Modern, “csíramentes” életünk okozhatja a gyermekkori akut limfoid leukémiát

Modern, “csíramentes” életünk okozhatja a gyermekkori akut limfoid leukémiát

Modern “csíramentes” életünk az oka a gyermekkor egyik leggyakoribb rákos megbetegedésének, az akut limfoid leukémiának (ALL), állítja Prof. Mel Greaves, brit tudós, aki több, mint 30 éve foglalkozik rákkutatással.

Az akut limfoid leukémia (ALL) 2000 gyermek közül egyet érintő rosszindulatú megbetegedés. Prof. Mel Greaves rákkutató megközelítőleg 30 éves munkája eredményeként arról számolt be a Nature című tudományos lapnak, hogy az  ALL kialakulásának  egyik oka az lehet, ha az immunrendszerünk nem találkozik elegendő mennyiségű kórokozóval életünk első pár évében.

Az ALL kialakulásának oka összetett, több lépcsős folyamat”- vallja a tudós.

Ismert, hogy az ALL sokkal gyakrabban fordul elő a fejlettebb társadalmakban, ami azt sugallja, hogy modern életvitelünk is hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Prof. Greaves, aki több kutatóval is együttműködött az évek során, azt állítja, hogy a betegség kialakulásának 3 szakasza van; az első szakasz egy látszólag teljesen befolyásolhatatlan genetikai mutáció, mely az anyaméhben történik, majd ezt követően a gyermekkor első két évében a mikróbákkal (kórokozókkal) való találkozás hiánya az, amely nem “tanítja meg” az immunrendszert a betegségekkel szembeni védelemre. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a későbbiekben megjelenő fertőzés olyan kóros immunválaszt vált ki, amely az ALL kialakulásához vezethet.
Prof.Greaves elmondta: “A kutatások azt sugallják, hogy az akut limfoid leukémia biológiai okai világosak számunkra: azoknál a gyermekeknél, akiknek genetikai hajlamuk megvan és immunrendszerük nem kellően “alapozott” (prime), azoknál egy későbbi fertőzéssel párhuzamosan igen nagy eséllyel kialakulhat a fent említett kórkép.

Prof. Greaves állításait alátámasztó bizonyítékok a következők: 

  • a professzor példaként említi a milánói sertésinfluenza eseteket követő 7 gyermek leukémiás megbetegedését
  • Ismert az a tény, hogy azoknál a gyermekeknél, akik bölcsődébe, óvodába jártak, vagy közösségbe járó testvéreik által gyakrabban fertőződtek meg kórokozókkal, azoknál jóval alacsonyabb a leukémia előfordulásának valószínűsége
  • a szoptatás és anyatejes táplálás segítségével a gyermekek ” jó baktériumait” is tartalmazó mikrobiom felépül, ezáltal a szoptatott csecsemők körében jóval kevesebb a későbbiekben kialakuló leukémiás eset
  • a hüvelyi úton született gyermekek esetében szintén jóval kisebb a betegség előfordulása, hiszen ezek a gyermekek születésük során áthaladnak a  jó baktériumokat is tartalmazó szülőcsatornán
  • a mikroorganizmusoktól teljesen mentes állatok sokkal gyakrabban betegszenek meg leukémiában, mint pl. szabadon legeltetett társaik.

A professzor kihangsúlyozta, hogy tanulmányával és az elért eredményekkel nem az a célja, hogy a gyermeküket óvó szülőket hibáztassa, inkább csak arra szeretne rámutatni, hogy a  gyermekkorban előforduló leukémia esetleg megelőzhető.

A jótékony baktériumokkal való érintkezés egy bonyolult folyamat, itt nem csak arról van szó, hogy a gyermek érintkezzen azzal a szükséges mennyiségű piszokkal vagy kosszal. Prof. Greaves több jövőbeli megoldást is vizionál kutatási eredményével kapcsolatosan, például “jó baktériumokat” tartalmazó joghurt italok adásával “prime-olná” a gyermekek immunrendszerét. Ez az ötlet  egyelőre csak fikció és további kutatásokat igényel – mondja a Professzor.

Mindazonáltal arra szeretné felhívni a szülők figyelmét, hogy legyenek kevésbé aggódóak a hétköznapi fertőzésekkel kapcsolatosan és enyhe tünetek miatt ne szakítsák meg gyermekük szociális interakcióit! Enyhe betegség tüneteivel nem lenne szabad a gyermeket kivenni a közösségből! – vallja a Professzor.

Professzor Charles Swanton, az Egyesült Királyság Rákkutató Intézetének vezető klinikusa a következőket jegyezte meg a kutatási eredményekkel kapcsolatosan: “A gyermekkori leukémia ritka megbetegedés és jelen pillanatban nem áll rendelkezésünkre semmilyen konkrét terápia vagy gyógymód, amivel a betegség kialakulását megelőzhetnénk. Szeretnénk minden leukémiában szenvedő gyermek szülőjét biztosítani arról, hogy semmilyen módon nem tudtuk volna gyermekük betegségének kialakulását megelőzni”.

Forrás:

1, https://www.bbc.com/news/health-44199844

2, https://www.nature.com/articles/s41568-018-0015-6?WT.feed_name=subjects_haematological-diseases

dr. Szakács Krisztina

 

A fotók a szerző kizárólagos tulajdonát képezik. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet!

Hozzájárulás kérése: gyogyitomehecskek@gmail.com

 

.

 

 

 

 

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2018.06.13-án szakmai és lakossági meghallgatást tart a fluorokinolon antibiotikumokkal összefüggő mellékhatásokkal kapcsolatosan

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2018.06.13-án szakmai és lakossági meghallgatást tart a fluorokinolon antibiotikumokkal összefüggő mellékhatásokkal kapcsolatosan

Public hearing on quinolones and fluoroquinolones” 13 Jun London”

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országokban, köztük hazánkban és más úniós tagállamokban forgalomba hozott, illetve forgalomba hozni kívánt, emberi vagy állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek kiértékelésével és felügyeletével foglalkozik.

A kinolonok és fluorokinolonok az antibiotikumok egy csoportjába tartozó gyógyszerek, melyek az Európai Unió területén súlyos, életveszélyes fertőzések esetén igen széles körben alkalmazott antibakterialis szerek. Az EMA, miután az elmúlt időszakban rendkívül sok és szerteágazó mellékhatásokról kapott jelentést a fluorokinolonokkal kapcsolatosan, azt a döntést hozta, hogy lakossági és szakmai meghallgatást tart Londonban, 2018 Június 13-án.

Az idáig jelentett mellékhatások között szerepelnek az izmokat, izületeket, idegrendszert érintő tünetek, illetve súlyos szemészeti panaszok is.

A jelentett mellékhatások legtöbbjében a betegek olyan, nem súlyos fertőzésekre kapták ezeket az antibiotikumokat, amelyek más antibiotikumokkal is kezelhetőek lettek volna. Az EMA felülvizsgálatát azután kezdte el, miután a Német Gyógyszerészeti Intézet (FfArM) figyelmeztette az EMA-t az általuk tapasztalt mellékhatások széles skálájáról.
A kinolonok és fluorokinolonok mellékhatásairól szóló meghallgatást 2018. június 13-án tartják Londonban, ahol személyesen vagy online felszólalással, illetve írásos formában is lehet panasszal élni az EMA felé. A meghallgatás célja a felmerülő mellékhatásokkal kapcsolatos információk begyűjtése, illetve a mellékhatások miatt a fluorokinolon antibiotikumok felírásának szigorítása.

Az orális folyadékterhelési terv – hogyan itassuk a hányós gyermeket?

Az orális folyadékterhelési terv – hogyan itassuk a hányós gyermeket?

Ebben a bejegyzésben egy Orális folyadékterhelési tervet találnak. Ha gyermeke vírusos gasztroenteritiszben (hányós-hasmenős betegség, gyomor-bélhurut) szenved, a legjobb megoldás az itatásra és hányinger csillapításra az, ha követjük a sokszor-keveset elvét. Erről könnyű beszélni, és könnyű tanácsokat adni, de amikor az aggódó szülő ott áll a percenként öklendező gyermekével, akkor a szülőnek sokszor nehéz megjegyezni azt, hogy melyik percben hány ml folyadékot tudott gyermekével megitatni. Az angol mintára elkészített formátumom ebben segíthet Önöknek. A formátum kitöltésével a gyermeket vizsgáló orvos számára is pontosabb képet adhatnak arról, hogy egy bizonyos idő alatt mennyi folyadékot sikerült gyermekükkel megitatni.  Az egyes időpontokban beadott folyadék mennyiséget jegyezzék fel, X-szel jelöljék gyermekük hányását, hasmenését. Amennyiben gyermekük nedves pelenkát produkált, jelöljék azt is. A folyadékpótlás célszerű módja a fecskendővel történő itatás, ebben az esetben a beadott folyadékmennyiséget könnyen mérhetik. A formátum szabadon letölthető, használható.

 

 

Savcsökkentők és antibiotikumok.  A mikrobiom “ellenségei”.

Savcsökkentők és antibiotikumok. A mikrobiom “ellenségei”.

Azok a csecsemők, akik savcsökkentő gyógyszert vagy antibiotikumot kapnak életük első 6 hónapjában, sokkal nagyobb eséllyel szenvednek majd allergiás megbetegedésekben, – állítja Dr. Edward Mitre a Marylandi Egyetemi Kórház immunológusa. 

A retrospektív tanulmányban pontosan 792 130 gyermek vett részt és az eredmények a vizsgálatot végző orvosokat is megdöbbentették. Egyértelmű összefüggést találtunk a csecsemőkorban alkalmazott savgátló gyógyszerek, illetve antibiotikumok és a későbbi életkorban fellépő allergiás megbetegedések, ételallergiák kialakulása között, – magyarázza Dr. Edward Mitre az Egyetem Immunológiai és Mikrobiológiai Intézetének orvosa.

Eléggé valószínűnek tűnik számunkra, hogy azok a gyógyszerek, amelyek a gyermekek mikrobiomját (bélrendszer normálflóra) károsíthatják, felelősek lehetnek a későbbi életkorban fellépő étel intoleranciáért, vagy egyéb allergiás kórképek kialakulásáért. A savcsökkentők és az antibiotikumok azok a gyógyszerek, amelyek a bél normál flórájának működését negatívan befolyásolják; -mondja Aaron Carroll a JAMA (Journal of the American Medical Association) Pediatrics szerkesztője. Az is elképzelhető, mint ahogy már számos állatkísérletben láttuk, hogy ezek a savcsökkentő gyógyszerek megváltoztatják a szájon keresztül elfogyasztott allergénekkel (tej, tojás) szembeni reakcióinkat.

A minél pontosabb adatok begyűjtése érdekében Dr. Mitre és Kollégái az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának TRICARE Katonai Adatbázisát használták ahhoz, hogy megtalálják azokat a betegeket, akik életük első 6 hónapjában valamilyen savcsökkentő gyógyszert (hisztamin-2-receptor-gátló, protonpumpa-gátló) vagy antibiotikumot kaptak. Sorra vették az ambuláns, illetve fekvőbeteg ellátásban részesült gyermekeket, a vizsgálat betegcsoportjába pedig bevonták a koraszülötteket és a császármetszéssel született gyermekeket is.

Megdöbbentő eredmény született. Azok a gyermekek, akik életük első 6 hónapjában savcsökkentő készítmények adásában részesültek átlag 4,6 év életkorukat elérve kétszer nagyobb eséllyel szenvedtek valamilyen ételallergiában vagy gyógyszerallergiában, mint azok, akik nem kaptak a fent említett gyógyszerből. Az ételallergiában szenvedő gyermekeknél szintén nagyobb arányban fordult elő allergiás rhinitis, anafilaxiás rosszullétek vagy asthma.

Az élet első 6 hónapjában alkalmazott antibiotikus kezelés és a későbbi életkorban előforduló allergiás megbetegedések között szintén szignifikáns összefüggést találtak. Azok a csecsemők, akik antibiotikus kezelésben részesültek jóval gyakrabban szenvedtek allergiás megbetegedésben (pl. allergiás kötőhártya gyulladás, anafilaxiás reakció), mint antibiotikumot nem kapó társaik.

A retrospektív elemzést végző orvosok szerint ez a vizsgálat azért rendkívül fontos, mert jelentős bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy bármilyen olyan ágens, mely negatívan befolyásolja a normál bélflórát vagy megzavarja a mikrobiom működését, az megnövelheti a későbbi életkorban kialakuló allergiás betegségek előfordulásának gyakoriságát.

A kutatók egy “fordított helyzet” lehetőséget is számításba vették a vizsgálati eredmények elemzése kapcsán. Megvizsgálták, lehetséges-e az, hogy a gyermekekben fellépő allergiás reakciókat esetleg tévesen reflux betegségnek, vagy egyéb fertőzésnek diagnosztizálták az orvosok, és ez vezetett a nagy mennyiségű savcsökkentők vagy antibiotikumok felírásához. Dr. Mitre és Kollégái szerint ez az eshetőség kizárt, hiszen a reflux betegség 6 hónapos életkor alatt nem gyakori kórkép, továbbá a magas számú anafilaxiás esetek, csalánkiütések és gyógyszerallergia tünetei nem fedik egymást sem a reflux-betegség, sem pedig a különféle fertőzéses kórképek tüneteivel.

A vizsgálatot végző orvosok szerint jelenleg ez az egyik legátfogóbb vizsgálat annak bizonyítására, hogy a savcsökkentő gyógyszerek, illetve antibiotikumok alkalmazása csecsemőkorban allergiás megbetegedések előfordulásának gyakoriságát jelentősen növelheti. Dr. Mitre elmondta, hogy a vizsgálati eredmények fényében arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy savgátló gyógyszert és antibiotikumot csak abban az esetben adjunk 6 hónap alatti gyermeknek, ha annak alkalmazása elkerülhetetlen! Annak felderítésére, hogy a cikkben említett gyógyszerek pontosan milyen közvetett hatásmechanizmussal okozhatnak allergiás megbetegedéseket további vizsgálatok elvégzése szükséges.

Forrás:

1, https://www.medscape.com/viewarticle/894706?src=soc_fb_180404_mscpedt_news_mdscp_allergies&faf=1

2, https://jamanetwork.com/journals/jamapediatrics/fullarticle/2676167

Fotó: dr. Szakács Krisztina

A fotó a szerző kizárólagos tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása, vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet! Hozzájárulás kérése: gyogyitomehecskek@gmail.com

Az anyatejes táplálás

Az anyatejes táplálás

Anyatejes táplálással kapcsolatos ajánlásomat egy londoni kórházban szerzett tapasztalataim alapján állítottam össze Önöknek.

Az anyatejes táplálás az egyik legjobb dolog, amit gyermekének adhat!

Egy csecsemő táplálása az első életévben sorsdöntő lehet és kihathat gyermeke jövőbeli egészségére. Az anyatej az élet első 6 hónapjában önmagában megadja kisbabája számára az összes szükséges tápanyagot és segít megvédeni őt a fertőzésektől, egyéb betegségektől. Az anyatejes táplálás nem csak gyermekének jelent „védőfaktort” hanem Önt, édesanyát is számos betegségtől megóvhatja. Bizonyára Ön is tudja, hogy a csecsemőtápszerek nagy többsége tehéntej alapú, és nem tartalmaz olyan védőfaktorokat, melyek képesek megóvni újszülöttjét a fertőző betegségektől. A szoptatás nem csak táplálás szempontjából rendkívül fontos, hanem érzelmileg is segít kettőjük kapcsolatának tökéletesítésében.

Az anyatejes táplálás nem csak táplálék babája számára, hanem egyben védelem is. Mit jelent ez?

Az anyatej, -összetételéből adódóan-, tökéletes egy csecsemő számára. A WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) kizárólagos anyatejes táplálást javasol 6 hónapos életkorig, és amennyiben lehetséges, 2 éves korig a szoptatás folytatását javasolja.

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy azok a gyermekek, akik nem részesülnek anyatejes táplálásban, nagyobb eséllyel szenvednek majd a következő betegségekben:

  1. fertőzéses betegségek mint pl. hányás, hasmenés és következményes kórházi felvétel
  2. légúti fertőzések, pl. tüdőgyulladás és következményes kórházi felvétel
  3. középfülgyulladás
  4. székrekedés
  5. allergiás kórképek
  6. elhízás
  7. 2-es típusú cukorbetegség
  8. asztma
  9. ekcéma
  10. magas vérnyomás, szív és érrendszeri betegségek a későbbi életkorban.

A szoptatás további előnyei:

  1. a szoptatás csökkenti a mell és petefészekrák kialakulásának esélyét
  2. egy szoptatós édesanya naponta kb. 500 extra kalóriát éget el, így könnyebben megszabadulhat a várandóság alatt felszaladt kilóktól
  3. rendkívül költséghatékony, hiszen relatíve ingyen van 🙂

Út a tökéletes anyatejes táplálás kialakításához

A szoptatás nem életmódbeli kérdés, hanem rendkívül fontos, egyértelműen egészségügyi kompetenciakörbe tartozó tevékenység.

Az alábbiakban összefoglalva ismertetek pár mozzanatot, melyek segíthetnek Önnek a szoptatás beindításában és későbbiekben tökéletes kivitelezésében is;

Ha az újszülött komplikációmentesen jön világra és nincs szükség egyéb beavatkozásra, akkor megszületést követően kérje meg a szülésznőt, hogy kisbabáját helyezze közvetlenül a mellkasára. A bőrkontaktus nyugalmat, jó érzést biztosít az újszülöttnek és nem utolsó sorban melegen tartja. Ez a kezdeti fontos lépés remek alkalom arra, hogy megkezdje gyermeke anyatejes táplálását, hiszen kisbabája érzi az Ön közelségét, megnyugszik és Önre figyel. Számos nemzetközi ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy közvetlenül a megszületést követő első életórákban az anyatejes táplálást, vagy az arra tett kisérleteket optimális esetben már a szülőszobán meg kell kezdeni! Az ajánlás kitér arra, hogy amennyiben a kisbaba világrajövetele problémamentes volt, egyéb beavatkozást nem igényel, akkor az adott intézménynek biztosítania kell az édesanya és újszülöttje legalább egy órán át tartó háborítatlan bőrkontaktusát!

Célravezető pozíciók

Szoptatás során figyeljen arra, hogy kisbabája feje és teste egy síkban legyen. A nem megfelelő pozíció nyelési nehézséget okozhat és a szoptatás sikertelenségét eredményezheti.

Figyeljen arra, hogy elég közel fogja magához gyermekét, tartsa a fejét, vállát és hátát egyaránt. Közben figyeljen arra is, hogy Ön is kényelmes pozícióban helyezkedjen el.

Fontos, hogy gyermeke orra szemben és egy szintben legyen a mellbimbóval. Miközben a fent leírt módon tartja újszülöttjét, a fejét minimálisan engedje hátra, és tartsa a gyermeket szorosan a mellbimbó közelében. Ez a manőver segíteni fogja a babát abban, hogy kellő nagyságúra nyissa a száját. Ha a folyamat közben nehézsége támad, nyugodtan engedje kisbabájának, hogy orrával, vagy felső ajkával a mellbimbóhoz érjen. Ha a fent leírt folyamat nem sikerül elsőre, ne keseredjen el, próbálkozzon ismét! A következő képsorok segítségül szolgálhatnak a megfelelő pozíció eléréséhez:

Amikor kisbabája kellően nagyra nyitja a száját, akkor az álla fog elsőként a mellhez érni. Ezt követően a nyelv, majd végül a felső ajak zárja felülről a folyamatot. Fontos, hogy gyermeke orrjáratai szabadok legyenek, így ha szükséges, szoptatás előtt végezzen hatásos orrszívást!

Az alábbi képen jól látható, hogy a bimbóudvar alsó része szinte teljesen eltűnik a baba szájában, míg a felső részéből több marad szabadon. A baba arca teljesen lekerekített, álla a mellhez simul, nyelve segítségével szívó mozdulatokat végez. Az első pár szívás általában erősebb, ez kissé kellemetlen lehet, azonban figyeljünk arra hogy a szoptatás kivitelezése akkor helyes, ha Ön fájdalmat nem érez.

Jelek melyek azt jelzik, hogy a kisbabája jó pozícióban van:

  1. szoptatás közben az alsó bimbóudvar nem látható, felül viszont jelentős része szabadon van
  2. a baba alsó állkapcsa szorosan a mellhez simul
  3. szoptatás közben Ön fájdalmat nem érez, az első pár szívás erősebb érzetet kelthet ez fiziológiás
  4. a baba arca szopás közben is kerek marad
  5. a baba ritmusosan hosszú és mély szívásokat majd nyeléseket végez, pillanatokra megállhat
  6. ha kisbabája elegendő anyatejet vett magához, akkor ezt a mellbimbó elengedésével és szájnyitással jelzi.

Egyéb javaslatok:

  1. Próbálja az egyéb kiegészítéseket mellőzni. A WHO ajánlása szerint az élet első 6 hónapjában babájának kizárólag anyatejre van szüksége. Nincs szüksége teára, cukros vízre. Minnél többet szoptat, annál több anyatej fog termelődni. A kiegészítések indokolatlan adása a baba szopási kedvét csökkentik és a csökkent mennyiségű anyatej a fertőzések ellen is kevésbé nyújt majd védelmet.
  2. Próbálja a cumiztatást is kerülni. Azok a babák, akik cumit kapnak a szájukba néha nehézkesebben találják meg ismét a mellbimbót, és ez sokszor szoptatási nehézséghez vezethet.
  3. és végül…ne habozzon segítséget kérni, ha szükséges! Kérjen tanácsot védőnőjétől, illetve laktációs szaktanácsadóktól! Ne feledje! A szoptatás az esetek nagy százalékában csak elhatározás kérdése és ha az elején kissé rögösnek is érzi az utat, laktációs szaktanácsadó segítségével szinte mindig beindítható az anyatej termelődése!Az alábbi linken hasznos információkat és laktációs szaktanácsadók elérhetőségét is megtalálja: http://www.ibclc.hu/

Sok sikert és jó egészséget kívánok!

Forrás: St. George Hospital London, Breast feeding advice

A fiziológiás fimózis kezelése. A patológiás fimózis.

A fiziológiás fimózis kezelése. A patológiás fimózis.

Ebben az összefoglalóban a „fiús szülők” egyik rémálmáról a nem hátrahúzható fitymáról, azaz a fitymaszűkületről és kezeléséről olvashatnak. Vajon szükséges ezt mindig megoperálni? Szerencsére az esetek többségében nem.

A fiziológiás fimózis korszerű kezeléséről szóló ajánlás konzervatív és preventív szemléletű, azaz csak végső esetben javasolja a műtéti megoldást. Hazánkban sajnos gyakran előfordul, hogy a gyermek fimózis miatt műtőasztalra kerül anélkül, hogy a konzervatív terápiás lehetőségekkel éltek volna a kezelőorvosok. Ez azért baj, mert a feleslegesen elvégzett műtéti beavatkozások is hegesedést és következményes (ismételten kialakuló, másodlagos) fitymaszűkületet okozhatnak.

Anatómiai alapok

Fitymának nevezzük azt a bőrszakaszt, mely a hímvessző elülső részén (makk, glans) részén helyezkedik el és általában kb. 1 cm-rel tovább is nyúlik azon. A fityma az embrionális élet 4-5-ik hónapjára fejlődik ki, szerepe szerint védő funkciót tölt be. Szorosan a makkhoz tapadva védi a makk területét és a makk területén elhelyezkedő húgycső nyílását.
A fityma makktól történő elválása a méhen belüli élet végén meginduló hámlási folyamat eredménye, azonban a teljes elválás általában befejezetlen marad és összesen az újszülött fiú gyermekek 4%-án figyelhető meg az, hogy a fityma a makk területén teljesen hátrahúzható. Az esetek nagy részében, tehát a fennmaradó 96%-ban a fityma nem retraktilis, azaz nem hátrahúzható. A jelenség nem kóros, hanem teljesen normális!
A megszületést követően a pénisz növekedése és fiziológiás erekciók elősegítik a fityma makktól történő elválási folyamatát, melynek során a fityma és a makk „összetapadása” egy leválási folyamat részeként megkezdődik. A folyamatban a felszínek között képződik a smegma nevű anyag, mely a két felszín egymáson történő elmozdulását, csúszását is lehetővé teszi.

Mit nevezünk fimózisnak?

Fimózisról akkor beszélünk, amikor a makkon elhelyezkedő fityma valamilyen okból nem hátrahúzható, azaz nem retraktilis.
Két típusát különítjük el, a fimózis lehet fiziológiás vagy patológiás.
Fiziológiás fimózisról akkor beszélünk, amikor az embrionális fejlődés során kialakult összenövést, összetapadást látjuk a makk és fityma között. Szinte minden fiú újszülöttnél észlelhető ez a jelenség és egyáltalán nem kóros. Fiziológiás fimózisnál fizikális vizsgálat során puha, hajlékony, nem heges területként láthatóvá válik a húgycsőnyílás területe és a fityma ép széli része (preputial orifice).

Fiziológiás fimózis

Fiziológiás fimózis

Patológiás fimózisról akkor beszélünk, amikor a fityma teljesen hátrahúzhatatlan olyan okból, mint pl. az előbőr hegesedése fibrózis vagy fertőzés, illetve gyulladás következtében. Ez a hegesedés gyakran fehér fibrózus elváltozásként látható a húgycsőnyílás területe körül.

A patológiás fimózis előfordulási gyakorisága összesen 0-16% között mozog, tehát a fiziológiás fimózis előfordulási gyakoriságához viszonyítva alacsony. Rendkívül fontos az, hogy a gyermeket elsőként vizsgáló orvos (primer ellátó) képes legyen különbséget tenni a fiziológiás és a patologiás fimózis között, mert így megkímélhetjük a gyermeket a felesleges gyermeksebészeti vagy gyermekurológiai szakvizsgálattól.

A fiziológiás fimózis kezelése

A fiziológiás fimózis a fiú gyermekek 14+ életkorára 99%-ban önmagától megoldódik. Pontosan ezért rendkívül fontos, az orvosok és a szülők a fiziológiás fimózis korszerű terápiájával tisztában legyenek.

A megfelelő szülői tájékoztatás csökkenti a szülők aggodalmát és a felesleges kórházi beutalásokat, szakvizsgálatokat és természetesen a későbbiekben előforduló patológiás fimózis előfordulási gyakoriságát is!

Legfontosabb tudnivalók:

  1. Az újszülött fitymája nem igényel speciális kezelést. A fürdetés során a gyermek nemi szervét óvatosan tisztítsuk meg. Az élet első 4-6 hetében használjunk nem irritáló babafürdetőket (ezt már előző összefoglalóimban részleteztem), vagy leginkább sima vizet.
  2. A gyakori pelenkacsere megóvja gyermekét a pelenkakiütéstől és egyéb bőrfertőzésektől.
  3. Kerüljük a fityma erőteljes hátrahúzását, mert ezzel vérzést, sérülést okozhatunk ezen a területen és a későbbiekben hegesen gyógyuló sérülés miatt patológiás fimózis alakulhat ki! 6 hónapos korig a fityma hátrahúzása szükségtelen és tilos!
  4. A fityma óvatos hátrahúzása=fitymatorna pelenkacserék, illetve fürdést követően ajánlott. 6 hónapos kortól ajánlott elkezdeni és lényegében addig folytathatjuk, míg a fiziológiás fimózis meg nem oldódik. Mivel a fityma letapadásának oldódása az idő előrehaladtával megindul, ezért a fityma alatt felgyülemlő sárgás váladék (smegma) eltávolítása is egyre inkább lehetővé válik majd a szülő számára. Fürdést követően, ha előzőekben fitymatornát végeztünk gyermekünkön, akkor mindig gondoskodjunk arról, hogy a hátrahúzott fityma visszakerüljön eredeti pozíciójába, mert ha ez nem történik meg az könnyen parafimózishoz vezethet. Parafimósisról akkor beszélünk, amikor a fityma a makk felszínén hátrahúzott állapotban marad, és nem helyezhető vissza az eredeti állapotába. Ez az állapot azért veszélyes, mert a makk keringési elégtelenségét okozhatja!
  5. Ahogy fiú gyermekünk növekszik, a fitymatornát szülői felügyelettel könnyen elsajátíthatja ügyelve arra, hogy a fityma visszahelyezésre kerüljön az eredeti pozícióba.
  6. Bár a fiziológiás fimózis elég nagy százalékban önmagától megoldódhat, mégis tanácsos a fitymatornát kiegészíteni 4-8 héten át tartó szteroid tartalmú krém (pl. betamethasone) használatával is. A használható krémeket később a patológiás fimózis terápiájánál olvashatják. Az elmúlt években elvégzett nagy átfogó vizsgálatok (metaanalízis) bizonyították azt, hogy a felületi szteroid krémek alkalmazása a placebónál egyértelműen hatékonyabb, valamint a műtéti beavatkozások száma konzervatív terápiával egyértelműen csökkenthető. A felületi szteroid krémek alkalmazását teljesen biztonságosnak találták gyermekek fimózisának kezelésében.

Egyéb jóindulatú elváltozások

Smegma és preputialis cysta: A fityma alatti hámló szövetek maradéka sárgás lerakódás formájában néha megjelenhet a fityma alatt és sok esetben preputialis cystaként is nevezik ezt. A váladék általában eltávolítható, akkor ha a fityma meglazulási folyamata már elindult a makkon.

Preputialis Cysta

Preputialis Cysta

A „felfúvódott fityma’ (ballooning) néha vizeletürítés közben látható jelenség. Ekkor a fityma mintha felfúvódna a gyermek péniszén. Amennyiben ez magtól nem szűnik meg csak nyomásra enyhül, akkor mindenféleképpen érdemes orvosi segítséget kérni.

Kóros állapotok

  1. Az egyik leggyakoribb kóros állapot a patológiás fimózis. Erről abban az esetben beszélhetünk, amikor a fityma bár eredetileg visszahúzható és mobilis volt, a kialakult hegesedés miatt egyáltalán nem hátrahúzható. A hegesedés legtöbbször fertőzés, gyulladás vagy trauma miatt alakult ki. Sajnos a legtöbb esetben a traumás hegesedés hátterében a fityma erőltetett hátrahúzása, vagy szükségtelen fityma felfejtések, elhamarkodott műtétek állnak a háttérben.

A patológiás fitymaszűkület tünetei a következők:

  1. nem visszahúzható fityma
  2. irritáció és vérzés a fityma területén
  3. fájdalmas vizelés
  4. fájdalmas erekció
  5. visszatérő gyulladás a fityma és a nemi szerv területén
  6. vizelet retenció (visszatartás): ilyenkor azt látjuk, hogy a fityma területe alatt a szűk fityma miatt vizelet gyűlik meg (Ballooning), és ezt csak a fitymára gyakorolt nyomással tudjuk megszüntetni.

Erről a kórképről (Balloning) tudni kell, hogy nem szükséges rutinszerűen referálni gyermeksebésznek és a legtöbb esetben a műtét (körülmetélés) sem szükséges. Fiziológiás fimózis esetén elfogadott ez a jelenség és fontos, hogy a fitymát vissza tudjuk helyezni az eredeti poziciójába. Ha a fityma nem helyezhető vissza az eredeti pozícióba és a ballooning enyhe nyomásgyakorlással nem szüntethető meg, akkor ez az elváltozás is gyermeksebésznek/urológusnak referálandó. A ballooning jelensége gyakran társul a patológiás fimózis egy formájához a Balanitis Xerotica Obliteránshoz (BXO vagy lichen sclerosus), erről még később olvashatnak.

Ballooning

Ballooning

A patológiás fimózisról elmondható, hogy sajnos növeli az egyéb fitymával összefüggő elváltozások esélyét. Ilyen elváltozás pl. parafimózis, visszatérő húgyúti fertőzések, visszatérő és/vagy súlyos balanoposthitits (makk és a fityma együttes gyulladása), illetve a balanitis xerotica obliterans előfordulását (ez a fityma hegesedő, fehér foltos gyulladását jelenti).

A patológiás fimózis mindenképpen gyermeksebészeti szakvizsgálatot igénylő kórkép, viszont diagnózisa nem jelent egyértelmű műtéti indikációt. Több kezelési mód létezik, és nem szabad a szülőt félretájékoztatni azzal, hogy elsőként csak a műtéti megoldás segíthet.

Patológiás fimózisban is elsőként választható terápia lehet a fitymatorna és szteroid krém kombinációja.

A fitymatorna kivitelezése a következőképpen történjen: a fitymát húzzuk hátra addig, amig a heges felület nem látszik, tartsuk úgy egy percig, majd ezt ismételjük meg napjában négyszer 1-3 hónapon át. Naponta kétszer használjunk szteroid tartalmú krémet, melyet közvetlenül a hímvessző elülső részére, a makk területére kenjünk.

A következő szteroid tartalmú krémek ajánlottak:

  • betamethasone hatóanyagú krém 0,05% ez a leggyakrabban használt készítmény.
  • triamcinolone 0.01-0,5%-os tartalmú krém
  • fluticasone propionate 0,05% tartalmú krém

Egy átfogó vizsgálatban kimutatták, hogy a 0,05%-os betamethasone minimum 4 hetes használata során a fimózisban szenvedő fiú gyermekek 90%-a konzervativ kezeléssel (műtét nélkül) meggyógyult.

Több átfogó vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a napjában többször végzett fitymatorna és szteroid tartalmú krém naponta 2-szeri használatával az esetek nagy százalékában elkerülhető a műtét.

Az Uptodate.com ajánlása szerint a 0,05%-os betamethasone krém naponta 2-szeri használata 6 héten át kombinálva a fitymatornával jelentősen csökkentheti a fimózisos műtétek számát. Műtét csak abban az esetben ajánlott, ha az előzetes konzervatív kezelés nem volt sikeres, illetve a szülők vallási okokra hivatkozva kérik gyermekük cirkumcízióját (körülmetélés).

A parafimózis

Erről a sürgősségi állapotról akkor beszélünk, amikor a fityma a hímvessző elülső része (makk) mögé szorul és ezáltal az adott terület vérellátását veszélyezteti. A parafimózis egy sürgősségi állapot, melynek azonnali megoldása szükséges, ilyenkor elkerülhetetlen a gyermeksebészeti szakvizsgálat! Amennyiben gyermekén parafimózis tüneteit észleli, mihamarabb kérjen segítséget!

Parafimózis

Parafimózis

Visszatérő húgyúti fertőzések

Abban az esetben, ha a fimózis mellett visszatérő húgyúti fertőzéseket észlelünk, akkor a műtéti megoldás erősen mérlegelendő. A gyermek húgyúti szerveinek megóvása prioritás.

Balanoposthitis

Ez a hímvessző elülső részének (makk) és a fityma együttes gyulladását jelenti. A betegség oka gyermekkorban legtöbbször a szegényes higiénia és ebből következő fertőzések. A legsúlyosabb esetben a gyermek nem képes vizeletet üríteni, ilyenkor katéter behelyezésére és a húgyhólyag tehermentesítésére van szükség. Ez a kórkép általában további ellátásra szorul, (gyermeksebészeti-urológiai kompetencia) ezért jegyzetemben erre nem térek ki.

Balanoposthitits

Balanoposthitits

Balanitis xerotica obliterans (BXO): Ennek a bonyolult nevű krónikus, gyulladásos kórképnek az oka sajnos egyelőre ismeretlen. Feltehetően genitális megfelelője egy lichen scelrosus és atrophicus nevű betegségnek. A BXO-ra jellemző képben azt látjuk, hogy fehér heges terület alakul ki a makk tetején és ez a heges elváltozás magába foglalja a fitymát is. Szöveti összenövések, fitymaszűkület és vizelési nehézségek uralják a kórképet.

BXO-ban sem tilos felületi szteroid tartalmú krém használata, de az elvégzett vizsgálatok és a klinikai tapasztalat is azt mutatja, hogy az eredmények nem olyan pozitívak, mint a fiziológiás fimózis esetében. Éppen ezért BXO-ban az első számú javasolt terápia a műtét. Sajnos ritkán, de előfordulhat, hogy műtét után a betegség kiújul, ilyenkor komplexebb műtéti beavatkozásra is sor kerülhet, mely már a hímvessző elülső részének műtétét is jelenti.

A frenulum breve, azaz a „rövid kantár”

A fitymaszűkület sokszor társul egy másik rendellenességgel is, ez a rövid kantár elnevezésű kórkép. Ilyenkor a makk alsó oldalán húrszerűen húzódó képlet az úgy nevezett „kantár” túl rövid.

A frenulum breve akadályozza a fityma hátrahúzódását, ezért gyakran berepedés és vérzés lép fel. Ennek a kórképnek a megoldása szintén műtéti. A frenulum breve jelentkezhet önálló kórképként, vagy társulhat fitymaszükülethez is. Ez utóbbi esetben együlésben a fitymaszűkülettel operálandó.

Mikor forduljunk orvoshoz?

  • amikor gyermekünk vizeletürítés közben fájdalmat panszol
  • amikor a hímvessző vörös, duzzadt, és/vagy vérzik
  • vizeletürítés közben a vizelet sugara gyenge
  • parafimózis alakul ki (a fityma hátrahúzódott és nem helyezhető vissza eredeti állapotába)
  • gyermeke fitymaszűkületét illetően bizonytalan, ekkor inkább konzultáljon gyermekorvosával.

Egyértelmű műtéti indikációt jelentenek a következők:

  • patológiás fimózis miatti pangás a húgyútakban
  • ismétlődő húgyúti fertőzések
  • parafimózis
  • a pénisz traumás sérülése
  • a fimózis fájdalmat, vérzést, diszkomfortot okoz a szexuális élet során (későbbi életkor)
  • veleszületett fejlődési rendellenességek

Jól látható, hogy a fiziológiás fimózis NEM jelent egyértelmű műtéti indikációt. Műtéttel kezdeni a fiziológiás fimózis megoldását nem javasolt. A fityma gombos végű eszközzel való felfejtése szakmai hibának minősül, még akkor is, ha a beavatkozáshoz érzéstelenítő krémet (Emla) használnak.

A fiziológiás fimózis elsődleges terápiája konzervatív. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelmű állásfoglalásában kifejti, hogy a fejlett országokban a cirkumcízió, mint a fiziológiás fimózis műtéti megoldása nem javasolt. Ismerjük fel a fiziológiás fimózist! Az életkori ajánlásoknak megfelelően kezdjük meg a konzervativ terápiát, ismertessük a szülőkkel a fitymatorna fontosságát és tanítsuk meg őket a felületi szteroid krémek használatára is. Ne referáljunk feleslegesen fiziológiás fimózisos gyermeket gyermeksebész kollégának! Igyekezzünk megkímélni kis betegünket egy felesleges műtéti beavatkozástól!

Forrás:

  1. https://www.slideshare.net/AliAhmed169/00-pediatric-urology-notes
  2. http://phimosis.com/what-causes-phimosis-physiologic-vs-pathologic-phimosis/
  3. Care of the uncircumcised penis in infants and children, Uptodate.com, topic updated Aug 16, 2017
  4. Commissioning guide: Foreskin conditions, British Association of Peadiatric Surgeons, October 2016 NICE accredited guideline
  5. Topical corticosteroids for treating phimosis in boys by Moreno G, Corbalan J, Penaloza B, Pantoja T, Cochrane database of systematic reviews Issue 9, article number: CD008973 published:2014
  6. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-1-4471-2858-8_17

 

dr. Szakács Krisztina