Az evidenciákról…Túl a bizonyítékon alapuló orvosláson

Az evidenciákról…Túl a bizonyítékon alapuló orvosláson

Az evidenciákon (bizonyítékokon) alapuló orvoslás (EBM-Evidence-based medicine) mérföldkő volt az azt megelőző intuíciós orvoslás után, azonban limitált használhatósága egyre világosabbá válik. A klinikai kutatásokon alapuló protokollok használata szinte beégett a korszerű medicina agyába. A 21. századi betegellátási norma szinte nem is létezhet EBM nélkül. Mivel a gyógyítás során ezeknek a protokolloknak szigorúan meg kell felelni, kis túlzással élve azt mondhatjuk, hogy betegelégedettségi jelzőrendszert nem is használunk munkánk során. Függetlenül attól, hogy egy gyógyszer hatásossága bizonyított-e ( pl. randomizált kontrollált vizsgálattal), annak az esélye hogy egy páciens egy év múlva is szedi az adott gyógyszert, olyan mintha feldobnánk egy érmét és találgatnánk, fej vagy írás. Ez a bizonytalanság egy erős visszajelzés arról, hogy az EBM-en túl szükség van egy olyan egészségügyi ellátó rendszerre, mely a klinikai kutatásokból származó protokollokon kívül a betegek egyéni igényeit is figyelembe veszi. 

Az EBM  rendkívüli módon hangsúlyozza a klinikai kutatás és klinikai gyakorlat szoros kapcsolatát, azonban valami érezhetően hiányzik a rendszerből. Elcsúszott a beteg és az orvos közötti kapcsolat, olyannyira hogy szinte már nem is számít más csak a klinikai kutatás, azok eredményei és alkalmazhatósága. Az intuitív orvosláshoz képest ugyan valós fejlődés ment végbe, de sokat el is veszítettünk és ezt vissza kell állítani.

Amire szükségünk van az nem más, mint egy egy új látásmód: az interperszonális (személy alapú) medicina.  Egy olyan diszciplináris megközelítés, ami választ ad a beteg egyéni  igényeire, körülményeire egyaránt.  Az interperszonális medicina nem arról szól, hogy kedvesek vagyunk a beteggel, hanem arról, hogy effektíven gyógyítsunk, azaz terápiánk hatásos legyen. Ez a fajta látásmód  véleményem szerint ugyanúgy beépíthető az egészségügyi ellátórendszerbe, mint ahogy az EBM is beépíthető volt, ugyanazzal a szigorral, elhivatottsággal és tisztelettel.

Hogyan is festene a jövő interperszonális medicinája?  Egy olyan ellátórendszer lenne, ahol a formális és az informális (családtagok, barátok, egyéb ellátók) egyaránt, azonos hangsúllyal kapnának szerepet a beteg ellátásban és annak megszervezésében. A jövő interperszonális medicinája nem egy lineáris rendszer, hanem olyan mint egy mátrix; mindenki mindenkivel együttműködve érné el a beteg állapotának javulását vagy gyógyulását. A szerepek az ellátórendszerben pontosan kodifikálva lennének, azaz mindenki tisztában lenne a saját szerepével vagy feladatával a beteg ellátása, ápolása során. Megszűnne a személytelen gyógyítás, a beteg panszait az orvosok akkor is figyelembe vennék, ha az a laborleleteinek ellentmond. Panaszolhat a beteg akkor is, ha a laborvizsgálati ereménye teljesen negatív és minden a referenciatartományba esik? Véleményem szerint igen, panaszkodhat. Komolyan kell vennünk a panaszait? Komolyan. 

Bár az EBM totális elutasítása nem lehet jövőbeli cél, de továbbfejlesztése egy interperszonális szintre mindenképpen szükséges. Az EBM felemelkedése előtt a tapasztalatokon alapuló orvoslás volt a leginkább használt megközelítés a gyógyítás során. Az intuíción alapuló orvoslás önmagában véve nem volt egy rossz megközelítési mód, csak az orvosok nem jutottak kellő mennyiségű ( vagy minőségű) adathoz. Az EBM 1990-es években kezdett elterjedni, amikor is elkezdtek szigorú módszereken alapuló klinikai kutatásokat alkalmazni, hogy statisztikai szempontból áttörő eredményeket érjenek el.

1996-ban Sackett és kollégái azt írták az EBM-ről, hogy ez a leglelkiismeretesebb, legnyilvánvalóbb és legigazságosabb megközelítés ahhoz, hogy a beteg ellátásával kapcsolatos döntést meghozzuk. Írták ezt azért, mert az EBM bevezetésekor az orvosok még mindig használták a saját tapasztalataikon alapuló tudásukat gyógyításuk során, de használták az evidenciák által nyert nagyszámú adatokat is.

Sajnos az egészségügyi ellátok a legtöbb esetben nem tudják megbízhatóan használni az EBM eredményeit.  Azok a szakmai megegyezések melyek arról szólnának, hogyan is kéne szigorú klinikai kutatásokat végezni vagy hogyan értékeljük a nyert adatokat és evidenciákat, valamint mindezeket hogyan építsük be a mindennapi klinikai gyakorlatunkba, hiányoznak.  A szakmai szervezetek nem tekintenek az EBM-re fenyegetésként, legtöbbjük különféle protokollokat fejleszt ki, azért hogy a szakmai  ellentmondások alól felszabadítsák az orvosokat. Azonban a gyakorlati élet ezeket a protokollokat sokszor felűlírja és rámutat arra, hogy több szükséges annál, minthogy szabálykövetően használjuk ezeket a protokollokat. Meg kell értenünk azt, hogy a jelenlegi vezető (krónikus) betegségeink legtöbbje az életmódunkból adódik, melyeket az előző generáció betegei még nem vagy máshogy tapasztaltak. Ezeket a betegségeket nem lehet  kizárólag szigorú, izolált rendelői keretek között gyógyítani. Ilyen betegségek a következők: elhízás, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek stb…

Az interperszonalis medicinában az orvos beteg kapcsolat nem hierarchikus, hanem támogatói (horizontális). Erre igen jó példa, hogy egy-egy amerikai kórházban nem csak a konkrét betegségeket kezelik, hanem a beteg szociális igényeit is figyelembe veszik.. Az interperszonális medicínában a kezelés hatákonysága számít, nem pedig az, hogy a beteg átmenjen a protokollokba foglalt ellátási sémán. A betegek tapasztalata szerint az ellátás fő hajtómechanizmusai az empátia, koordináció és a kommunikáció. Nem meglepő módon a betegek jobban elfogadják az adott terápiát ha az orvos kommunikációja megfelelő és ezáltal a kimenentelben is javulás várahtó. Ahhoz, hogy az interperszonális medicina megvalósuljon, ahhoz először meg kell tanítani, hogyan végezzék az orvosok. Ezt követően a betegek állapotának felmérésében nem feltétlenül a számok jelentik a javulást, hanem pl. a közérzet. Ennek mérésére is megfelelő skálát lehetne felállítani, valamint a mérés során az eredmények interpretálásába bevonni az egyéb feedbackeket is  pl. (család).

Forrás:

1, https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMp1806984

dr. Szakács Krisztina

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

Csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos 

 

Maradj otthon! De mit tegyek, ha beteg a gyermekem?

Maradj otthon! De mit tegyek, ha beteg a gyermekem?

A koronavírus járvány egy egészen új helyzetet teremt, a családoknak otthon kell maradniuk és hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy nem rohanhatnak egyből az orvoshoz. 

Ez az összefoglaló a láz, az orrfolyás, a nátha és a köhögés otthoni ellátásáról szól. 

A láz nem veszélyes. A magas láz sem veszélyes. A láz nagysága nem jelzi a betegség súlyosságát. Tehát előfordulhat az, hogy egy 40 fokos lázzal küzdő gyermek egy egyszerű vírusbetegséggel küzd, valamint az is lehetséges, hogy egy 37 fokos hőemelkedéssel küzdő gyermek súlyos, gennyes agyhártyagyulladásban szenved. Tehát, a láz nagysága nem jelzi a betegség súlyosságát. Így a láztól, a láz nagyságától megijedni NEM szabad!  Attól mert valakinek magas a láza, még nem biztos, hogy súlyos beteg.

Egy korcsoport a fenti megállapítások alól kivétel. A 3 hónap alatti csecsemő lázas állapota mindig szakorvosi vizsgálatot igényel!  Az újszülöttek első vizsgálata során sok szülő kér tőlem kúpról szóló receptet láz esetére. Nem adunk kúpról szóló receptet újszülött babának, mert ha egy 3 hónap alatti gyermek belázasodik, akkor a gyermeket mihamarabb lássa ügyeletes gyermekgyógyász vagy sürgősségi osztályon orvos!  Az édesanya lázas csecsemőjének komfortérzetét szoptatással tudja növelni. Ebben az esetben NE késlekedjenek! 

Ha gyermeke lázas, akkor a következő gyógyszereket adhatja lázcsillapításra:

  • paracetamol tartalmú készítmények ( Panadol szirup, vagy Mexalen kúp)
  • ibuprofen tartalmú készítmények ( Nurofen szirup, Algoflex szirup, Nurofen kúp)
  • metamizol-nátrium tartalmú készítmények (Flamborin csepp) 

A fenti készítményeket elsősorban szájon át adjuk, így sokkal jobban felszívódnak. Kúpot csak akkor adjon, amikor a szájon át adandó készítmények valamiért nem alkalmazhatóak pl. hányás. Ne váltogassa a készítményeket! Maradjon annál a készítménynél mely hatásosnak bizonyult és csökkentette a hőmérsékletet! 

  • a lázat nem kell minden esetben csillapítani. Csak akkor adjon gyógyszert, ha a láz gyermekét megviseli, fájdalmat panaszol és sír! 
  • ne adjon túl sok gyógyszert! Gyermeke immunrendszere megfog küzdeni a vírusfertőzéssel. A lázcsillapító csak a gyermek komfortérzetét növeli, a gyógyulásban nem segít! 
  • ha lázcsillapító adását követően a gyermek leláztalanodik, majd ismételten belázasodik, akkor sincsen baj! Ez egy teljesen normális jelenség, azt jelzi, hogy a gyermek betegsége az akut szakaszban van és az immunrendszer folyamatosan küzd a betegség ellen. 
  • a magas láz nem “készíti ki  a gyerek szívét” !
  • a magas láz nem okoz lázgörcsöt. A lázgörcsöt a fertőzés okozza, tehát a lázgörcs kialakulását lázcsillapító adásával megelőzni nem lehet! 
  • lázcsillapító adásakor célunk a gyermek komfortérzetének a növelése! 

 

A nátha

A szülők elmondása szerint a legfőbb probléma a szabad orrjáratok biztosítása. A náthás csecsemő orrát szívják le naponta legalább 3-szor. Az orrszívást sem kell túlzásba vinni, a szabad orrjáratok biztosítása fontos, hiszen ha a gyermek anyatejes táplálású, akkor a váladéktól eldugult orr zavarhatja a gyermeket. A nagyobb gyermeket is bíztassuk gyakori orrfújásra, vagy szívják le az orrát orrszívó-porszívóval. A használt zsebkendőt azonnal dobják el, az orrszívó-porszívót fertőtlenítsék és mossanak kezet( a gyermekét is)! A folyadékpótlás fontos,  történjen igény szerint. 

A köhögés

“Csúnyán köhög”   

Nincs olyan hogy csúnyán köhög, olyan sincs, hogy szépen. Gyermekkorban a köhögést legtöbbször az orrból a garatba csorgó váladék okozza, amely irritáló, száraz köhögést okoz. A köhögés lényegében egy reflex folyamat, a szervezet a váladékot szeretné eltávolítani a légutakból. Sajnos rendkívül kevés, hatékony köhögéscsillapító áll rendelkezésre, ezek közül kiemelendő talán a méz, melyet egy éves kor után adhatunk, de mértékkel! Ugató jellegű, kruppos köhögés esetén a 0,9% NaCl-val történő nebulizálás, valamint a szájon keresztül beadandó dexamethason oldat segít. Száraz köhögésre hajlamos gyermeknél érdemes beszerezni nebulizátort ( inhalátor) és orvosukkal 0,9% NaCl oldatot iratni. 

Figyelem!

A krupp és a bronchitis két különálló kórkép. Sokszor tapasztalom, hogy a szülők keverik a kórképeket és sajnos a beadandó gyógyszereket is! Bronchitis esetén használandó a Ventolin spray, melynek alkalmazását és dozírozását gyermekorvosukkal kell egyeztetnie!  Bizonytalan esetben mindig kérjen segítséget, keresse gyermekorvosát jelen járványügyi helyzetben elsősorban telefonon! 

dr. Szakács Krisztina

Csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

2020.03.15.

 

A pelenkakiütés korszerű kezelése

A pelenkakiütés korszerű kezelése

A pelenkakiütés leggyakoribb oka gombás fertőzés (candida gomba), illetve ennek bakteriális felülfertőződése. Pelenkakiütés kialakulására hajlamosít a tápszeres táplálás, antibiotikum használat, hasmenés. Amennyiben gyermekénél pelenkakiütést észlel, ellenőrizze gyermeke nyelvét és száját is, nem látható-e benne szájpenész! Amennyiben ilyet észlel, mindkét elváltozást jelezze gyermekorvosának! 

Kezelési tanácsok pelenkakiütés esetén:

– Végezzen gyakori pelenkacserét!

– Végezzen langyos vízzel lemosást, vagy használjon allergén-, alkohol- és parabénmentes popsitörlőkendőt!

– Ha gyermeke még szopik, akkor forszírozza az anyatejes táplálást!

– Súlyos elváltozás esetén gyermekorvosa laticort/locoid (hydrocortison tartalmú krém) használatát javasolhatja.    Használja ezen készítményeket naponta 2-szer 3-7 napon át! 

– A pelenkakiütés élvonalbeli kezelése a gombaellenes krémek használata: 

Canesten (clotrimazol), Nizoral (ketokonazol), Pevaryl ( econazole) készítmények közül a leggyakrabban használt krém a Canesten. Elsőként a gombaellenes krémet kenjük fel a felületre, majd erre kenjük rá a hagyományos popsikrémet (barrier krém használata).

– A gombaellenes krém használata akár több hétig is szükséges lehet.

– Bakteriális felülfertőződés esetén, amennyiben szükséges gyermekorvosa Bactroban vagy fucidin krém használatát javasolhatja.

dr. Szakács Krisztina csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos

Levofloxacin (fluorokinolon antibiotikum) indukálta myoclonus (rövid izomösszehúzódás). Esetbemutatás

Levofloxacin (fluorokinolon antibiotikum) indukálta myoclonus (rövid izomösszehúzódás). Esetbemutatás

Egy szemfüles pszichiáter orvoskolléga hívta fel a figyelmemet erre az esetre, melyet szeretnénk Önöknek is bemutatni. Mint azt bizonyára tudják, sokat foglalkozom a fluorokinolon antibiotikumok okozta mellékhatásokkal. Ebben az esetben is a gyógyszercsoport által okozott egyik mellékhatásról lesz szó, ezért az összefoglalót mindenképpen érdemes elolvasni!

Az esetbemutatásban szereplő 80 éves férfi anamnézisében magasvérnyomás-betegség és krónikus szorongás szerepel. Hörgőgyulladására (mivel a légúti váladékot nagyon nehezen köhögte fel) háziorvosától Savulin 500 mg erősségű gyógyszert kapott. A Savulin hatóanyaga levofloxacin, azaz fluorokinolon antibiotikum. A beteg a gyógyszer szedését követően erős fájdalmakat észlelt a lábaiban és azt is észlelte hogy az izmai rángatóznak. A gyógyszer szedése előtt a betegnek nem volt ilyen vagy ehhez hasonló panasza. 

Betegünk orvoshoz fordult panaszaival és az ügyeleten dr. Pálmai Zsolt Ágoston részletesen kikérdezte és megvizsgálta őt. Pálmai doktor szakmai oldalam olvasója és követi a fluorokinolonokkal kapcsolatos aktualitásokat, ezért is gondolt egyből a gyógyszer által okozott lehetséges mellékhatásra.

A myoclonus vagy más néven akaratlan izomrángás izomösszehúzódás jól látható az alábbi videón is, melyet Pálmai doktor készített, küldött el nekem és természetesen a beteg beleegyezését követően tesszük közzé.

Videó 1: a beteg végtagján izomrángások láthatóak fluorokinolon szedését követően. Kattintson a hivatkozásra a videó megtekintéséhez!

  •     20191121_181233

A fluorokinolon antibiotikum okozta mellékhatást a beteg esetében rectális diazepammal (görcsoldó gyógyszer) kezelték, melynek hatására az izomrángás szépen megszűnt.

Videó 2: a végbélbe adott görcsöldó gyógyszer alkalmazása után az izomrángások szerencsére megszűntek. Kattintson a hivatkozásra a videó megtekintéséhez! 

  •     20191121_183156 (3)

A fluorokinolon antibiotikumok egyik legismertebb mellékhatása az izmokat, inakat illetve az izületi szalagokat érintő elváltozások. A betegek gyakran tapasztalnak ínszakadást ( leggyakrabban Achilles-ín), illetve izomfájdalmat a fluorokinolon antibiotikum alkalmazását követően. Ebben az esetben is hasonló mellékhatásról volt szó, szerencsére Pálmai doktor észlelte, majd kezelte a beteget érintő mellékhatásokat. 

Ezúton is szeretnék neki gratulálni a korrekt diagnózishoz és természetesen ahhoz is, hogy a betegnél azonnal leállította a Savulin kezelést.

A fluorokinolonok okozta izomrángásokról az érdeklődők a Források 2. pontja alatt találják az ide kapcsolódó szakirodalmat. 

dr. Szakács Krisztina

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa 

Források: 

1, dr. Pálmai Zsolt pszichiáter szakorvos által készített videók

2, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5583779/

 

 

Teljes és szabad T3 szintek összefüggése az inzulinrezisztens, nem diabéteszes egyénekben

Teljes és szabad T3 szintek összefüggése az inzulinrezisztens, nem diabéteszes egyénekben

Az alábbi tanulmányban, 2007-2008 között összegyűjtött adatokat dolgoztak fel egy igen terjedelmes amerikai egészségügyi adatbázisból. A vizsgálatban résztvevők 20 éves vagy annál idősebb személyek voltak. Az inzulinresztinencia vizsgálatához az igen széles körben elfogadott HOMA indexet használtak. Akiknek az éhgyomri vércukor szintjük több volt mint 7, azokat értelemszerűen kizárták a vizsgálatból. Az emberi rassz, májfunkciók, obezitás, magas vérnyomás, diszlipidémia, dohányzás, fizikai aktivitás, vagy az élvezetek túlhajszolása, 120 perces glukóz értékek, HbA1C, HDL, triglicerid, D-vitamin és C-reaktív protein egyértelműen összefüggésbe hozhatók voltak a HOMA-IR-rel.

1560 nem diabéteszes egyén vett részt a vizsgálatban. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy az alacsony FT3 (T3 hormon szabad szintje) vagy alacsony TT3 ( teljes T3 mennyisége a szérumban) szint összefüggést mutat az inzulinrezisztenciával nem diabéteszes egyénekben.

Bevezetés

Inzulinrezisztenciának nevezzük azt az állapotot, amikor szénhidrátanyagcsere-zavar következtében az izmok, a zsírszövet, a máj, vagy más szövetek inzulinérzékenysége csökken. A pajzsmirigyhomronok elengedhetetlenül fontosak az energiaháztartásban és a glukóz valamint a zsír metabolizmusban is. A pajzsmirigy betegségek sokkal gyakrabban fordulnak elő diabeteszes betegekben, mint az átlag populációban. Ebből arra következtethetünk, hogy a pajzsmirigyhormon szintek és az inzulinrezisztencia (továbbiakban IR) között fontos kapcsolat van. A pajzsmirigyhormonok serkenthetik az inzulin muködését vagy gátolhatják azt különböző szervekben. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok arra is rámutatnak, hogy a pajzsmirigyhormonok szerepet játszhatnak az IR kialakulásában, egy még kevésbé ismert komplex biomechanikai és/vagy genetikai diszfunkciók miatt. A pajzsmirigy diszfunkciók szintén összefüggésbe hozhatóak a metabolikus szindrómával és növelik a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását.

Több évtizede ismert az a tény, hogy a pajzsmirigy túlműködés inzulinrezisztenciát okozhat, az elmúlt időszakban azonban hasonló megállapítást nyert a hypothyreosis, azaz a pajzsmirigy alulműködés is. Egy átfogó vizsgálat (Rotterdam Study) egyértelműen kimutatta, hogy az alacsony vagy normál-alacsony szintű pajzsmirigy funkció egy rizikófaktor a diabétesz kialakulása szempontjából.  Egy több éven át zajló tanulmány szerint- melyben elhízott gyermekeket vizsgáltak- egyértelműen leírták hogy magas TSH magas inzulinszinteket von maga után, valamint a TSH csökkenése egyenes arányosságot mutatott a HOMA-IR csökkenésével.

Ebben az átfogó vizsgálatban is a pajzsmirigyhomronok és az inzulinrezisztencia (IR) összefüggését elemezték. A terhes nőket és diabeteszes személyeket valamint tumoros betegeket kizárták a vizsgálatból. Az inzulinrezisztencia meghatározása a HOMA-IR alapján történt, amit az éhgyomi vércukorszint ( mmol/L) x az éhgyomri inzulinszint (uU/ml) /22,5 képlet alapján számolhatunk ki. A vizsgálatot végzők az IR meghatározása során figyelembe vették a betegek tüneteit is. A a következő referencia értékeket használták:  TSH: 0.24–5.4 uIU/mL; TT3, 87–178 ng/dL; FT3, 2.5–3.9 pg/mL; TT4, 6.1–12.2 µg/dL; FT4: 0.6–1.6 ng/dL; TGN: 0–35.0 ng/mL; TPOab: 0–9.0 IU/mL.

Szintén figyelembe vették az egyéb egészségügyi problémákat is pl. elhízás ( BMI>30 kg/m2), angina, májfunkciós eltérések. A depresszió definiciójának felállítására külön skálát használtak. A dohányzás, alkoholfogysztási szokások és sportolási szokások szintén feljegyzésre kerültek.

A HbA1 C értékek elemzése 3 csoport szerint történt:

1 csoport HbA1C<5,5%,

2.csoport HbA1C =5,5-6,4%,

3 csoport HbA1C: ≥6,5%, azaz a vizsgálatban a WHO szerinti felosztást használták. 

Multivariabilis, linearis regressziós módszerrel határozták meg a pajzsmirigyhormonok és HOMA-IR közötti összefüggéseket. Egyéb fontos tényezőket is figyelembe vettek az eredmények elemzésekor, mint pl. bőrszín, májfunkciós értékek, depresszió, elhízás, magasvérnyomás, diszlipidémia, dohányzás, fizikai aktivitás, 120 perces vc érték, HbA1C értéke, HDL-lipoprotein, triglicerid szintek, D-vitamin és CRP (C-reaktív protein). Ezek az értékek mind egyértelmű összefüggést mutattak a HOMA-IR-rel. 

2007-2008 között vizsgált periodusban közel 11.000 emberből végül 1560 jelölt lett reprezentatív tagja a vizsgált csoportnak. Ez populáció szinten nézve, megközelítőleg 15 millió  amerikai lakost reprezentál.

A résztvevők legtöbbje 20 és 40 év közötti fehér tesztalany, akiknek kicsivel több mint fele férfi volt. A tesztalanyok 60%-a sosem dohányzott, legtöbbjük rendszeresen sportolt, HbA1C értékük <5,5% volt. Kiemelendő, hogy 37,4%-uk enyhe D-vitamin hiányban szenvedett. 

Ez a populáció szintű vizsgálat teljességgel kimutatta, hogy nem cukorbeteg egyedekben a HOMA-IR összefüggésbe hozható az alacsony FT3 és TT3 szintekkel. A pajzsmirigyhormonok és a hasnyálmirigy B-sejtjei, illetve a gluconeogenesis és glycogenolysis, valamint a glukóz felszívódási mechanizmusa és a lipidek komplex metabolizmusa közti összefüggés részletesebb értelmezést kíván a jövőben. Az egyik legfontosabb következtetés az, hogy mind a pajzsmirigy alulműködés, mind a túlműködés összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával. Ennek a kapcsolatnak a patológiai mechanizmusa még nem teljesen ismert, azonban Kapadia (egy kutatóorvos) vizsgálataiban egyértelműen kiderült, hogy a glukóz valamint zsírsav metabolizmus elváltozásai igen gyakran előfordulnak pajzsmirigy alul-, és túlműködésben is. A jelenlegi bizonyítékok arra mutatnak, hogy a pajzsmirigy túlműködése inkább a májban, míg pajzsmirigy alulműködés pedig a perifériás szövetekben okoz inzulinrezisztenciát. 

Egy dél-amerikai népcsoporton- akik nem szenvedtek ismert pajzsmirigy- vagy cukorbetegségben- elvégzett vizsgálat szerint a normál tartomány alsó részében levő pajzsmirigy értékek egyértelmű összefüggést mutattak a magasabb koleszterin, glükóz, inzulin, HOMA-IR szintekkel. Egy másik tanulmányban-ahol egészségesnek vélt, euthyroid férfiakat vizsgáltak, kimutatták hogy az alacsony FT4 szintek egyéb tényezőktől függetlenül összefüggésbe hozhatóak voltak az inzulinrezisztenciával. Lambadiari tanulmányában olyan egészségesnek vélt első generációs rokonokat vizsgált, akinek családjában 2-es típusú cukorbetegségben vagy IGT-ben szenvedtek. Azt a következtetést vonta le, hogy a magasabb ( de még mindig a normal tartományban elhelyezkedő) FT4 és FT3 szintek egyértelmű összefüggést mutattak az inzulinrezisztenciával. Aksoy tanulmányában szignifikáns összefüggés volt kimutatható, a magasabb TSH érték, a szubklinikus pajzsmirigy alulműködés, magasabb BMI és inzulinrezisztencia között.  Bár a fent bemutatott vizságati eredmények felnőttek adatait dolgozta fel, egyéb vizsgálatok serdülők esetében is hasonló eredményekre juttottak.

Konklúzió

HOMA-IR összefüggésbe hozható az alacsony FT3-mal és alacsony TT3-mal nem cukorbeteg egyénekben. A jövőben azonban további vizsgálatok szükségesek a pontos mechanizmus felderítését illetően, valamint a nők és férfiak eseteit célszerű lesz külön tanulmányokban részletesen vizsgálni.

Forrás:

1, https://www.nature.com/articles/s41598-018-29087-1

2, dr. Szakács Krisztina endokrin-anyagcsere rendelése során összegyűjtött saját tapasztalata 

dr. Szakács Krisztina – Endokrin és anyagcsere-betegségek szakorvosa, Csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos, diabetológus jelölt. 

2019.10.05.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ICER jelentés – Elagolix/Orilissa

Az ICER jelentés – Elagolix/Orilissa

Mi az az ICER-jelentés?
Az ICER (Institute for Clinical and Economic Review) egy klinikai kutatásokkal és azok eredményeinek elemzésével foglalkozó, független(!) tudományos szervezet. Ez azt jelenti, hogy elemzői között nem található olyan kutató vagy orvos, aki valamelyik gyógyszercég alkalmazásában állna és annak üzleti érdekeit képviselné. 
2018. augusztus 3-án publikálták jelentésüket az endometriózis kezelésében “új gyógyszernek” kikiáltott Orilissáról. Az Orilissa az Abbvie gyógyszercég új gyógyszere, melynek hatóanyaga az Elagolix, ami egy nem fehérje szerkezetű, GnRH antagonista. A GnRH antagonisták működésére jellemző, hogy versengenek a GnRH-val a receptorokhoz való kötődésért és csökkentik vagy teljesen leállítják a szervezet saját GnRH termelését és hatását. 
Az ICER jelentése részletesen elemzi az Elagolix-szal kapcsolatos összes rendelkezésre álló klinikai vizsgálatot. Kiemeli, hogy az Orilissa (Elagolix) csökkenti a betegséggel járó kismedencei és egyéb fájdalmak intenzitását, valamint csökkenti a betegséggel járó dyspareuniát, azonban nem hat a betegség mechanizmusára, azt biztosan nem gyógyítja meg. A tévhitekkel ellentétben nem tünteti el az endometriotikus gócokat és NEM IS SORVASZTJA EL azokat. A gyógyszer által okozott ártalmakról, mellékhatásokról világosan fogalmaz az ICER jelentése: “A leggyakoribb jelentett mellékhatások a kipirulás, fejfájás, hányinger. A csontsűrűség csökkenése szignifikánsan NAGYOBB, mint placebo esetében. 12 hónapos Orilissa szedést követően megközelítőleg 8%-os csontsűrűség csökkenés várható.” Az Orilissával kapcsolatos vizsgálatok nem számolnak be a nagy mértékű csontsűrűség csökkenés következményeként fellépő csonttörésekről vagy azok előfordulási gyakoriságairól. A vizsgálatokban egyértelmű emelkedést észleltek a vérzsírok szintjében (totál koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid szint), amely nagyobb kardiovaszkuláris rizikófaktort jelent. Szintén kiemelendőek az emelkedett májenzim értékek, öngyilkossági gondolatok, illetve az esetlegesen bekövetkező terhesség csökkent észlelési képessége. 
“Harms The most commonly reported side effects of elagolix are hot flash, headache, and nausea. Bone mineral density (BMD) loss is significantly greater than placebo at the 150 mg daily and especially the 200 mg twice daily dose. After 12 months of continuous treatment without add-back hormonal therapy, 2-8% of women taking the 150 mg once daily dose and 21% taking the 200 mg twice daily dose of elagolix had lost more than 8% of their BMD.16 Studies did not report how BMD loss translates into future risk of osteoporosis or fracture. Changes in blood lipid profiles (elevated total cholesterol, LDL cholesterol, and triglycerides) may put women at higher risk for cardiovascular events. The FDA prescribing information also highlighted warnings about elevated liver function tests, suicidal ideation, and reduced ability to recognize pregnancy.”
A fentiek miatt elég világosan megfogalmazott éles kritika szerepel az ICER jelentésében: ” Úgy ítéljük meg, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az Elagolix több előnnyel rendelkezne más hormonális fogamzásgátló szerek, vagy egyéb GnRH antagonistákkal szemben. 
“Thus, we deem there to be insufficient (“I”) evidence with which to judge the net health benefit of elagolix versus GnRH agonists, hormonal contraceptives, and aromatase inhibitors.”
Egy másik, 2019 februárjában közzétett friss tanulmányban az elemzők két fontos dologra hívják fel a figyelmet; Amennyiben a kevesebb mellékhatás érdekében az Elagolixot alacsony dózisban alkalmazzák, úgy az ovulációgátlás nagy valószínűséggel elmarad. A szervezet saját ösztrogéntermelésének blokkolása kiesik, akár terhesség is bekövetkezhet. Az Elagolix alkalmazása során létrejött terhességet illetően klinikai vizsgálatok nem állnak rendelkezésre. Amennyiben az Elagolix-ot nagy dózisban alkalmazzák, akkor az ösztrogént blokkoló hatás érvényesül, azonban a fenti mellékhatásokkal, valamint azzal is számolni kell, hogy a gyógyszer a betegséget nem gyógyítja meg csak tüneti kezelést nyújt.
A tüneti kezelés tekintetében az Elagolixnak nincs jelentősebb előnye egy átlagos fogamzásgátló tablettához képest, ára viszont jelentősen eltér attól. Az Abbvie 845 dollár/hó áron kínálja a betegeknek az Orilissát. Egy átlagos fogamzásgátló tabletta megközelítőleg 15-30 dollár/hó áron érhető el. Hogy az Abbvie segíteni vagy gazdagodni szeretne az endometriózisban érintetteken, azt az összefoglaló elolvasását követően mindenki döntse el maga. 
Az ICER jelentést az alábbi mellékletben teljes terjedelmében olvashatják:
1, https://icer-review.org/wp-content/uploads/2017/12/ICER_Elagolix_Final_Evidence_Report_080318.pdf
Egyéb forrás: 
2, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30551159
3, fotó: ICER
dr. Szakács Krisztina 
Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa
2019.07.25.