, hogy a D-vitaminnak talán van némi szerepe, viszont az ezzel kapcsolatos kutatások sajnos szintén nem konklúzívak. A folyamat egy fontos kérdés feltevéséhez vezet:

“A D-vitamin Napja lemenőben van?”

  • Facebook
  • Google+

Bízzunk a szervezetünkben!

A szervezetünk UVB sugárzás hatására D-vitamint gyárt, vagy táplálékból jut a szükséges vitamin mennyiségéhez. Ahogy bekerül a D-vitamin a véráramba különféle átalakulásokon megy keresztül, hogy aktív hormonná válva megerősítse csontjainkat. Az UVB sugárzás a bőr 7-dehydrocholesterol tartalmával lép reakcióba és cholecalciferollá alakítja. A cholecalciferol a véráramon keresztül bekerül a májba, ami átalakítja 25-hydroxycholecalciferollá. Majd ezt követően a vesében a 25-hydroxycholecalciferol aktív hormonná, calcitriollá alakul.

A calcitriol (aktív D-vitamin) kedvező hatásai:

  • a belekben serkenit a calcium és a foszfor felszívódását
  • növeli a csontok minerális összetételét

Lehetséges hatásai, melyek jelenleg kutatás alatt állnak:

  • immunrendszerben betöltött szerep
  • rák megelőzés
  • kardiovasculáris betegségek elleni védelem
  • sclerosis multiplex
  • depresszió

 

Derítsünk fényt a titokra!

Vajon mikor működik jól a szervezetünk D-vitamin produkció szempontjából? Mindenkinek ugyanannyi D-vitaminra van szüksége?

A válasz nagyon bonyolult. Egy dolog persze vitathatatlan: a szervezetünknek D-vitaminra van szüksége.  Az emberi történelem során az egyik legfélelmetesebb betegség a rachitis vagy másnéven angol-kór (D-vitamin hiány) volt. Ebben a betegségben a tipegők  lábai úgy gürböltek el, mint a vékony faágak. Még a reneszánsz vagyonosai számára sem volt védelem, gazdag olasz családok sarjai is szenvedtek az angol-kórtól. Végül az 1900-as évek elején az orvosok felfedezték az angol-kór okát. Rájöttek, hogy azok a gyermekek, akik többet tartózkodnak a napon nem mutatják az angol-kór tüneteit. 1919-ben egy német orvos felfedezte, hogy az angol-kór a UV lámpa alkalmazásával gyógyítható. A betegek egyik karját megvilágítva az összes tünet elmúlt, az angol-kór meggyógyult. A napsugárzás hatására történő D-vitamin átalakulás hatásmechanizmusának felfedezéséért Adolf Windaus, német kémikus 1928-ban Nobel-díjat kapott.

A következő évtizedekben az élelmiszer D-vitamin tartalmát növelték és ennek következtében az angol-kór szinte teljesen eltűnt. A mai világban a D-vitamin nem más, mint egy apróbetűs szöveg a tejes és narancsleves dobozokon.

A D-vitamin elsődleges szerepe, hogy a táplálék kálcium tartalmának bélben történő felszívódását fokozza. Szintén fontos szerepe van a táplálék foszfortartalmának bélből történő felszívódásában is. A D-vitaminnak sokáig csak a csontokat erősítő szerepét ismerték, azonban mára már egyértelművé vált széles hatásspektruma. “A szervezetünk majdnem minden szervének szöveteiben vannak D-vitamint megkötő receptorok” – mondja Walter Willet a Harvardi Egyetem epidemiológusa. Az 1990-es évek végére a kutatók egyértelmű kapcsolatot találtak a kevés napfény expozíció és bizonyos betegségek között. A kutatások azt igazolták, hogy minél északabbra él valaki, (kevesebb napfény éri), annál nagyobb esélye van a sceloris multiplex és más autoimmun betegségek kialakulására. Egy, a Cancer Epidemology Biomarkers and Prevention c. orvosi lapban megjelent közlemény szerint azoknál az USA-ban élő nőknél, akiket több napfény ért, 25% volt a mellrák kialakulásának esélye, akiket viszont jóval kevesebb napfény ért, azoknál 65%-ra emelkedett a betegség előfrodulási gyakorisága.  A napfény expozíció mennyiségének csökkenésével egyenes arányosságban nő a mellrák kialakulásának esélye 25-65% (3). Összefoglalásként elmondható, hogy az 1990-es években elvégzett tanulmányok szerint azok a betegek, akiket elegendő menyiségű napfény ért és megfeleő mennyiségű D-vitaminnal rendelkeztek, sokkal egészségesebbek voltak. 

JoAnn Manson a Harvardi Egyetem kutatóorvosa egy fontos összefüggésre szeretné felhívni a figyelmet: Az alacsony D-vitaminszint oka nem csak az lehet, hogy különféle betegségek miatt az emberek nem tudnak elegendő időt a napon tartózkodni, hanem a túlsúly is. Ismert tény, hogy a túlsúlyos betegek D-vitamin szintje alacsonyabb, mint a normál súlyú embereké. A D-vitamin egy zsírban oldodó vitamin (hormon), a nagyobb testzsírszázalék egyértelműen magyarázza azt, hogy ezeknél a betegeknél a D-vitamin hiány az obesitásuk következménye, nem pedig oka, azaz egészségkárosodásuk nem feltétlenül az alacsony D-vitamin szintjükből származik, hanem a túlsúlyból és a mozgásszegény életmódból. 

A jelenlegi kérdés már nem az, hogy az emberi szervezetnek szüksége van-e D-vitaminra, hanem az, hogy kell-e szednünk táplálékkiegészítő formájában.

A D-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők szedése végigsöpört a fejlett civilizáción. Az Euromonitor szerint az USA-ban 2008-tól napjainking évi 248 millió dolláról 1 milliárd dollára nőtt a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítőkből befolyt jövedelem.

Az első jelentős D-vitaminnal kapcsolatos tanulmány eredményeit 2007-ben egy nebrascai egyetem kutatói publikálták (4). Megközelítőleg 1200, 55 év feletti nő vett részt a vizsgálatban. A retrospektív vizsgálat eredményei alapján azt állították, hogy a napi elfogyasztott 1100 IU D-vitamin 1500 mg kálcium kiegészítéssel megközelítőleg 50%-kal csökkentette a rák előfordulásának gyakoriságát. Eredményüket az American Journal of Clinical Nutrition tette közzé. A vizsgálatban résztvevők követése négy évig zajlott, a második év végén 18 rákos megbetegedést találtak a placebót fogyasztó csoportban (ezek a résztvevők nem kaptak D-vitamint) és 8 esetet a D-vitamint fogyasztó csoportban. Ez volt az első jelentős human vizsgálat a D-vitamin rákmegelőző hatásával kapcsolatban.

“Az emberek hajlamosak voltak rákapni a pozitív eredményeket prezentáló tanulmányokra, mert azt akarták hallani, hogy igaz legyen”- mondja Steven Abrams, a Texasi Egyetem gyermekgyógyásza. “A negatív eredménnyel záruló kutatásokat bizony elásták és azokat még most is nehéz megtalálni.”

2010-ben a New York Times egyik vezércikkében írt az addigi legnagyobb esetszámú (26.000 fő) D-vitaminnal kapcsolatos vizsgálat eredményeiről. A VITAL tanulmányban 50 év feletti férfiak és 55 év feletti nők vettek részt, napi 2000 IU D-vitamin elfogyasztása mellett. A tanulány a halolaj tartalmú táplálékkiegészítők vizsgálatára is kiterjedt. Fontos megjegyezni, hogy több mint 5000 afro-amerikai vett részt a vizsgálatban, akikről tudnunk kell, hogy a sötétebb bőrű emberek D-vitamin képzése nehezebb lehet, hiszen bőrük nem engedi át az UV sugárzást olyan hatásfokkal, mint a fehérbőrűeké.

Kiábrándító eredmények

A VITAL eredményei 2010 novemberében kerültek publikálásra az Amerikai Kardiológiai Társaság éves tudományos gyűlésén, illetve pulbikálásra kerültek még a The New England Journal of Medicine hasábjain is. A halolajat tartalmazó étrendkiegészítőknek talán volt némi pozitív hatása a szívre, de a stroke megelőzősében egyértelműen nem segített (5). A rák megelőzését illetően igen összetett eredmények születettek: 5 éves követés tekintetében nem találtak szignifikáns csökkenést a mell-, prosztata-, vastagbélrák előfordulási gyakoriságában. A D-vitamint szedők csoportjában 154 regisztrált rák okozta haláleset állt szemben a placebot fogyasztók 187 halálesetével. A vizsgálat első két évében a rákban elhunytak száma kb. 25-%-kal csökkent, persze ezen az adaton senki se lepődött meg hiszen tudjuk, hogy a D-vitamin a rák terjedését és növekedését gátolja. Ha még a VITAL eredményei nem lettek volna elég meggyőzőek, 2017-ben egy Új-Zélandi kutatócsoport 5000 ember bevonásával végzett átfogó vizsgálatot a D-vitamin szív- és érrendszert védő hatásáról. A vizsgálatban résztvevők naponta nagy dózisú D-vitamint kaptak vagy placebót. Az eredményeket a JAMA Cardiology c. szaklapban tették közzé és arra jutottak, hogy a nagy dózisú D-vitamin szedésének nincs szignifikáns védő hatása (6).

A D-vitamin, mint a csonttörések védelmezője sem futott be nagy karriert. Tudjuk, hogy a D-vitamin szükséges a csontjaink egészségéhez, ezért sok orvos az idős generációnak  D-vitamin szedést ajánl, hogy az esésekből származó töréseket megelőzzék. Az Egyesült Államok Preventív Medicinával foglalkozó független orvosi szervezete (USPSTF) tavaly tavasszal arra a döntésre jutott, hogy az erre vonatkozó bizonyítékok továbbra is ellentmondásosak. A ráadás 2018. októberében látott napvilágot, amikor is a Lancet Diabetes and Endocrinology egyik számában megjelent, hogy a D-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők szedésének semmilyen csonttörést megelőző, illetve a csont mineralizációját javító hatása nincs (7). 

Napfény a vállunkon

  • Facebook
  • Google+

Amerikai egészségügyi szervezetek D-vitamin ajánlása, 20ng/ml=600-800 IU/nap egységet jelent. 

“Ez az ajánlás egyáltalán nem meglepő, hiszen a D-vitamin nagy hírnévnek örved a csontok egészségét illetően”- mondja Catharine Ross, pennsylvaniai táplálkozási biokémikus, a 2010-ben megtartott D-vitamin konferencia elnöke. Csontjaink fiatal életkorunkig épülnek fel. Későbbi életkorunkban testünk azon munkálkodik, hogy megőrizze a kiépült csontállományt. Ennek a folyamatnak a nagy részét nem a D-vitamin (cholecalciferol) végzi, hanem a calcitriol, az aktív hormon, melynek kialakításában a máj és a vese vesz részt. Ez az átalakítási folyamat limitált. Az, hogy D-vitamin táplálékkiegészítőt szedünk, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a D-vitamin aktív formájának szintje is megnövekszik majd a szervezetünkben. 

A D-vitaminnak a rák megelőzésében betöltött szerepe tekintetében a VITAL-on kívül elvégzett más tanulmányok eredményei is ellentmondásosak. 2017-ben JAMA-ban publikált eredények szerint nem találtak semmilyen különbséget a rák előfordulásának gyakoriságában olyan posztmenopausás nők esetében, akiknek fele D-vitamint szedett kálciummal, másik fele pedig placebót kapott (8).  Mindezeket figyelembe véve kimondható, hogy a D-vitamin szedésének nem tulajdoníthatunk elsődleges szerepet a rák kialakulásának megelőzésében. Mit is jelent ez pontosan? “Azt, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin szupplementáció védőfaktorként szolgálna a rákkal szemben.” – mondja Cindy Davis, orvos, az Amerikai Egyészségügyi Szervezet táplálékkiegészítőkkel foglalkozó osztályának igazgatója.

Walter Willet a Harwardi Egyetem táplálkozási szakértője felhívja a figyelmet arra tényre, hogy a rák tekintetében elvégzett 5 éves nyomonkövetéses vizsgálatok hossza talán nem elégséges és hosszabb, akár 10-20 évig kiterjedő vizsgálatok elvégzésre is szükség lenne a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők hatásosságának vizsgálatában. Továbbá azt is leszögezte, hogy az olyan betegségekben, mint a sclerosis multiplex egyértelmű összefüggés látható a betegség kialakulása és napsütéses órák száma, illetve a D-vitamin szintek között. Minél kevesebb az előző két tényező, annál nagyobb esély van a betegség kialakulására. Továbbá fontosnak tartja elmondani, hogy azokon az éghajlatokon, ahol jelentős napsugárzás éri a gyerekeket és a serdülőket, ott a későbbi életszakaszokban is csökkent a sclerosis multiplexben megbetegedettek száma. 

Tumultus a tesztekben

Sajnos a “D-vitamin piacot” képviselők legtöbbje nem várja meg a hivatalos tudományos állásfoglalásokat. Néhány tudós szerint a nagydózisú D-vitamin promotálása inkább félrevezető és a jelenleg folyó kutatások azt mutatják, hogy árthat is! A VITAL-ban vizsgált napi 2000 IU D-vitamin fogyasztása nem járt mellékhatásokkal. Sajnos sok táplálkékiegészítő ennek többszörését tartalmazza (főként USA-ban forgalmazott táplálékkiegészítőkről van szó). Arról nem is beszélve, hogy a kiegészítők közül néhány nem is a legjobb formáját tartamazza a D-vitaminak, hanem a növényi eredetű D2-vitamint. Az álláspont jelenleg az, hogy a túl kevés és a túl sok D-vitamin egyaránt ártalmas lehet.

2018-ban a Cancer Researchben megjelenő meta-analizís 19 D-vitaminnal kapcsolatos tanulmány eredményét foglalta össze és a prosztatarák magasabb előfordulási gyakoriságát találta azokban, akikben magasabb volt a D-vitaminszint. A kutatók kiemelték, hogy 25 (OH) D-vitaminszint állt egyértelműen egyenes arányossában a prosztatarák előfordulási gyakoriságával, nem pedig az 1,25(OH) D-vitamin (aktív hormon) szintje. Dr. Davis kihangsúlyozta, hogy jelenleg a legelfogadottabb mérési metódus a 25(OH) D-vitaminszint, a probléma viszont az, hogy ennek a formának nincs meghatározva a standard értéke. Teszt és teszt között hatalmas különbség lehet, az eredményeink eltérőek, a D-vitamin tesztelés területe egy nagy káosz! (9).

Dr. Rosen a Maine-i Egészségügyi Központ orvosa szerint a D-vitamin tartalmú kiegészítők szedése nem jelent szignifikáns segítséget az egészség megőrzésében, de kompromisszumos megoldásként nem tartja veszélyesnek a napi 2000 IU fogyasztását. Mindezek ismeretében bizonyos csoportok számára biztos, hogy szükség van pótlással megvalósítható nagyobb D-vitamin mennyiségre. A kizárólagos anyatejjel táplált csecsemők, sötétebb bőrűek, az északi szélességi körök felé élők, valamint azok, akik mozgáskorlátozottan élnek pl. idősek otthonában vagy kórházban. A bizonytalanság közepette az orvosoknak tanácsot kell adni a pacienseiknek. Dena Herman a UCLA Egyetem kutatóorovsa a következőket tanácsolja: “Mindenkinek figyelembe kell vennie a saját egyéni körülményeit. Nem tanácsolok azonnal D-vitamin tartalmú táplálékiegészítőt a betegeim számára. Sok túlsúlyos betegemnek inkább azt tanácsolom, hogy legyen aktívabb, sportoljon és menjen ki a Napra. Ha az emberek visszatérnek az alapokhoz, akkor nem szükséges az úgy egyébként korántsem veszélytelen táplálékkiegészítők bekapkodása.”

Források:

1, https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1809944

2, https://jamanetwork.com/journals/jamacardiology/fullarticle/2615260

3, http://cebp.aacrjournals.org/content/8/5/399.long

4, https://academic.oup.com/ajcn/article/85/6/1586/4633053

5, https://www.sciencenews.org/article/vitamin-d-supplements-do-not-prevent-heart-disease-or-cancer

6, https://jamanetwork.com/journals/jamacardiology/fullarticle/2615260

7, https://www.thelancet.com/journals/landia/article/PIIS2213-8587(18)30265-1/fulltext

8, https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2613159

9, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0960076016303417?via%3Dihub

10, https://www.sciencenews.org/article/vitamin-d-supplements-lose-luster

dr. Szakács Krisztina

Csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

2019.03.15

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share This