Torokgyulladás, torokfájdalom. Mit javasol az egyik leghitelesebb orvosportál? A vírusos torokgyulladás

Torokgyulladás, torokfájdalom. Mit javasol az egyik leghitelesebb orvosportál? A vírusos torokgyulladás

A torok gyulladása, fájdalma az egyik leggyakoribb panasz gyermekeknél.

A gyermekkori torokgyulladást általában vírusfertőzés vagy egy Streptococcus A nevű baktérium okozza, azonban ritkább esetekben egyéb bakteriális fertőzés, allergiás megbetegedések, irritáló belélegzett anyagok és trauma (forró italok, idegen test által okozott sérülés, vagy belélegzett mérgező gázok) is okozhat hasonló panaszt.

A vírusfertőzés okozta torokfájdalom általában 2-7 nap alatt, különféle tüneti szerek adása nélkül is szűnik. 4-7 éves korban a leggyakoribb, a gyermek torokfájást, égő érzést, fülbe sugárzó fájdalmat, köhögési rohamokat panaszolhat, hőemelkedése van, vagy lázas. A garat nyálkahártyája vérbő, sokszor a mandulák (tonsilla) duzzadtak , a gyermek nyirokcsomói szintén fájdalmasan megduzzadhatnak.

Antibiotikum felírására az esetek nagy többségében nincs szükség, azonban ha mégis, akkor azt csak laboratóriumi vizsgálattal igazolt bakteriális fertőzés esetében kell megtennünk. Vírus okozta torokgyulladásban indokolatlanul adott antibiotikum nem segít és számos kedvezőtlen hatása is lehet pl. hasmenés, növekvő bakteriális rezisztencia egy adott antibiotikummal szemben és nem utolsó sorban felesleges anyagi kiadás.

A leggyakoribb vírusok (adenovírus, enterovírus, rhinovírus, koronavírus és parainfluenza) által okozott torokgyulladás tüneti terápián kívül mást nem igényel. A tüneti terápia sokrétű lehet, első körben javasolt hideg vagy meleg citromos, mézes tea kortyolgatása. A méz adását 12 hónapnál fiatalabb gyermeknél az említett orvosportál (Uptodate.com) nem ajánlja a Clostridium botulinum (botulizmus) fertőzés veszélye miatt. Enyhítő lehet a gyermekek körében igen közkedvelt fagyasztott sütemények illetve fagylalt, valamint jég fogyasztása.

A szopogatós kemény cukorkák (pl. negro) csak 5 év feletti gyermekek számára javasolt, mert az ennél fiatalabb korcsoportban a félrenyelés és fulladás veszélye nagy.Külön említést érdemel a langyos, sós vízzel történő öblögetés, ami 6 év feletti gyermekek, serdülők számára javasolt. Házi receptként gyorsan elkészíthető a sós oldat, amely kb. 1/4 liter vízbe 1/4-1/2 teáskanálnyi sót javasol. 6 év alatti gyermekeknél a sós vízzel történő öblögetést ne alkalmazzuk, mert ők még nem tudnak hatékonyan gargalizálni.

Láz és fájdalomcsillapítás akkor szükséges, ha a gyermeket a torokfájdalom, illetve a láz megviseli, elesett állapotú, és a szájon keresztül bevitt folyadék mennyisége csökken. A javasolt gyógyszerek a következők:

  1. Acetaminophen, vagy másnéven Paracetamol.A paracetamol ajánlott dózisa 10-15mg/kg szájon át 4-6 óránként, de minden termék dobozán, vagy használati útmutatóján megtalálhatóak az életkorhoz vagy testsúly kilogrammhoz kötött dózisok. Az ajánlott dózisokat mindig tartsuk be, a paracetamol túladagolás esetén májkárosodást okozhat.
  2. Ibuprofen. Az ibuprofen javasolt dózisa 10mg/kg szájon át 6 óránként.

Az aspirin tartalmú gyógyszereket mindenféleképpen kerüljük a Reye-szindroma kialakulásának veszélye miatt!

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a torokfájdalom 3 napnál tovább fennáll, vagy a tünetek ez idő alatt egyértelműen rosszabbodnak. Ebben az esetben mindenképpen javasolt a torok vizsgálata, és az esetleges komplikációk kizárása (pl. mandulagyulladás illetve tályog).

Egyéb lehetséges terápiák.

Annak ellenére, hogy a vizsgálatok során némi bizonyítékot találtak arra, hogy a gyógyszeres cukorkák  a tüneteket enyhíthetik, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezek a gyógyszeres cukrok jobban működnének, mint a nem gyógyszerezett kemény cukrok. Bármilyen furcsán is hangzik, a fent említett orvosportál nem javasolja a gyógyszeres cukorkák rutinszerű alkalmazását. Ezek a készítmények a torok szárazságának csökkentésére és fájdalomcsillapításra hivatottak, azonban allergiás reakciót is okozhatnak. Általában mentholt (hűtés), vagy fertőtlenítő hatású szert (chlorhexidine), felületi érzéstelenítőt (benzydamine), gyulladáscsökkentőt (flurbiprofen) tartalmaznak. Bár használatuk nem tiltott, az itt leírt információk mérlegelését követően gyermekek esetében mértékkel használjuk! Alternatív terápiák mint homeopátia, különféle étrendkiegészítők használata gyermekek esetében nem ajánlott.

Összefoglalva, “take home message”-ként az alábbiakat emelném ki:

  1. A torok fájdalmát fertőzés, allergének, gyulladásos betegségek, illetve irritáló anyagok és trauma is okozhatja.
  2. Antibiotikum adására csakis igazolt bakteriális fertőzés esetén van szükség.
  3. A javasolt terápia alappillére tüneti, azaz pihenés, bőséges folyadékbevitel, valamint a torok irritációjának, fájdalmának csillapítása. Erre használhatunk praktikus, otthon is könnyen elkészíthető sós oldatot, vagy helyileg ható érzéstelenítőket, fájdalomcsillapítókat.
  4. Lázcsillapításra csak akkor van szükség, ha a láz gyermekünket megviseli!

Felhasznált irodalom:

  1. Sore troat in Children and Adolescents: Symptomatic treatment, Uptodate.com (topic last updated 16 Sept, 2016)
  2. The common cold in Children: Management and prevention, Uptodate.com ( topic last updated 15 Nov, 2016)

dr. Szakács Krisztina

A fiziológiás fimózis kezelése. A patológiás fimózis.

A fiziológiás fimózis kezelése. A patológiás fimózis.

Ebben az összefoglalóban a „fiús szülők” egyik rémálmáról a nem hátrahúzható fitymáról, azaz a fitymaszűkületről és kezeléséről olvashatnak. Vajon szükséges ezt mindig megoperálni? Szerencsére az esetek többségében nem.

A fiziológiás fimózis korszerű kezeléséről szóló ajánlás konzervatív és preventív szemléletű, azaz csak végső esetben javasolja a műtéti megoldást. Hazánkban sajnos gyakran előfordul, hogy a gyermek fimózis miatt műtőasztalra kerül anélkül, hogy a konzervatív terápiás lehetőségekkel éltek volna a kezelőorvosok. Ez azért baj, mert a feleslegesen elvégzett műtéti beavatkozások is hegesedést és következményes (ismételten kialakuló, másodlagos) fitymaszűkületet okozhatnak.

Anatómiai alapok

Fitymának nevezzük azt a bőrszakaszt, mely a hímvessző elülső részén (makk, glans) részén helyezkedik el és általában kb. 1 cm-rel tovább is nyúlik azon. A fityma az embrionális élet 4-5-ik hónapjára fejlődik ki, szerepe szerint védő funkciót tölt be. Szorosan a makkhoz tapadva védi a makk területét és a makk területén elhelyezkedő húgycső nyílását.
A fityma makktól történő elválása a méhen belüli élet végén meginduló hámlási folyamat eredménye, azonban a teljes elválás általában befejezetlen marad és összesen az újszülött fiú gyermekek 4%-án figyelhető meg az, hogy a fityma a makk területén teljesen hátrahúzható. Az esetek nagy részében, tehát a fennmaradó 96%-ban a fityma nem retraktilis, azaz nem hátrahúzható. A jelenség nem kóros, hanem teljesen normális!
A megszületést követően a pénisz növekedése és fiziológiás erekciók elősegítik a fityma makktól történő elválási folyamatát, melynek során a fityma és a makk „összetapadása” egy leválási folyamat részeként megkezdődik. A folyamatban a felszínek között képződik a smegma nevű anyag, mely a két felszín egymáson történő elmozdulását, csúszását is lehetővé teszi.

Mit nevezünk fimózisnak?

Fimózisról akkor beszélünk, amikor a makkon elhelyezkedő fityma valamilyen okból nem hátrahúzható, azaz nem retraktilis.
Két típusát különítjük el, a fimózis lehet fiziológiás vagy patológiás.
Fiziológiás fimózisról akkor beszélünk, amikor az embrionális fejlődés során kialakult összenövést, összetapadást látjuk a makk és fityma között. Szinte minden fiú újszülöttnél észlelhető ez a jelenség és egyáltalán nem kóros. Fiziológiás fimózisnál fizikális vizsgálat során puha, hajlékony, nem heges területként láthatóvá válik a húgycsőnyílás területe és a fityma ép széli része (preputial orifice).

Fiziológiás fimózis

Fiziológiás fimózis

Patológiás fimózisról akkor beszélünk, amikor a fityma teljesen hátrahúzhatatlan olyan okból, mint pl. az előbőr hegesedése fibrózis vagy fertőzés, illetve gyulladás következtében. Ez a hegesedés gyakran fehér fibrózus elváltozásként látható a húgycsőnyílás területe körül.

A patológiás fimózis előfordulási gyakorisága összesen 0-16% között mozog, tehát a fiziológiás fimózis előfordulási gyakoriságához viszonyítva alacsony. Rendkívül fontos az, hogy a gyermeket elsőként vizsgáló orvos (primer ellátó) képes legyen különbséget tenni a fiziológiás és a patologiás fimózis között, mert így megkímélhetjük a gyermeket a felesleges gyermeksebészeti vagy gyermekurológiai szakvizsgálattól.

A fiziológiás fimózis kezelése

A fiziológiás fimózis a fiú gyermekek 14+ életkorára 99%-ban önmagától megoldódik. Pontosan ezért rendkívül fontos, az orvosok és a szülők a fiziológiás fimózis korszerű terápiájával tisztában legyenek.

A megfelelő szülői tájékoztatás csökkenti a szülők aggodalmát és a felesleges kórházi beutalásokat, szakvizsgálatokat és természetesen a későbbiekben előforduló patológiás fimózis előfordulási gyakoriságát is!

Legfontosabb tudnivalók:

  1. Az újszülött fitymája nem igényel speciális kezelést. A fürdetés során a gyermek nemi szervét óvatosan tisztítsuk meg. Az élet első 4-6 hetében használjunk nem irritáló babafürdetőket (ezt már előző összefoglalóimban részleteztem), vagy leginkább sima vizet.
  2. A gyakori pelenkacsere megóvja gyermekét a pelenkakiütéstől és egyéb bőrfertőzésektől.
  3. Kerüljük a fityma erőteljes hátrahúzását, mert ezzel vérzést, sérülést okozhatunk ezen a területen és a későbbiekben hegesen gyógyuló sérülés miatt patológiás fimózis alakulhat ki! 6 hónapos korig a fityma hátrahúzása szükségtelen és tilos!
  4. A fityma óvatos hátrahúzása=fitymatorna pelenkacserék, illetve fürdést követően ajánlott. 6 hónapos kortól ajánlott elkezdeni és lényegében addig folytathatjuk, míg a fiziológiás fimózis meg nem oldódik. Mivel a fityma letapadásának oldódása az idő előrehaladtával megindul, ezért a fityma alatt felgyülemlő sárgás váladék (smegma) eltávolítása is egyre inkább lehetővé válik majd a szülő számára. Fürdést követően, ha előzőekben fitymatornát végeztünk gyermekünkön, akkor mindig gondoskodjunk arról, hogy a hátrahúzott fityma visszakerüljön eredeti pozíciójába, mert ha ez nem történik meg az könnyen parafimózishoz vezethet. Parafimósisról akkor beszélünk, amikor a fityma a makk felszínén hátrahúzott állapotban marad, és nem helyezhető vissza az eredeti állapotába. Ez az állapot azért veszélyes, mert a makk keringési elégtelenségét okozhatja!
  5. Ahogy fiú gyermekünk növekszik, a fitymatornát szülői felügyelettel könnyen elsajátíthatja ügyelve arra, hogy a fityma visszahelyezésre kerüljön az eredeti pozícióba.
  6. Bár a fiziológiás fimózis elég nagy százalékban önmagától megoldódhat, mégis tanácsos a fitymatornát kiegészíteni 4-8 héten át tartó szteroid tartalmú krém (pl. betamethasone) használatával is. A használható krémeket később a patológiás fimózis terápiájánál olvashatják. Az elmúlt években elvégzett nagy átfogó vizsgálatok (metaanalízis) bizonyították azt, hogy a felületi szteroid krémek alkalmazása a placebónál egyértelműen hatékonyabb, valamint a műtéti beavatkozások száma konzervatív terápiával egyértelműen csökkenthető. A felületi szteroid krémek alkalmazását teljesen biztonságosnak találták gyermekek fimózisának kezelésében.

Egyéb jóindulatú elváltozások

Smegma és preputialis cysta: A fityma alatti hámló szövetek maradéka sárgás lerakódás formájában néha megjelenhet a fityma alatt és sok esetben preputialis cystaként is nevezik ezt. A váladék általában eltávolítható, akkor ha a fityma meglazulási folyamata már elindult a makkon.

Preputialis Cysta

Preputialis Cysta

A „felfúvódott fityma’ (ballooning) néha vizeletürítés közben látható jelenség. Ekkor a fityma mintha felfúvódna a gyermek péniszén. Amennyiben ez magtól nem szűnik meg csak nyomásra enyhül, akkor mindenféleképpen érdemes orvosi segítséget kérni.

Kóros állapotok

  1. Az egyik leggyakoribb kóros állapot a patológiás fimózis. Erről abban az esetben beszélhetünk, amikor a fityma bár eredetileg visszahúzható és mobilis volt, a kialakult hegesedés miatt egyáltalán nem hátrahúzható. A hegesedés legtöbbször fertőzés, gyulladás vagy trauma miatt alakult ki. Sajnos a legtöbb esetben a traumás hegesedés hátterében a fityma erőltetett hátrahúzása, vagy szükségtelen fityma felfejtések, elhamarkodott műtétek állnak a háttérben.

A patológiás fitymaszűkület tünetei a következők:

  1. nem visszahúzható fityma
  2. irritáció és vérzés a fityma területén
  3. fájdalmas vizelés
  4. fájdalmas erekció
  5. visszatérő gyulladás a fityma és a nemi szerv területén
  6. vizelet retenció (visszatartás): ilyenkor azt látjuk, hogy a fityma területe alatt a szűk fityma miatt vizelet gyűlik meg (Ballooning), és ezt csak a fitymára gyakorolt nyomással tudjuk megszüntetni.

Erről a kórképről (Balloning) tudni kell, hogy nem szükséges rutinszerűen referálni gyermeksebésznek és a legtöbb esetben a műtét (körülmetélés) sem szükséges. Fiziológiás fimózis esetén elfogadott ez a jelenség és fontos, hogy a fitymát vissza tudjuk helyezni az eredeti poziciójába. Ha a fityma nem helyezhető vissza az eredeti pozícióba és a ballooning enyhe nyomásgyakorlással nem szüntethető meg, akkor ez az elváltozás is gyermeksebésznek/urológusnak referálandó. A ballooning jelensége gyakran társul a patológiás fimózis egy formájához a Balanitis Xerotica Obliteránshoz (BXO vagy lichen sclerosus), erről még később olvashatnak.

Ballooning

Ballooning

A patológiás fimózisról elmondható, hogy sajnos növeli az egyéb fitymával összefüggő elváltozások esélyét. Ilyen elváltozás pl. parafimózis, visszatérő húgyúti fertőzések, visszatérő és/vagy súlyos balanoposthitits (makk és a fityma együttes gyulladása), illetve a balanitis xerotica obliterans előfordulását (ez a fityma hegesedő, fehér foltos gyulladását jelenti).

A patológiás fimózis mindenképpen gyermeksebészeti szakvizsgálatot igénylő kórkép, viszont diagnózisa nem jelent egyértelmű műtéti indikációt. Több kezelési mód létezik, és nem szabad a szülőt félretájékoztatni azzal, hogy elsőként csak a műtéti megoldás segíthet.

Patológiás fimózisban is elsőként választható terápia lehet a fitymatorna és szteroid krém kombinációja.

A fitymatorna kivitelezése a következőképpen történjen: a fitymát húzzuk hátra addig, amig a heges felület nem látszik, tartsuk úgy egy percig, majd ezt ismételjük meg napjában négyszer 1-3 hónapon át. Naponta kétszer használjunk szteroid tartalmú krémet, melyet közvetlenül a hímvessző elülső részére, a makk területére kenjünk.

A következő szteroid tartalmú krémek ajánlottak:

  • betamethasone hatóanyagú krém 0,05% ez a leggyakrabban használt készítmény.
  • triamcinolone 0.01-0,5%-os tartalmú krém
  • fluticasone propionate 0,05% tartalmú krém

Egy átfogó vizsgálatban kimutatták, hogy a 0,05%-os betamethasone minimum 4 hetes használata során a fimózisban szenvedő fiú gyermekek 90%-a konzervativ kezeléssel (műtét nélkül) meggyógyult.

Több átfogó vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a napjában többször végzett fitymatorna és szteroid tartalmú krém naponta 2-szeri használatával az esetek nagy százalékában elkerülhető a műtét.

Az Uptodate.com ajánlása szerint a 0,05%-os betamethasone krém naponta 2-szeri használata 6 héten át kombinálva a fitymatornával jelentősen csökkentheti a fimózisos műtétek számát. Műtét csak abban az esetben ajánlott, ha az előzetes konzervatív kezelés nem volt sikeres, illetve a szülők vallási okokra hivatkozva kérik gyermekük cirkumcízióját (körülmetélés).

A parafimózis

Erről a sürgősségi állapotról akkor beszélünk, amikor a fityma a hímvessző elülső része (makk) mögé szorul és ezáltal az adott terület vérellátását veszélyezteti. A parafimózis egy sürgősségi állapot, melynek azonnali megoldása szükséges, ilyenkor elkerülhetetlen a gyermeksebészeti szakvizsgálat! Amennyiben gyermekén parafimózis tüneteit észleli, mihamarabb kérjen segítséget!

Parafimózis

Parafimózis

Visszatérő húgyúti fertőzések

Abban az esetben, ha a fimózis mellett visszatérő húgyúti fertőzéseket észlelünk, akkor a műtéti megoldás erősen mérlegelendő. A gyermek húgyúti szerveinek megóvása prioritás.

Balanoposthitis

Ez a hímvessző elülső részének (makk) és a fityma együttes gyulladását jelenti. A betegség oka gyermekkorban legtöbbször a szegényes higiénia és ebből következő fertőzések. A legsúlyosabb esetben a gyermek nem képes vizeletet üríteni, ilyenkor katéter behelyezésére és a húgyhólyag tehermentesítésére van szükség. Ez a kórkép általában további ellátásra szorul, (gyermeksebészeti-urológiai kompetencia) ezért jegyzetemben erre nem térek ki.

Balanoposthitits

Balanoposthitits

Balanitis xerotica obliterans (BXO): Ennek a bonyolult nevű krónikus, gyulladásos kórképnek az oka sajnos egyelőre ismeretlen. Feltehetően genitális megfelelője egy lichen scelrosus és atrophicus nevű betegségnek. A BXO-ra jellemző képben azt látjuk, hogy fehér heges terület alakul ki a makk tetején és ez a heges elváltozás magába foglalja a fitymát is. Szöveti összenövések, fitymaszűkület és vizelési nehézségek uralják a kórképet.

BXO-ban sem tilos felületi szteroid tartalmú krém használata, de az elvégzett vizsgálatok és a klinikai tapasztalat is azt mutatja, hogy az eredmények nem olyan pozitívak, mint a fiziológiás fimózis esetében. Éppen ezért BXO-ban az első számú javasolt terápia a műtét. Sajnos ritkán, de előfordulhat, hogy műtét után a betegség kiújul, ilyenkor komplexebb műtéti beavatkozásra is sor kerülhet, mely már a hímvessző elülső részének műtétét is jelenti.

A frenulum breve, azaz a „rövid kantár”

A fitymaszűkület sokszor társul egy másik rendellenességgel is, ez a rövid kantár elnevezésű kórkép. Ilyenkor a makk alsó oldalán húrszerűen húzódó képlet az úgy nevezett „kantár” túl rövid.

A frenulum breve akadályozza a fityma hátrahúzódását, ezért gyakran berepedés és vérzés lép fel. Ennek a kórképnek a megoldása szintén műtéti. A frenulum breve jelentkezhet önálló kórképként, vagy társulhat fitymaszükülethez is. Ez utóbbi esetben együlésben a fitymaszűkülettel operálandó.

Mikor forduljunk orvoshoz?

  • amikor gyermekünk vizeletürítés közben fájdalmat panszol
  • amikor a hímvessző vörös, duzzadt, és/vagy vérzik
  • vizeletürítés közben a vizelet sugara gyenge
  • parafimózis alakul ki (a fityma hátrahúzódott és nem helyezhető vissza eredeti állapotába)
  • gyermeke fitymaszűkületét illetően bizonytalan, ekkor inkább konzultáljon gyermekorvosával.

Egyértelmű műtéti indikációt jelentenek a következők:

  • patológiás fimózis miatti pangás a húgyútakban
  • ismétlődő húgyúti fertőzések
  • parafimózis
  • a pénisz traumás sérülése
  • a fimózis fájdalmat, vérzést, diszkomfortot okoz a szexuális élet során (későbbi életkor)
  • veleszületett fejlődési rendellenességek

Jól látható, hogy a fiziológiás fimózis NEM jelent egyértelmű műtéti indikációt. Műtéttel kezdeni a fiziológiás fimózis megoldását nem javasolt. A fityma gombos végű eszközzel való felfejtése szakmai hibának minősül, még akkor is, ha a beavatkozáshoz érzéstelenítő krémet (Emla) használnak.

A fiziológiás fimózis elsődleges terápiája konzervatív. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelmű állásfoglalásában kifejti, hogy a fejlett országokban a cirkumcízió, mint a fiziológiás fimózis műtéti megoldása nem javasolt. Ismerjük fel a fiziológiás fimózist! Az életkori ajánlásoknak megfelelően kezdjük meg a konzervativ terápiát, ismertessük a szülőkkel a fitymatorna fontosságát és tanítsuk meg őket a felületi szteroid krémek használatára is. Ne referáljunk feleslegesen fiziológiás fimózisos gyermeket gyermeksebész kollégának! Igyekezzünk megkímélni kis betegünket egy felesleges műtéti beavatkozástól!

Forrás:

  1. https://www.slideshare.net/AliAhmed169/00-pediatric-urology-notes
  2. http://phimosis.com/what-causes-phimosis-physiologic-vs-pathologic-phimosis/
  3. Care of the uncircumcised penis in infants and children, Uptodate.com, topic updated Aug 16, 2017
  4. Commissioning guide: Foreskin conditions, British Association of Peadiatric Surgeons, October 2016 NICE accredited guideline
  5. Topical corticosteroids for treating phimosis in boys by Moreno G, Corbalan J, Penaloza B, Pantoja T, Cochrane database of systematic reviews Issue 9, article number: CD008973 published:2014
  6. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-1-4471-2858-8_17

 

dr. Szakács Krisztina

A 3%-os vagy a 0,9%-os (fiziológiás) sóoldat a helyes terápia bronchiolitisben?

A 3%-os vagy a 0,9%-os (fiziológiás) sóoldat a helyes terápia bronchiolitisben?

A bronchiolitis vagy hörgőgyulladás egy vírus által okozott betegség, mely legtöbbször a kisgyermekeket érinti. Az egy éven aluli gyermekek kórházi felvételének jelentős hányadáért a vírusok által okozott bronchiolitis a felelős. A bronchiolitis, ellentétben a bronchitissel, az alsó légutak közül a hörgőcskéket és az annál is kisebb alveolusokat (léghólyagocskák) is érinti. A fertőzés jelentős légúti váladék felszaporodással járhat, mely elzárhatja a gyermek légútjait, így légzése könnyen nehezítetté válhat. Különösen veszélyes ez 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél, mert a csecsemők 6 hónapos korukig obligát (kizárólagos) orrlégzők!

Az orvostudomány számos terápiát alkalmazott már a bronchiolitis kezelésére, azonban ezidáig sem a szteroid készítmények, sem pedig a hörgőtágítók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Jelenleg egy hatékony terápia ismert a bronchiolitis kezelésében, ez pedig nem más, mint a keletkezett légúti váladék feloldása és hatékony eltávolítása. A gyermekek egy része tüneti kezeléssel magától meggyógyul, mások kórházi kezelést, súlyosabb esetben intenzív osztályos ellátást igényelnek.

Ebben a tanulmányban a töményebb, 3%-os sóoldat és a 0,9%-os fiziológiás sóoldat hatékonyságát vizsgálták bronchiolitisben. A vizsgálatban 24 gyermeksürgősségi osztály bronchiolitisben szenvedő betegeit vizsgálták 2012 és 2014 között. A gyermekek 6 hét és 12 hónap közötti életkorúak voltak és mindegyik gyermek életében először fordult elő bronchiolitis. A vizsgálatban résztvevő 780 gyermek 80%-ánál igazolódott az RS vírus fertőzés. A vizsgálat során a betegeket két csoportra osztották, az inhalálások során az orvosok sem tudták, hogy melyik töménységű oldatot használják (kettős vak teszt).

A vizsgálatok egyértelműen rámutattak arra, hogy a két betegcsoport között nem volt számottevő különbség. A 3%-os sóoldattal inhalált gyermekcsoport közel fele, a 0,9%-os sóoldattal inhalált betegcsoport 52,2%-a került kórházi felvételre.

Kórházi ápolásuk során azoknak a gyermekeknek a tünetei gyorsabban javultak, akik 3%-os sóoldatot kaptak, viszont ismételt állapotromlásuk jelentősebb volt mint a másik csoportban, azaz tüneteik gyorsabban visszatértek az inhalálást követően. A vizsgálatot végző orvosok azt a következtetést vonták le, hogy sajnos semmilyen előnnyel nem jár bronchiolitisben a 3%-os sóoldattal történő inhalálás (nebulizáció). A szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt 25 évben egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a hörgőtágítók, szteroidok , adrenalin bronchiolitisben történő alkalmazása teljesen hatástalan, így alkalmazásuk nem javasolt.
Egyes vizsgálatok szerint a 3%-os, tömény sóoldat a bronchusok görcsét okozhatja, így alkalmazása ezért is kerülendő.


0,9%-os NaCl, fiziológiás sóoldat

*Megjegyzés: RS vírus (Respiratory Syncytial Virus), a bronchiolitis egyik leggyakoribb kórokozója

Forrás: Is Nebulized Hypertonic Saline More Effective for Bronchiolitis? William T. Basco, Jr. MD, MS, Professor, Department of Pediatrics, Medical University of South Carolina (MUSC), Director, Divison of General Pediatrics, Children Hospital, Charleston, South Carolina

Fotó: dr. Szakács Krisztina

TÁJÉKOZTATÓ SZÜLŐKNEK SZEPSZIS GYANÚ ESETÉRE

TÁJÉKOZTATÓ SZÜLŐKNEK SZEPSZIS GYANÚ ESETÉRE

MI A SZEPSZIS?

A szepszis egy SIRS (szisztémás gyulladásos válasz szindróma), melynek hátterében bizonyított vagy feltételezett fertőzés áll. Súlyos szepszisről akkor beszélünk, amikor a fertőzés következtében a gyermek szervei már nem működnek megfelelően, a fertőzés az egész véráramot és testet egyaránt érinti.

Ha gyermekének zajló fertőzése van, állapot javulást pedig nem észlel, gyermeke betegnek, elesettnek tűnik, akkor a háttérben szepszis húzódhat!

A KÖVETKEZŐ TÜNETEK ÉSZLELÉSE ESETÉN MIHAMARABB KÉRJEN ORVOSI SEGÍTSÉGET:

1, GYERMEKE BŐRÉNEK SZÍNE MÁRVÁNYOZOTT, KÉKES, VAGY SÁPADT

2, RENDKÍVÜL ALUSZÉKONY, NEHEZEN ÉBRESZTHETŐ, VAGY ÉBRESZTHETETLEN

3, VÉGTAGJAI, TESTE HIDEG TAPINTATÚ

4, NAGYON SZAPORÁN LÉLEGZIK

5, UJJAL NEM ELNYOMHATÓ, VAGY ÜVEGTESZTTEL POZITÍV KIÜTÉSEKET ÉSZLEL RAJTA

6, GÖRCSÖL VAGY GÖRCSTEVÉKENYSÉGE ZAJLOTT.

 

MILYEN JELEKET, TÜNETEKET FIGYELJENEK?

1, HŐMÉRSÉKLET

  • 3 hónap alatti gyermek esetén 38 Celsius fokot meghaladó láz
  • 3-6 hónap közötti életkorú gyermek esetén 39 Celsius fokot meghaladó láz
  • bármilyen életkorú gyermeknél 36 Celsius fok alatti hőmérséklet, ebben az esetben 10 perc alatt legalább 2-szer ismételjék meg a hőmérséklet mérését!

2, LÉGZÉS

  • gyermeke szaporán, kapkodva veszi a levegőt, mellkasára tekintve azt látja, hogy nehezen lélegzik
  • ki- és belégzés során hang hallható (stridor)
  • kérdésre pár szavas választ ad, beszélni nem, vagy csak nehezen tud

3, NEDVES PELENKÁK

  • az elmúlt 12 órában gyermekének nem volt nedves (vizelet) pelenkája

4, FOLYADÉK ÉS TÁPLÁLÉKBEVITEL

  • gyermeke legalább 8 órája nem ivott,
  • zöldes-feketés színű hányadéka volt
  • gyermeke egyáltalán nem táplálható, elutasítja az anyatejes/tápszeres táplálást

 

5, AKTIVITÁS

  • csecsemő nagy kutacsa (a fej tetején található puha tapintatú rész) kemény tapintatúvá válik
  • szemei úsznak
  • gyermeke kontaktusba nem vonható
  • ernyedt izomzatú (rongybaba effektus)
  • gyenge sírás
  • zavartság
  • irritábilis
  • nyaka feszes (tarkókötöttség)

Amennyiben gyermeke rossz általános állapotú és megítélése szerint állapota nem javul, kérjen mihamarabb orvosi segítséget!

dr. Szakács Krisztina

Forrás:

1, nhs.uk/sepsis

2, sepsistrust.org

Fotó: Pixabay

 

Torokgyulladás 2. rész: A Bakteriális torokgyulladás és a skarlát

Torokgyulladás 2. rész: A Bakteriális torokgyulladás és a skarlát

Ahogy a torokgyulladás című jegyzet első részében olvashatták, a torokgyulladás tünetei közé tartozik a lágy- és kemény szájpad fájdalma, a torok belövelltsége, pirossága. A gyulladásos folyamat érintheti a garatmandulákat is, ilyenkor annak gyulladásáról, tonsillitisről beszélünk.

Milyen baktériumok okozhatnak bakteriális torokgyulladást?

Leggyakrabban A csoportú Streptococcus, azaz Streptococcus pyogenes nevű baktérium a kórokozó. Az A csoportú Streptococcus nem csak a torokgyulladás, hanem a jól ismert Skarlát kórokozója is.

A bakteriális torokgyulladás leginkább télen, tavasszal fordul elő és az esetek 40%-ában a fent említett baktérium felelős a torok gennyes elváltozásáért. Ritkább esetben egyéb kórokozók is szóba jöhetnek, mint például a Streptococcusok C és G csoportja vagy a Haemophilus influenzae , illetve a Diptheria pertussis.

A betegségben leginkább érintett korcsoport az 5-10 év közötti gyermekek, de serdülők és fiatal felnőttek között is gyakori a betegség. Az elmúlt időszakban sajnos egyre gyakrabban láthatunk bakteriális torokgyulladást az 5 évnél fiatalabb gyermekek esetében is, ezért a betegség tünettanát érdemes korcsoport szerint vizsgálni.

Klinikai megjelenés 3 év feletti gyermekekben

Gyors kezdet jellemzi, láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás, hányinger is előfordulhat. A torok fájdalma miatt a gyermekek gyakran nem isznak, mely kiszáradáshoz vezethet. A mandulákon általában fehéres, gennyes lepedéket láthatunk. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, a kemény szájpadon gyakran pontszerű bevérzéseket láthatunk. A gyermek bőrén skarlátra jellemző kiütések is megjelenhetnek.

A fenti tünetek jellegzetesek Streptococcus által okozott torokgyulladásban, azonban meg kell jegyeznünk, hogy bár a látott kép segítségünkre lehet, fizikális vizsgálat során nincs olyan egyértelmű tünet, mellyel a Streptococcus által okozott fertőzést igazolni tudjuk. A torok fizikális vizsgálatakor a kemény- és lágyszájpadon látható “pontszerű bevérzések” hívhatják fel Streptococcus fertőzésre a figyelmet.

Klinikai megjelenés 3 év alatti korcsoportban

Ebben a korcsoportban “nem jellegzetes” tünetek dominálnak. A torokfájdalmat a gyermek nem minden esetben tudja jelezni. A gyermekek általában nem isznak, gyakran visszautasítják a anyatejes/tápszeres táplálást. Az orrfolyás, elhúzódó láz vagy hőemelkedés és megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók hívhatják fel a figyelmet a kórképre. A “nem specifikus” tünetek dominanciája miatt külön elnevezést is kapott a betegség, ez a “Streptococcosis”.

Lehetséges komplikációk

A bakteriális torokgyulladás csakúgy, mint a vírusos forma egy önmagától gyógyuló kórkép. Ez azt jelenti, hogy antibiotikus kezelés nélkül a betegség nagy eséllyel kb. egy hét alatt önmagától elmúlik. Természetesen a korszerű medicina megköveteli, hogy ha a diagnózis rendelkezésünkre áll, akkor a gyermek fájdalmát, panaszait csökkentsük és a megfelelő gyógyszeres terápiában részesítsük. A bakteriális torokgyulladás leggyakoribb komplikációja a középfülgyulladás. Ritkábban előforduló szövődmény az arcüreg gyulladása vagy a garatmandulákban kialakult tályog. A mandulákban kialakult tályog felismerésében jellegzetes tünetek segíthetnek, mint pl. heves torokfájdalom, nyelési nehezítettség, nyáladzás, szájzár, a nyelvcsap ferde állása. Ritkábban találkozhatunk tüdő-, szívburok- és vesegyulladással, vagy a Reumás-láz nevű kórképpel.

A skarlát

Skarlátban a testet kiütések borítják, melyek általában a betegség második napján jelennek meg. Az apró kiütések először jellegzetesen bepirosodnak, majd lángnyelvszerűen összefolynak. A mellkasról indulva a has irányába terjednek, majd végül a végtagok felé haladva a tenyereken, talpakon és hajlatokban is megjelennek. A kiütések akár 3 hétig is perzisztálhatnak, de általánosságban elmondható, hogy egy hét után elhalványulnak, majd lehámlanak. A már összefolyó kiütések enyhén kiemelkednek a bőrből, tapintásra csiszolópapír érzetét kelthetik.

A “skarlát nyelv” rendszerint eleinte fehéren bevont, de a hegye és széle élénkvörös. Néhány nap után a lepedék letisztul, így a nyelv vörössége és szemcséssége láthatóvá válik, ez az úgynevezett málnanyelv-tünet.

Kivizsgálás, tesztelési lehetőségek

A két legnagyobb nemzetközi orvosportál ajánlása szerint több tesztelési lehetőség áll rendelkezésünkre. Az egyik a torokkenet mikrobiológiai vizsgálata, a másik a gyors teszt (Strep A teszt). A torokkenet hátránya lehet, hogy az eredmény leghamarabb 48 óra múlva állhat rendelkezésünkre, a Strep A teszt viszont az esetek kb. 30%-ában sajnos hibás eredményt mutathat.

Mikrobiológiai tesztet (torokkenet) végezzünk a következő betegeken: 

1, láthatóan mandulagyulladása van, skarlátra jellemző kiütésekkel, tünetei nem vírusfertőzésre utalnak

2, a látható tünetek (torokgyulladás, láz, fejfájás, hasi fájdalom, megnagyobbodott elülső nyaki nyirokcsomók, szájpadon látható pontszerű bevérzések) mellett a gyermek 3 évnél idősebb és közösségbe jár

3, tesztet ajánlott azon gyermekek számára, akik a fenti tüneteket csak részben produkálják, de az elmúlt időszakban skarlátos (mandulagyulladásos) gyermek közelében tartózkodtak.

Fontosnak tartják kiemelni a megfelelő helyről történő mintavételt (garatmandulák), illetve nem szükséges tesztet végezni akkor, ha a gyermek tünetei egyértelműen vírusfertőzésre utalnak.

Amennyiben a torokkenetből származó eredmény 48 óra alatt elérhető, akkor  célszerű ezzel a vizsgálattal kezdeni. Ha a torok mikrobiológiai vizsgálatára nincsen lehetőségünk, elvégezhetjük a RADT (rapid antigen detection test=Streptococcus teszt, Strep A teszt) tesztet is. Kiemelendő, hogy magas rizikójú betegeknél (immunhiány, kemoterápiás kezelés, krónikus szív- és/vagy tüdőbetegség) a gyorsteszt mellett mindenféleképpen szükséges a torokkenet levétele is!

Strep A teszt

A teszt az A csoportú Streptococcus antigénjét (olyan anyag, mely az immunrendszert ellenanyag termelésére ösztönzi) mutatja ki és pár perc alatt elkészül. A Strep A teszt specificitása 95%-nál nagyobb, szenzitivitása (érzékenysége) 70-90% körüli. 2016-ban, egy átfogó vizsgálat (metaanalízis) során 58,244 gyermeken végeztek Strep A tesztet és torokváladék vizsgálatot egyaránt. A vizsgálat eredménye szerint a Strep A teszt szenzitivitása 85,6%, specificitása 95,4% volt. A vizsgálat következésképpen hatásos tesztelési lehetőségnek tartja a Strep A tesztet, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a teszt negativitása még nem zárja ki egyértelműen a Streptococcus fertőzést.

Akár a Strep A teszt, akár a torokváladék levétele mellett döntünk, azt mindig az antibiotikus kezelés megkezdése előtt kell elvégeznünk. Ez azért rendkívül fontos, mert akár egyetlen dózis antibiotikum is negatív módon befolyásolhatja a tesztelésünket és ezáltal tévesen negatív eredményt kaphatunk.

Amennyiben az elvégzett Strep A teszt pozitív, kezdjük meg az antibiotikus kezelést. Ha a Strep A teszt negatív, de a gyermek fizikális vizsgálata alapján továbbra is gyanú áll fent a Streptococcus fertőzésre, akkor végezzünk torokváladék mintalevételt és ezt követően kezdjük meg a gyermek antibiotikus kezelését.

A torokváladékból vett minta érzékenysége kb. 90-95%, a Streptococcus fertőzés akár 18-24 óra alatt kimutatható, illetve előnye még, hogy más, ritkábban előforduló fertőzést is kimutathat, pl. Streptococcus C és G csoportú kórokozók.

Strep A teszt folyamatban

Strep A teszt eredménye pozitív

Mikor és milyen antibiotikum felírása szükséges?

Amennyiben a gyermek fizikális vizsgálata során a garatmandulákon lepedéket nem látunk, az antibiotikum rutinszerű felírása nem szükséges.

Késleltetett antibiotikum felírás stratégiájáról beszélünk akkor, amikor a fent leírt tünetekből ugyan nem mindegyik áll fenn, azonban a beteg panaszai alapján mégis felmerül bennünk a Streptococcus fertőzés gyanúja. Ha teszt elvégzésére nincs lehetőségünk, akkor a beteget elláthatjuk antibiotikum recepttel és ha panaszai nem javulnak, az antibiotikus kezelés késleltetve megkezdhető. A javasolt várakozási idő általában 3 nap.

Az angolszáz NICE Streptococcus fertőzés gyanúja esetén azonnali antibiotikus terápia megkezdését javasolja a következő betegcsoportok esetében:

1, súlyos szív és tüdőbetegség

2, krónikus máj vagy vesebetegség

3, neuromuszkuláris betegség

4, cisztás fibrózis

5, immungyenge állapot

6, reumás láz

7, szívbillenytyűket érintő egyes betegségek.

Ezekben a betegcsoportokban a rizikó nagy, így amennyiben bakteriális torokgyulladásra utaló tüneteket látunk, az antibiotikum felírása késlekedés nélkül meg kell hogy történjen.

Milyen antibiotikumot válasszunk?

Az angolszáz NICE javaslata szerint az elsőként választandó gyógyszer a phenoxymetilpenicillin. Az ajánlás külön kiemeli, hogy ha a mikrobiológiai vizsgálat negatív, akkor az antibiotikum kezelést le kell állítani! Penicillin allergia esetén erythromycin vagy clarithromycin a választandó szer. Ez utóbbi antibiotikumok jóval szélesebb spektrummal rendelkeznek, így ezeket felírni csak ténylegesen fennálló penicillin allergia esetén javasolt, mivel indokolatlan használatuk növelheti a bakteriális rezisztencia kialakulását.

A phenoxymetilpenicillin szedési időtartama 10, clarithromyciné pedig 5 nap.

Az Amoxicillin

Bár az angolszáz NICE ajánlásában mindinkább a szűkebb spektrumú phenoxymetilpenicillint javasolja, az Uptodate.com ajánlásában a 10 napos amoxicillin kúra is szerepel. A phenoxymetilpenicillin olcsó, szűk hatásspektrumú gyógyszer, így gyógyulást csak akkor várhatunk tőle, ha a Streptococcus fertőzést egyértelműen igazolni tudjuk. Az amoxicillint szintén 10 napon át kell adni, szirup formájában könnyen beadható és a bélcsatornából történő felszívódása is jobb, mint a phenoxymetilpenicilliné.

***Az izomba adható penicillin injekció egyszeri dózisa azoknak a betegeknek jelenthet alternatívát, akik valamilyen oknál fogva nem tudják lenyelni a szájon keresztül adandó gyógyszert***

Cephalosporin antibiotikumok bár egyes esetekben (szövődmények) elfogadható terápiaként szerepelhetnek a gennyes torokgyulladás kezelésében, sose válasszuk ezeket első élvonalbeli szerként, ugyanis használatukkal növelhetjük az antibiotikum rezisztenciát.

A hazánkban is ismert amoxicillin-clavulánsav ugyan hatásosan gyógyítja a bakteriális torokgyulladást, azonban az előbbi indokok miatt (antibiotikum rezisztencia) rutinszerű alkalmazása nem javasolt. Olyan speciális esetekben mint pl. Reumás láz, vagy a torokgyulladás szövődményeként fellépő vesegyulladás esetén adható.

Az amoxicillin-klavulánsav felírása kapcsán más problémával is találkozhat a gyermekorvos. Sokszor tapasztaljuk, hogy a megkezdett antibiotikus kezelés következtében a gyermeken piros kiütések jelennek meg. Ekkor a szülő tévesen penicillin allergia diagnózisát “ragaszthatja” gyermekére, holott ez nem allergia, hanem a háttérben húzódó, általában vírusfertőzés okozta torokgyulladáshoz társuló bőrtünetről van szó, valódi penicillinallergiáról szó sincs.

Fájdalomcsillapítás

Az itthoni patikákban több torokspray és szopogatós cukorka kapható, ezek közül sajnos kevésnek van bizonyított fájdalomcsillapító hatása. Az ajánlások szerint paracetamol vagy ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapítók javasolhatóak, az aspirin adását a Reye-szindróma kialakulása miatt kerüljük!

A Benzydamine

Hazánkban is kapható érzéstelenítő torokspray hatásosságával kapcsolatosan a vélemények eltérőek, de egyértelműen jobb, mint a placebó, így használata ajánlott.

Flurbiprofen tartalmú szopogatós tabletta

Három nagy átfogó vizsgálat is bizonyítékot talált arra, hogy a flurbiprofen tartalmú szopogató tabletták hatásosabbak a placebónál. A hazai patikákban is elérhető szopogatós tabletták használata -a félrenyelés nagy veszélye miatt- 6 éves kor alatt nem javasolt.

Szövődmények, garatmandula eltávolítása

Több nagy átfogó vizsgálat is bizonyította, hogy a bakteriális torokgyulladásnak bár lehetnek szövődményei, ezek előfordulása ritka. Az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálatban 1.065.088 garatmandula gyulladásban szenvedő gyermeket vizsgáltak és közülük egy esetben sem találtak szövődményként fellépő Reumás-lázat vagy vesegyulladást. A garatmandula gyulladása során kialakuló tályog előfordulása is alacsony esetszámú volt. A vizsgálatot végzők az eredmény tekintetében arra a következtetésre jutottak, hogy torokgyulladás esetén, az esetleges szövődmények megelőzése céljából történő antibiotikum felírása helytelen és a betegnek előnye ebből nem származik. (NICE)

A garatmandula eltávolításának hatásosságát illetően egyértelmű bizonyíték egyenlőre nem áll rendelkezésünkre. A garatmandulák eltávolítása sok esetben valóban csökkentheti a gennyes torokgyulladások számát, azonban a műtéttel járó kockázati tényezők miatt a beavatkozás elvégzése előtt kezelési lehetőségeinket mérlegelnünk kell és csak azt a gyermeket szabad alávetni a procedúrának, akinél a garatmandula kivétele feltétlenül szükséges. Ilyen javaslatnak számít például a sokszor ismétlődő középfülgyulladás, gyermek csökkenő napi aktivitása, alvászavar, romló iskolai teljesítmény.

“Sokszor begyulladt a mandulája” kifejezést minden gyermekorvos és szülő egyaránt ismeri. Az angolszáz NICE ajánlása 1-18 éves gyermekek esetében a következő; mérlegelhető a garatmandulák kivétele akkor, ha

1, a tünetek megjelenésétől számított első évben 7 vagy annál több,

2, az második évben 5 vagy annál több,

3, a harmadik évben 3 vagy annál több laborvizsgálattal igazolt, antibiotikummal kezelt mandulagyulladása volt a gyermeknek.

A kritériumoknak megfelelő garatmandulagyulladás képe a következő: 38 Celsius fokot meghaladó láz, gennyes garatmandulák, torokváladékkal vagy Strep A teszttel igazolt bakteriális fertőzés és ezt követő antibiotikus kezelés.

“TAKE HOME MESSAGE”-ÚTRAVALÓ TANÁCSOK SZÜLŐKNEK

1, nehézlégzés, nyáladzás, heves torokfájdalom, nyelési nehezítettség, csökkent folyadékbevitel esetén forduljunk mihamarabb gyermekorvoshoz!

2, figyeljünk a gyermek folyadékbevitelére! A torok fájdalma esetén a fájdalomcsillapító gyógyszereken ( paracetamol, ibuprofen) kívül a jég, szopogatós cukorkák, “fagyi” fogyasztása, ajánlott, segíthet! 6 év felett sós vízzel történő gargalizálás is engedélyezett.

3, garat felületi érzéstelenítését szolgáló torokspray használata segíthet, 6 év feletti gyermek esetében adhatunk szopogatós tablettát is!

4, 3 napot meghaladó láz, torokfájdalom, nyelési nehezítettség, kiütések esetén kérjük ki gyermekorvosunk véleményét!

 

dr. Szakács Krisztina

Forrás:

1, https://cks.nice.org.uk/sore-throat…

2, http://emedicine.medscape.com/artic…

3, http://www.uptodate.com/contents/ev…?

4, http://www.uptodate.com/contents/so…

5, http://www.uptodate.com/contents/tr…

6, http://www.uptodate.com/contents/gr…

 

Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás I.rész

Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás I.rész

A meningococcus által okozott agyhártyagyulladás vezető halálok a bakteriális agyhártyagyulladások között, mortalitása a gyermekek körében kb. 14%. Klinikai lefolyása extrém gyors, ezért a betegség korai felismerése igazi kihívást jelenthet az alapellátásban dolgozó gyermekgyógyászok számára. A betegség gyors lefolyása miatt kiemelkedően fontos a betegség korai felismerése és a késlekedés nélküli antibiotikus terápia megkezdése!

A kórokozó

A Neisseria Meningitidis egy ún. Gram negatív baktérium. A baktérium tokjában található összetett cukormolekulák szerint beszélhetünk különféle szerocsoportokról, melyek közül az A-, B-, C-, W135- és Y szerocsoport felelős a betegedések nagy részéért. Európában elsősorban a B- és C- szerocsoport fordul elő és okoz megbetegedéseket.

Hogyan terjed a betegség?

A betegség cseppfertőzéssel terjed. Kevesen tudják azt, hogy a fent említett baktériumot a lakosság kb. 5-10 %-a orr-garat járataiban hordozhatja. Az, hogy valaki hordozója az adott baktériumnak még nem jelent önmagában betegséget, viszont a hordozók számának emelkedésével a betegség előfordulása nőhet!

Célcsoportok

A betegség kialakulását két életkori csúcsra tehetjük, az egyik a 0-4 éves kor (leginkább 6 hó) és a serdülők. Előző jegyzeteimben már említettem Önöknek, hogy a 6-7 év alatti gyermekek immunrendszerük éretlensége miatt fogékonyabbak a fertőzésekre, sajnos ez alól az agyhártyagyulladás sem kivétel. A serdülők vagy fiatal felnőttek korosztályára jellemző, hogy sok időt töltenek el nagyobb közösségben, (pl. kollégium, zenei fesztiválok, rendezvények, katonaság), ahol a közös pohár vagy evőeszköz használat vagy közös élettér használata során a fertőzés kialakulásának esélye szintén magasabb. Az orr-garat járatokban történő hordozás aránya a serdülők és fiatal felnőttek körében a legmagasabb!

 

Mi a helyzet Európában és Hazánkban?

Európában bejelentett esetszámok alapján a meningococcus fertőzés alacsony előfordulást mutat, azonban figyelembe kell vennünk, hogy a 2010-es évektől mostanáig sajnos C szerocsoport előretörést, valamint a B szerocsoport dominanciáját figyelhetjük meg. Szerencsére Európán belül nem hazánkban mutatkozik a leggyakoribb előfordulási arány, hanem pl. Írországban és az Egyesült Királyságban.

Bár hazánkban a betegség előfordulási aránya alacsony, azt tudatosítanunk kell, hogy a betegség megelőzésére a védőoltáson kívül egyéb lehetőség nem áll rendelkezésre! A közelmúltban előfordult halálesetek bizonyítják, hogy a betegség alattomos, a szervezeten belül gyorsan terjed, felismerése a kezdeti állapotban rendkívül nehéz!

 

Hogyan alakul ki a meningococcus betegség?

A Neisseria Meningitidis baktérium rendkívül egyszerűen és gyorsan képes bejutni gyermekünk szervezetébe, egész pontosan a véráramba. A véráramban megfelelő ellenanyag hiányában nagyon gyors szaporodásra és nagy mennyiségű méreganyag úgynevezett “endotoxin” kibocsájtására képes. Ezen méreganyagok olyan változásokat idéznek elő a gyermek keringésében, (pl. aprócska vérrögök kialakulása, véralvadási zavar), amely súlyos oxigénhiányhoz és a keringés teljes összeomlásához vezethet. A klinikai képet egy uralhatatlan sokszervi elégtelenség jellemzi, melynek következménye súlyos esetben a gyermek halála, “kevésbé súlyos” esetben pedig a végtagok rossz keringési állapota miatt azok elvesztése.

A baktérium elérve a központi idegrendszert (agyhártyák, agy-gerincvelői folyadék), agykárosodást okozhat. Az itt leírtak alapján látható, hogy a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás az egyik legsúlyosabb, akár pár órán belül halálhoz vezető kórkép. Azokban az esetekben, ahol a fertőzés nem csak az agyhártyákat érinti, hanem az egész testben sokszervi elégtelenséget (szeptikémia) okoz, a halálozási ráta elérheti a 40%-ot is.

 

A diagnózis

Mint már említettem a betegség korai fázisában nem könnyű megkülönböztetni a betegséget egy szokványos vírusfertőzéstől. A korai diagnózis a beteg életét mentheti meg, a túlélés esélyeinek csökkenése sajnos percekben is mérhető!

KORAI, BEVEZETŐ TÜNETEK: megfelelhet egy lázzal járó vírusfertőzés tüneteinek is mint pl. láz, hányinger, hányás, erős izomfájdalom, fejfájás, gyengeségérzés. Gyakran panaszkodnak hideg végtagokra, intenzív végtag fájdalomra. A beteg bőre márványozott, sápadt lehet.

Egy közelmúltban elvégzett vizsgálat szerint az első tünetek megjelenése és a kórházi felvétel között eltelt idő átlagosan 14-22 óra!

A meningococcus által okozott szeptikémia egyik klasszikus tünete a bőrkiütés sajnos a bevezető tünetek után órákkal később jelentkezhet és csak az esetek 50%-ában látható! A kiütésre jellemző, hogy kezdetben 1-2 mm átmérőjű, bevérzett elváltozások bárhol megjelenhetnek, még akár a szem kötőhártyáján is. Az idő előrehaladtával a kiütések átmérője növekszik, barnás lilás elszíneződésük szembetűnő! Ezek a bőrkiütések nem elnyomhatóak, azaz egy üvegpoharat rányomva a kiütés felszínére, a nyomás hatására nem halványul el!

https://www.meningitisnow.org/meningitis-explained/signs-and-symptoms/glass-test/

 

Az üvegpohár teszt kivitelezése az alábbi angol nyelvű videóban látható!  

https://www.chroniclelive.co.uk/news/health/meningitis-how-tumbler-test-help-11243039

 

 

FIGYELEM!

1, Az üvegpohár teszt egy mankó a meningococcus betegség diagnózisában. Kiütések nélkül, vagy nyomásra elhalványodó, jó indulatúnak tűnő kiütések esetén is lehet gyermekének meningococcus fertőzése, így mindig figyelje gyermeke állapotát! Ha kétsége van, kérjen segítséget! 

2, Lázas beteg gyermeknél a videóban látható kiütések jelenléte a meningococcus fertőzés diagnózisával egyenlő! Haladéktalanul meg kell kezdenünk a gyermek antibiotikus kezelését!

 

Forrás:

1, European Centre for Disease Prevention and Control. Annual Epidemiological Report, Invasive meningococcal disease, 2016

2, Bacterial meningitis and meningococcal septicaemia in under 16s: recognition, diagnosis and management, https://www.nice.org.uk/guidance/cg…

fotó: pixabay