ITT AZ EMA ELSŐ LÉPÉSE-SZIGORÍTÁS VÁRHATÓ A FLUOROKINOLONOK FELÍRÁSÁBAN!

ITT AZ EMA ELSŐ LÉPÉSE-SZIGORÍTÁS VÁRHATÓ A FLUOROKINOLONOK FELÍRÁSÁBAN!

Az EMA (European Medicines Agency) 2018 Június 13-án meghallgatást tartott a fluorokinolonokkal összefüggő mellékhatásokról. A meghallgatás során a felszólaló érintettek részletezték életminőségüket jelentősen megváltoztató mellékhatásokat, melyek a meghallgatáson résztevő egészségügyi szakemberek által is ismertek. Számos beszámolóban részletesen kitértek az olyan súlyos mellékhatásokra mint pl. izom és ínbántalmak, különösképpen az ínszakadásokra, ritmuszavarok, mentális állapot megváltozása, fájdalmak, mozgáskorlátozottság. A panaszok rendkívül széleskörűek, sokan a “fluorokinolonok mellékhatásaival összefüggő szindrómáról” beszéltek.

Az EMA fontosabb céljai és megállapításai a teljesség igénye nélkül:

1, A fluorokinolonok felírásával kapcsolatos szigorítás mindenképpen szükséges. Ez azt jelent, hogy ezt a gyógyszercsoportot csak akkor írják fel az orvosok, ha az adott kezelésben már egyéb alternatív megoldás nem jöhet szóba.

2, Az egészségügyi szakemberek témával kapcsolatos széles körű oktatása (beleértve az orvosokat is!)

3, Olyan egészségügyi szakemberek képzése, akik a fluorokinolonokkal összefüggő mellékhatások kezelésében jártasak

4, A kinolon és a fluorokinolon toxicitás kommunikációjának javítása, beleértve a lehetséges kockázati tényezők ismertetését is

5, Gyógyszergyártók szélesebb körben ismertessék a fluorokinolonokkal kapcsolatos mellékhatásokat (gyógyszer és termékismertetők részletesebb kidolgozása)

6, Mihamarabbi kutatások szorgalmazása a kinolonok okozta genetikai elváltozásokkal kapcsolatosan

7, Egyes élelmiszerek vizsgálata, (pl. kinolonokkal, fluorokinolonokkal kezelt húsok)

Az alábbi összefoglalóban részletesen olvashatják az EMA összefoglalóját. 

http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Report/2018/06/WC500250809.pdf

dr. Szakács Krisztina

Modern, “csíramentes” életünk okozhatja a gyermekkori akut limfoid leukémiát

Modern, “csíramentes” életünk okozhatja a gyermekkori akut limfoid leukémiát

Modern “csíramentes” életünk az oka a gyermekkor egyik leggyakoribb rákos megbetegedésének, az akut limfoid leukémiának (ALL), állítja Prof. Mel Greaves, brit tudós, aki több, mint 30 éve foglalkozik rákkutatással.

Az akut limfoid leukémia (ALL) 2000 gyermek közül egyet érintő rosszindulatú megbetegedés. Prof. Mel Greaves rákkutató megközelítőleg 30 éves munkája eredményeként arról számolt be a Nature című tudományos lapnak, hogy az  ALL kialakulásának  egyik oka az lehet, ha az immunrendszerünk nem találkozik elegendő mennyiségű kórokozóval életünk első pár évében.

Az ALL kialakulásának oka összetett, több lépcsős folyamat”- vallja a tudós.

Ismert, hogy az ALL sokkal gyakrabban fordul elő a fejlettebb társadalmakban, ami azt sugallja, hogy modern életvitelünk is hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Prof. Greaves, aki több kutatóval is együttműködött az évek során, azt állítja, hogy a betegség kialakulásának 3 szakasza van; az első szakasz egy látszólag teljesen befolyásolhatatlan genetikai mutáció, mely az anyaméhben történik, majd ezt követően a gyermekkor első két évében a mikróbákkal (kórokozókkal) való találkozás hiánya az, amely nem “tanítja meg” az immunrendszert a betegségekkel szembeni védelemre. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a későbbiekben megjelenő fertőzés olyan kóros immunválaszt vált ki, amely az ALL kialakulásához vezethet.
Prof.Greaves elmondta: “A kutatások azt sugallják, hogy az akut limfoid leukémia biológiai okai világosak számunkra: azoknál a gyermekeknél, akiknek genetikai hajlamuk megvan és immunrendszerük nem kellően “alapozott” (prime), azoknál egy későbbi fertőzéssel párhuzamosan igen nagy eséllyel kialakulhat a fent említett kórkép.

Prof. Greaves állításait alátámasztó bizonyítékok a következők: 

  • a professzor példaként említi a milánói sertésinfluenza eseteket követő 7 gyermek leukémiás megbetegedését
  • Ismert az a tény, hogy azoknál a gyermekeknél, akik bölcsődébe, óvodába jártak, vagy közösségbe járó testvéreik által gyakrabban fertőződtek meg kórokozókkal, azoknál jóval alacsonyabb a leukémia előfordulásának valószínűsége
  • a szoptatás és anyatejes táplálás segítségével a gyermekek ” jó baktériumait” is tartalmazó mikrobiom felépül, ezáltal a szoptatott csecsemők körében jóval kevesebb a későbbiekben kialakuló leukémiás eset
  • a hüvelyi úton született gyermekek esetében szintén jóval kisebb a betegség előfordulása, hiszen ezek a gyermekek születésük során áthaladnak a  jó baktériumokat is tartalmazó szülőcsatornán
  • a mikroorganizmusoktól teljesen mentes állatok sokkal gyakrabban betegszenek meg leukémiában, mint pl. szabadon legeltetett társaik.

A professzor kihangsúlyozta, hogy tanulmányával és az elért eredményekkel nem az a célja, hogy a gyermeküket óvó szülőket hibáztassa, inkább csak arra szeretne rámutatni, hogy a  gyermekkorban előforduló leukémia esetleg megelőzhető.

A jótékony baktériumokkal való érintkezés egy bonyolult folyamat, itt nem csak arról van szó, hogy a gyermek érintkezzen azzal a szükséges mennyiségű piszokkal vagy kosszal. Prof. Greaves több jövőbeli megoldást is vizionál kutatási eredményével kapcsolatosan, például “jó baktériumokat” tartalmazó joghurt italok adásával “prime-olná” a gyermekek immunrendszerét. Ez az ötlet  egyelőre csak fikció és további kutatásokat igényel – mondja a Professzor.

Mindazonáltal arra szeretné felhívni a szülők figyelmét, hogy legyenek kevésbé aggódóak a hétköznapi fertőzésekkel kapcsolatosan és enyhe tünetek miatt ne szakítsák meg gyermekük szociális interakcióit! Enyhe betegség tüneteivel nem lenne szabad a gyermeket kivenni a közösségből! – vallja a Professzor.

Professzor Charles Swanton, az Egyesült Királyság Rákkutató Intézetének vezető klinikusa a következőket jegyezte meg a kutatási eredményekkel kapcsolatosan: “A gyermekkori leukémia ritka megbetegedés és jelen pillanatban nem áll rendelkezésünkre semmilyen konkrét terápia vagy gyógymód, amivel a betegség kialakulását megelőzhetnénk. Szeretnénk minden leukémiában szenvedő gyermek szülőjét biztosítani arról, hogy semmilyen módon nem tudtuk volna gyermekük betegségének kialakulását megelőzni”.

Forrás:

1, https://www.bbc.com/news/health-44199844

2, https://www.nature.com/articles/s41568-018-0015-6?WT.feed_name=subjects_haematological-diseases

dr. Szakács Krisztina

 

A fotók a szerző kizárólagos tulajdonát képezik. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet!

Hozzájárulás kérése: gyogyitomehecskek@gmail.com

 

.

 

 

 

 

Amit a szukróz oldatról tudni érdemes

Amit a szukróz oldatról tudni érdemes

Az algopedol mintájára magisztrális készítmény formájában 24-27%-os szukróz oldat hazánkban is elérhető, elkészíthető.

A szukróz oldat használata 3-4 hónapos életkorig javasolt fájdalomcsillapítás, illetve a csecsemő komfortérzetének javítása céljából a következő beavatkozások előtt:

  1. védőoltás beadása vagy vérvétel
  2. bőrt fedő ragasztó (tegaderm) eltávolítása
  3. kötéscsere
  4. súlymérés
  5. vércukorszint ellenőrzés (a beadott szukróz kis mennyisége nem emeli meg a csecsemő vércukorszintjét ilyen rövid idő alatt).

A magisztrális formában elérhető készítmény receptköteles, dózisai pedig a gyermek súlyától függően a következőképpen alakulnak:

  • 1,5 kg alatt 0.2 ml szájon át
  • 1,5-2 kg között 0,4 ml szájon át
  • 2-2,5 kg között 0,5 ml szájon át
  • 2,5-3 kg között 1 ml szájon át
  • 3 kg felett 2 ml szájon át

A szukróz oldatot a beavatkozás előtt két perccel adjuk be.

Ellenjavallatok:

  1. ismert fruktóz intolerancia
  2. nyelési képtelenség
  3. nyelőcső fejlődési rendellenességei
  4. koraszülött nekrotizáló bélgyulladása

A szukróz oldat koraszülött babák esetében 6 óránként, érett újszülött esetében 3-4 óránként ismételhető.

Forrás: https://www.inspiration-healthcare.com/…/instructions-for-u…

A fotó a szerző kizárólagos tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása, vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet. Hozzájárulás kérése: gyogyitomehecskek@gmail.com

dr. Szakács Krisztina

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2018.06.13-án szakmai és lakossági meghallgatást tart a fluorokinolon antibiotikumokkal összefüggő mellékhatásokkal kapcsolatosan

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2018.06.13-án szakmai és lakossági meghallgatást tart a fluorokinolon antibiotikumokkal összefüggő mellékhatásokkal kapcsolatosan

Public hearing on quinolones and fluoroquinolones” 13 Jun London”

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országokban, köztük hazánkban és más úniós tagállamokban forgalomba hozott, illetve forgalomba hozni kívánt, emberi vagy állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek kiértékelésével és felügyeletével foglalkozik.

A kinolonok és fluorokinolonok az antibiotikumok egy csoportjába tartozó gyógyszerek, melyek az Európai Unió területén súlyos, életveszélyes fertőzések esetén igen széles körben alkalmazott antibakterialis szerek. Az EMA, miután az elmúlt időszakban rendkívül sok és szerteágazó mellékhatásokról kapott jelentést a fluorokinolonokkal kapcsolatosan, azt a döntést hozta, hogy lakossági és szakmai meghallgatást tart Londonban, 2018 Június 13-án.

Az idáig jelentett mellékhatások között szerepelnek az izmokat, izületeket, idegrendszert érintő tünetek, illetve súlyos szemészeti panaszok is.

A jelentett mellékhatások legtöbbjében a betegek olyan, nem súlyos fertőzésekre kapták ezeket az antibiotikumokat, amelyek más antibiotikumokkal is kezelhetőek lettek volna. Az EMA felülvizsgálatát azután kezdte el, miután a Német Gyógyszerészeti Intézet (FfArM) figyelmeztette az EMA-t az általuk tapasztalt mellékhatások széles skálájáról.
A kinolonok és fluorokinolonok mellékhatásairól szóló meghallgatást 2018. június 13-án tartják Londonban, ahol személyesen vagy online felszólalással, illetve írásos formában is lehet panasszal élni az EMA felé. A meghallgatás célja a felmerülő mellékhatásokkal kapcsolatos információk begyűjtése, illetve a mellékhatások miatt a fluorokinolon antibiotikumok felírásának szigorítása.

Az orális folyadékterhelési terv – hogyan itassuk a hányós gyermeket?

Az orális folyadékterhelési terv – hogyan itassuk a hányós gyermeket?

Ebben a bejegyzésben egy Orális folyadékterhelési tervet találnak. Ha gyermeke vírusos gasztroenteritiszben (hányós-hasmenős betegség, gyomor-bélhurut) szenved, a legjobb megoldás az itatásra és hányinger csillapításra az, ha követjük a sokszor-keveset elvét. Erről könnyű beszélni, és könnyű tanácsokat adni, de amikor az aggódó szülő ott áll a percenként öklendező gyermekével, akkor a szülőnek sokszor nehéz megjegyezni azt, hogy melyik percben hány ml folyadékot tudott gyermekével megitatni. Az angol mintára elkészített formátumom ebben segíthet Önöknek. A formátum kitöltésével a gyermeket vizsgáló orvos számára is pontosabb képet adhatnak arról, hogy egy bizonyos idő alatt mennyi folyadékot sikerült gyermekükkel megitatni.  Az egyes időpontokban beadott folyadék mennyiséget jegyezzék fel, X-szel jelöljék gyermekük hányását, hasmenését. Amennyiben gyermekük nedves pelenkát produkált, jelöljék azt is. A folyadékpótlás célszerű módja a fecskendővel történő itatás, ebben az esetben a beadott folyadékmennyiséget könnyen mérhetik. A formátum szabadon letölthető, használható.

 

 

Savcsökkentők és antibiotikumok.  A mikrobiom “ellenségei”.

Savcsökkentők és antibiotikumok. A mikrobiom “ellenségei”.

Azok a csecsemők, akik savcsökkentő gyógyszert vagy antibiotikumot kapnak életük első 6 hónapjában, sokkal nagyobb eséllyel szenvednek majd allergiás megbetegedésekben, – állítja Dr. Edward Mitre a Marylandi Egyetemi Kórház immunológusa. 

A retrospektív tanulmányban pontosan 792 130 gyermek vett részt és az eredmények a vizsgálatot végző orvosokat is megdöbbentették. Egyértelmű összefüggést találtunk a csecsemőkorban alkalmazott savgátló gyógyszerek, illetve antibiotikumok és a későbbi életkorban fellépő allergiás megbetegedések, ételallergiák kialakulása között, – magyarázza Dr. Edward Mitre az Egyetem Immunológiai és Mikrobiológiai Intézetének orvosa.

Eléggé valószínűnek tűnik számunkra, hogy azok a gyógyszerek, amelyek a gyermekek mikrobiomját (bélrendszer normálflóra) károsíthatják, felelősek lehetnek a későbbi életkorban fellépő étel intoleranciáért, vagy egyéb allergiás kórképek kialakulásáért. A savcsökkentők és az antibiotikumok azok a gyógyszerek, amelyek a bél normál flórájának működését negatívan befolyásolják; -mondja Aaron Carroll a JAMA (Journal of the American Medical Association) Pediatrics szerkesztője. Az is elképzelhető, mint ahogy már számos állatkísérletben láttuk, hogy ezek a savcsökkentő gyógyszerek megváltoztatják a szájon keresztül elfogyasztott allergénekkel (tej, tojás) szembeni reakcióinkat.

A minél pontosabb adatok begyűjtése érdekében Dr. Mitre és Kollégái az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának TRICARE Katonai Adatbázisát használták ahhoz, hogy megtalálják azokat a betegeket, akik életük első 6 hónapjában valamilyen savcsökkentő gyógyszert (hisztamin-2-receptor-gátló, protonpumpa-gátló) vagy antibiotikumot kaptak. Sorra vették az ambuláns, illetve fekvőbeteg ellátásban részesült gyermekeket, a vizsgálat betegcsoportjába pedig bevonták a koraszülötteket és a császármetszéssel született gyermekeket is.

Megdöbbentő eredmény született. Azok a gyermekek, akik életük első 6 hónapjában savcsökkentő készítmények adásában részesültek átlag 4,6 év életkorukat elérve kétszer nagyobb eséllyel szenvedtek valamilyen ételallergiában vagy gyógyszerallergiában, mint azok, akik nem kaptak a fent említett gyógyszerből. Az ételallergiában szenvedő gyermekeknél szintén nagyobb arányban fordult elő allergiás rhinitis, anafilaxiás rosszullétek vagy asthma.

Az élet első 6 hónapjában alkalmazott antibiotikus kezelés és a későbbi életkorban előforduló allergiás megbetegedések között szintén szignifikáns összefüggést találtak. Azok a csecsemők, akik antibiotikus kezelésben részesültek jóval gyakrabban szenvedtek allergiás megbetegedésben (pl. allergiás kötőhártya gyulladás, anafilaxiás reakció), mint antibiotikumot nem kapó társaik.

A retrospektív elemzést végző orvosok szerint ez a vizsgálat azért rendkívül fontos, mert jelentős bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy bármilyen olyan ágens, mely negatívan befolyásolja a normál bélflórát vagy megzavarja a mikrobiom működését, az megnövelheti a későbbi életkorban kialakuló allergiás betegségek előfordulásának gyakoriságát.

A kutatók egy “fordított helyzet” lehetőséget is számításba vették a vizsgálati eredmények elemzése kapcsán. Megvizsgálták, lehetséges-e az, hogy a gyermekekben fellépő allergiás reakciókat esetleg tévesen reflux betegségnek, vagy egyéb fertőzésnek diagnosztizálták az orvosok, és ez vezetett a nagy mennyiségű savcsökkentők vagy antibiotikumok felírásához. Dr. Mitre és Kollégái szerint ez az eshetőség kizárt, hiszen a reflux betegség 6 hónapos életkor alatt nem gyakori kórkép, továbbá a magas számú anafilaxiás esetek, csalánkiütések és gyógyszerallergia tünetei nem fedik egymást sem a reflux-betegség, sem pedig a különféle fertőzéses kórképek tüneteivel.

A vizsgálatot végző orvosok szerint jelenleg ez az egyik legátfogóbb vizsgálat annak bizonyítására, hogy a savcsökkentő gyógyszerek, illetve antibiotikumok alkalmazása csecsemőkorban allergiás megbetegedések előfordulásának gyakoriságát jelentősen növelheti. Dr. Mitre elmondta, hogy a vizsgálati eredmények fényében arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy savgátló gyógyszert és antibiotikumot csak abban az esetben adjunk 6 hónap alatti gyermeknek, ha annak alkalmazása elkerülhetetlen! Annak felderítésére, hogy a cikkben említett gyógyszerek pontosan milyen közvetett hatásmechanizmussal okozhatnak allergiás megbetegedéseket további vizsgálatok elvégzése szükséges.

Forrás:

1, https://www.medscape.com/viewarticle/894706?src=soc_fb_180404_mscpedt_news_mdscp_allergies&faf=1

2, https://jamanetwork.com/journals/jamapediatrics/fullarticle/2676167

Fotó: dr. Szakács Krisztina

A fotó a szerző kizárólagos tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása, vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet! Hozzájárulás kérése: gyogyitomehecskek@gmail.com