A magas koleszterinszint endokrinológiai vonatkozásai

A magas koleszterinszint endokrinológiai vonatkozásai

A pajzsmirigy-alulműködő betegek nagy százalékának,- főleg azoknak, akik T4 terápián vannak-, magas a koleszterinszintjük. Sajnos sok orvos úgy kezeli ezt az eltérést, mintha a pajzsmirigy működésétől teljesen független elváltozással állnánk szemben. A koleszterin megtalálható a szérumban (vér) és a szövetekben, sejtekben egyaránt. A koleszterin a hormonképzés során hatalmas szerepet tölt be, hiszen ez a kiinduló molekulája a kortizol, ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron és DHEA hormonoknak egyaránt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a szervezet számára megfelelő mennyiségű hormonok előlállításához a jó koleszterinszint nélkülözhetetlen.

Pajzsmirigy-alulműködés során a koleszterin nem tud megfelelően metabolizáldóni, mert a mellékvesekéreg T3 ellátottsága nem optimális. Ennek az lehet a következménye, hogy a koleszterinszint megemelkedik és magasabb triglicerid-, illetve alacsonyabb HDL (jó koleszterin) szinteket fogunk látni. Ez megnöveli a kardivoszakuláris betegségek előfordulásának esélyét, így magas koleszterinszintek észlelésekor az orvos azonnal statin kezelést indít. Sokszor tévesen anélkül, hogy a beteg pajzsmirigyfunkcióját ellenőrizték volna! 

Magas koleszterinszint esetén MINDIG ellenőriztesse pajzsmirigyét! Keresse az életkorhoz kötött optimális értékek meglétét! Az optimális pajzsmirigyfunkció mellett legalább ugyanilyen fontos a mellékvesekéreg optimális működése is. Amennyiben az említett két szervben a hormonszintézis szempontjából zavar támad, az az egyik leggyakoribb oka lehet a magas koleszterinszintek előfordulásának. 

 

dr. Szakács Krisztina

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

Primer vagy secunder Dysmenorrhea?

Primer vagy secunder Dysmenorrhea?

Dysmenorrheának nevezzük a rendkívül erős görcsökkel, kismedencei fájdalommal, gyengeséggel járó menstruációt.  A dysmenorrheának két típusát különítjük el. Mivel mind a primer, mind pedig a secunder forma más-más betegség tünete lehet, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a kettő közötti különbséggel. 

PRIMER DYSMENORRHEA

  • AZ ELSŐ MENTSRUÁCIÓKOR MÁR JELENTKEZIK
  • ERŐS FÁJDALOM A MENSTRUÁCIÓ ELSŐ NAPJÁTÓL ÉSZLELHETŐ
  • GÖRCSÖS, KÓLIKÁS HASI FÁJDALOM JELLEMZI
  • A FÁJDALOM PUNCTUM MAXIMUMA A MENSTRUÁCIÓ KEZDETÉRE TEHETŐ
  • TIPIKUS, A FÁJDALMAS MENSTRUÁCIÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÜNETEK (PUFFADÁS, GYENGESÉGÉRZÉS)
  • NSAID FÁJDALOMCSILLAPÍTÓRA JÓL REAGÁL

 

SZEKUNDER DYSMENORRHEA

  • 20-30 ÉV KÖRÜL KEZDŐDŐ TÜNETEK
  • A FÁJDALOM INTENZITÁSA AZ IDŐ ELŐREHALADTÁVAL NÖVEKSZIK
  • DIFFÚZ (KITERJEDŐ) FÁJDALOM
  • A FÁJDALOM AZ EGÉSZ CIKLUS ALATT JELLEMZŐ LEHET (VÉRZÉS ELŐTT, KÖZBEN, UTÁNA)
  • NEM TIPIKUS JÁRULÉKOS TÜNETEK 
  • NSAID FÁJDALOMCSILLAPÍTÓKRA RITKÁN REAGÁL

 

dr. Szakács Krisztina

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

 

 

 

OGTT normál értékek

OGTT normál értékek

OGTT
 
Vércukorgörbe elemzés:
0 perces, éhgyomri vércukor érték kezdődjön 4-gyel,
60 perces maradjon 6-7 mmol/l alatt,
120 perces pedig csökkenjen vissza a 0 perces értékre, de ne menjen az alá.
 
Inzulingörbe elemzés:
 
0 perces inzulin érték legyen 10 mIu/ml alatt,
60 perces inzulin érték legyen 50 mIu/ml alatt,
120 perces inzulin érték pedig 25 mIu/ml alatt.
dr. Szakács Krisztina
Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa 
T2DM alacsony szénhidráttartalmú diétával történő kezelésének tudományos háttere

T2DM alacsony szénhidráttartalmú diétával történő kezelésének tudományos háttere

A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) járványszerűen terjed a civilizált társadalmakban. Szív- és érrendszeri betegségek, valamint más krónikus betegségek szempontjából az egyik legnagyobb rizikófaktornak számít. Aseem Malhotra az angol állami egészségügy (NHS) kardiológus szakorvosa kerek-perec kijelentette: a brit egészségügyi ellátórendszer végnapjait éli, mert a betegek olyannyira leterhelik az ellátórendszert, hogy az teljesítőképessége határához ért. A kardiológus pár héttel ezelőtt, az Egyesült Királyság Képviselőházában tartott prezentációjában elsősorban arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy lényegében “rossz evidenciákat” használunk. 

Azt bizonyára Önök is tudják, hogy az evidenciákon alapuló orvoslás több tényezőből áll. Ezeket a tényezőket gyógyító munkánk során egyformán fontosnak kell tartanunk, csak így biztosíthatjuk azt, hogy betegeink a tudásunk szerinti legjobb ellátást kapják. Miből is áll az evidence based medicine, azaz a bizonyítékon alapuló orvoslás?

EVIDENCE BASED MEDICINE =  Best clinical evidence= legjobb, legerősebb klinikai bizonyíték+clinical expertise=klinikai szakértelem és tapasztalat+patient’s values and expectations=a beteg értékei, elvárásai. Mi a legjobb a betegnek? Az, ha meggyógyul. 

 

Evidence based medicine hármasa

 

A korszerű obesitológia és diabetológia évtizedek óta hirdeti az evidenciákra alapozott 160 gr/nap szénhidrát alapú diétáját túlsúlyos, cukorbeteg és inzulinrezisztens betegek számára. Hosszú ideje mást se hallunk csak azt, hogy a táplálékunk kb. 50%-a legyen szénhidrát, hiszen ez az “üzemanyag”, nélküle élni nem lehet. Ez a javaslat teljesen beleégett az orvostudomány és a betegek agyába egyaránt, hivatkozásul mindig az evidenciákat húzzák elő. De mi van akkor, ha ezek az evidenciák rosszak? Miért nem gyógyulunk? Miért válunk egyre és egyre betegebbé és kövérebbé? A cukorbetegek és a kardiovaszkuláris szövődményekben szenvedők száma egyre csak növekszik. A krónikus betegségben szenvedő túlsúlyos betegek és infertilitásban szenvedők hónapokat várnak, hogy endokrinológiai szakellátóba jussanak. Vajon a hazai ellátórendszer jobban áll, mint az angol NHS?

Probléma van az evidenciákkal…

Aseem doktor szerint az evidenciákat napjainkban gazdasági érdekek vezérlik. Minden, ami “evidencia” az befolyásolva van valami által, így hiába adunk gyógyszert vagy életvezetési tanácsokat, az egész egyszerűen nem működik, a beteg állapota stagnál vagy romlik, mi orvosok pedig a gyógyító szerepében egyértelműen megbukunk. David Sackett epidemiológus, az evidence based medicine szülőattya szerint az orvosi egyetemen megszerzett tudásunk fele elavultá válik mire kitesszük a lábunkat az egyetemről. Napjainkban végzett kutatások finanszírozása a legtöbb esetben vagy gyógyszercégek vagy iparágak által történik, ez viszont nem a betegek érdekeit fogja szolgálni, hanem a profitot. Az ilyen profitorientált, részrehajló evidenciák bekerülnek az orvosi folyóiratokba, amelyeket mi orvosok hiteles forrásként tartunk számon és ezért az ebben szereplő ajánlásokat követni fogjuk. Az ilyen profitorientált eredmények alapján készülhetnek a betegtájékoztatók is, és még akár a médiában is megjelenhetnek az ezzel kapcsolatos tájékoztató műsorok.

A 21. századi orvos defenzív medicinát gyakorol. Ez azt jelenti, hogy az evidenciák alapján meghatározott protokollokat az orvos követi, ezzel a hibaszázalékot nullára redukálja, az elégedetlen beteg az orvost megkérdőjelezni vagy feljelenteni nem tudja. Az ügy lezárva.

Az elhízási krízis megállíthatatlan méreteket ölt az Egyesült Királyságban és Magyarországon egyaránt. A felnőttek 2/3-a elhízott, az obes betegek száma 2050-re várhatóan megduplázódik. Hazánkban minden negyedik gyermek kövér. Az Egyesült Királyság gyermekpopulációját tekinve a gyermekek harmada kövér vagy túlsúlyos. A T2DM kezelési költségei teljesen felemésztik az angol egészségügyi ellátórendszert. 

  Az “édes” környezet

Bárhová lépünk, mindenhol körbevesz minket a cukros, magas szénhidráttartalmú, feldolgozott élelmiszer. Ott van az autómosóban, az újságosnál, a büfében, az irodai automatában, sőt még az edzőtermekben is. Edzés után azonnal hozzájuthatunk a széndhidráttartalmú szeletekhez és italokhoz. Meg se kell mozdulnunk, helyben megvehetjük azokat. Az Egyesült Királyságban van olyan kórház, amelyből kilépve egyből a McDonaldsban találhatjuk magunkat. A Péterfy Sándor utcai kórháztól kb. 2-5 percnyi sétára máris elénk tárul a Burger King és a McDonalds, szabadon választhatunk bármilyen feldolgozott élelmiszert. 

 

A hiteles egészségügyi dolgozó és orvos

Bizonyára mindenki számára ismert a szituáció. A velünk szemben ülő, egészségünkkel kapcsolatos tanácsokat osztogató orvos maga is túlsúlyos vagy kövér. Az illúzióromboló képből mihamarabb menekülnénk, valami belső hang azt súgja orvosunkban nem bízhatunk. Ismert tény, hogy az NHS dolgozóinak 50%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az angol testsúlycsökkentésről szóló edukációs kampány jelenleg teljesen ineffektív. Az egyén szintjén létrehozott változások össztársadalmilag nem eléggé hatásosak. Ahhoz, hogy globálisan változtatni tudjunk, mihamarabbi kormányzati, illetve gazdasági lépések szükségesek (dohányáruk adója, chips- és cukoradó). A Daily Mail már 2012-ben felhívta a figyelmet az elhízott orvosokra. Cikkükben a lefogyni képtelen orvosoknak azt javasolták, hogy vegyenek részt gyomorgyűrű műtéten, mert kinézetükkel nem jó példát mutatnak a betegeknek.

 

Egy 2010-ben közzétett tanulmány szerint a rossz minőségű étel az egyik vezető oka a krónikus betegségek kialakulásának. Emellé társul még a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a rendszeres fizikai aktivitás hiánya.

A gyógyult 2-es típusú cukorbeteg

A T2DM-ből gyógyult beteg a WHO kritériumrendszere alapján a következő paraméterekkel rendelkezik; legalább 2 hónapon át kisebb mint 6,5% HbA1C érték gyógyszer nélkül, legalább 2 negativ OGTT teszt 2 hónap különbséggel, melyet évente ismételni szükséges. Napjainkban nagyon korszerű orális antidiabetikumok állnak rendelkezésre és a betegség jól kezelhető. Akkor miért annyira fontos, hogy meggyógyuljon a T2DM-ben szenvedő beteg? Azért, mert a T2DM fennállása 50%-kal növeli az olyan krónikus társbetegségek kialakulását, mint a depresszió, alvászavar vagy a daganatos megbetegedések és a  pánik szindróma. Az orális antidiabetikumok ugyan lecsökkentik a plazma glükózszintjét, de nem adják vissza betegünk jó életminőségét és nem előzik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását és nem hosszabítják meg az életet sem. Ön inzulinrezisztens vagy T2DM-ben szenved? Kezdjen mihamarabb alacsony szénhidráttartalmú diétát!

Beszéljünk a low carb diéta eredményeiről!

Az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat szerint (262 résztvevő) 1 év alatt a betegek 60%-a meggyógyult T2DM-ből, gyógyszereiket sikerült elhagyniuk (1). Vércukorszintjük csökkent, HbA1C értékük átlag 1,3%-kal javult. A betegek 94%-a csökkentette vagy elhagyta az inzulindózisát (2). Átlag 24%-kal csökkent a trigliceridszintjük és 18%-kal növekedett a HDL-cholesterin szint (jó cholesterin). A betegek átlagosan 14 kg-ot fogytak. (3). Egy másik vizsgálatban 120 beteg 21 hónapon át alacsony szénhidráttartalmú diétán volt, melynek eredményeképpen cholesterin profiljuk javult, májenzim értékeik normalizálódtak, jelentős súlyt veszítettek és a vérnyomásértékek is javultak. A szív- és érrendszeri szövődmények korai gyökérproblémája nem a magas vérzsírérték, hanem maga az inzulinrezisztencia. 

Nem alacsony kalória, alacsony szénhidráttartalom!

Ez a két fogalom nem ugyanaz. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta nem arról szól, hogy éhezni kell, vagy hogy keveset ehetünk. Ez a diéta arról szól, hogy nem tartalmaz magas szénhidráttartalmú élelmiszereket. Nincs tele teljes kiörlésű kenyérrel vagy pékárúval, müzlivel vagy más gabonákkal. Nincs benne péksütemény vagy pogácsa és tésztafélék sem. Viszont van benne zöldség, bizonyos gyümölcsök (részesítsék előnyben a bogyós gyümölcsöket), húsfélék, halak, magvak és tojás. Egy szakszerűen összeállított diétába még bizonyos tejtermékek is beleférnek (pl. sajtok). Kérje olyan dietetikus segítségét, aki jártas az alacsony szénhidrtáttartalmú étrend összeállításában! Ne hagyja magát átverni azzal, hogy ha alacsony szénhidráttartalmú étrendet követ, akkor majd szervezete nem kap elég rostot! A szükséges rost mennyisége bevihető zöldségekből, gyümölcsökből, dió- és magfélékből.

A visceralis (zsigeriszerveket körülvevő) zsír – “Overfat is epidemic”

Az elhízás már olyan méreteket ölt, hogy bátran kijelenthetjük, diagnosztikai és terápiás szempontból a BMI (testtömeg-index) használatának ideje lejárt. Tudományos tény, hogy a normál súlyú (normál BMI-vel rendelkező) betegek 40%-nak már metabolikus eltérései vannak. Az is ismert, hogy a normál BMI-vel rendelkező betegek 50%-nak már túl sok viscerális zsírszövete van. Ne mérje folyton a súlyát! Mérje a haskörfogatát! Álljon fel, a mérőszalaggal a köldöke és a csípőlapát magasságában mérje körbe haskörfogatát!

Haskörfogatának értéke megközelítőleg elfogadható, ha cm-ben mérve nem több, mint testmagasságának a fele! 

 

NO PROCESSED FOOD – Ne fogyasszon feldolgozott élelmiszereket! 

Amennyiben étrendjéből kiiktatja a feldolgozott élemiszereket, már a diétája első két hetében eredményt várhat. A kenyér után sóvárgónak rossz hír, hogy a teljes kiőrlésű ilyen-olyan kenyér is feldolgozott élelmiszer, ezért kerülendő!

Sikeres diétát kívánok!

dr. Szakács Krisztina

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

2019.04.07.

 

források:

1.https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0140673602114036

2, https://www.bmj.com/content/358/bmj.j4030

3, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29417495

4, Aseem Malhotra MD youtube video: https://www.youtube.com/watch?v=HvMFj6NxPGI&t=771s

5, Aseem Malhotra facebook: https://www.facebook.com/aseem.malhotra.98

Fotók: pixabay

 

 

 

 

A kortizolszint mérés formái

A kortizolszint mérés formái

Szervezetünkben a kortizolszintek mérésére több lehetőség áll rendelkezésre. Első és legegyszerűbb mérési lehetőség a szérum kortizolszint meghatározása. Ezt érdemes a reggeli órákban elvégeztetni (7.00-8.00 óra között), mert fiziológiás esetben ekkor a legmagasabb. A szérumban mért reggeli kortizolszint NEM a sejtek számára szabadon elérhető kortizolszintet tükrözi. A kortizol egy szállítómolekulához (fehérjéhez) kötve kering a vérünkben. Ez a kortizol kötő fehérje a CBG, vagy más néven a cortisol binding globulin. A reggeli szérum kortizolszintek referencia tartománya laboronként nagy variabilitást mutat, nem érdemes a referencia tartományokat böngészgetni, viszont azt jó szem előtt tartani, hogy a szérum reggeli kortizolszintek optimális értékei 500-600 nmol/l között mozognak.

A nyálteszt jelenleg a legszenzitívebb formája a sejtek számára elérhető mennyiségű kortizol meghatározásának. A több pontos nyálteszt egyik legfontosabb értéke az éjszakai kortizolszint. Ennek kóros emelkedése egyértelűen diagnosztikus értékű lehet pl. Cushing-kórban  vagy Cushing-szindrómában is. Fontos, hogy olyan nyáltesztet végezzünk el, melyhez megfelelő referencia tartományokat is kapunk. Kisebb mint X, nagyobb mint Y formátumú referencia tartományokkal sajnos nem tudjuk megfeleően kiértékelni a nyáltesztet. Fontos, hogy rendelkezésre álljon egy tól – ig tartomány, melybe a kapott értékeinket be tudjuk illetszteni.

24 órás gyűjtött vizelet kortizol koncentrációja fontos információt adhat a mellékvesekéreg működéséről, meghatározható vele a 24 órán át termelt kortizol mennyisége, azonban a cirkdián ritmusunk működéséről nem ad kellően részletes tájékoztatást.

A fentiek ismeretében érdemes jól átgondoltan kortizolszint mérésre teszteket rendelni.

 

dr. Szakács Krisztina

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

 

Az “agyonhájpolt” D-vitamin

Az “agyonhájpolt” D-vitamin

“A táplálékiegészítők világában a D-vitamin olyan, mint egy popsztár. “

Egy évtizeddel ezelőtt a semmiből tört elő, rengeteg sajtómegjelenést kapott.  Nehéz visszaemlékezni arra az időszakra, amikor az emberek még nem is beszéltek a D-vitaminról.

A D-vitaminról régóta tudjuk, hogy szerepe van csontjaink védelmében, azonban igazi csillaga akkor kezdett ragyogni, amikor a 2000-es évek elején a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a D-vitamin nem csak csontjainkat védi, hanem rengeteg élettani folyamatban van pozitív hatása. Úgy tűnt egy egész tucat betegség megelőzésében lehet szerepe, beleértve a sclerosis multiplexet, az asztmát, depressziót, szívbetegségeket vagy a rákot. Azt is kijelentették, hogy teljesítményfokozó hatású és a sportolóknak mindenképpen szedniük kell.

A D-vitamin Bizottság – amit egy pszichiáter alapított 2003-ban-, aktívan promotálni kezdte a D-vitamin pozitív hatásait a betegeknek és az orvosoknak egyaránt. Izgalmasnak ígérkező D-vitaminszint ellenőrző gyorstesztek kerültek forgalomba. Az orvosok a paciensek által követelt vizsgálatokat százával rendelték, a kutatók pedig ráharaptak a dologra.

Minél több kutatást végeztek a D-vitaminnal kapcsolatosan, egyre több végződött kétes eredményekkel és a legutóbbi vizsgálatok szinte minden előzőleg bizonyítottnak vélt eredményt romba döntöttek. 2018. november 10-én a New England Journal of Medicine közzétette az eddig létező legnagyobb kutatást a D-vitamin rákra és szívbetegségekre kifejtett hatásáról (1).  Bár a vizsgálat során voltak pozitívnak értékelhető adatok, összeségében elmondható, hogy az eredmények egyenesen kiábrándítóak voltak. Egy 2017-es tanulmány, mely a D-vitamin kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett védő hatásait vizsgálta, nem talált bizonyítékot a D-vitamin vérnyomásra, inzulinérzékenységre vagy a vérzsírokra kifejtett pozitív hatását illetően (2). Tavaly áprilisban még az USA Preventive Services Task Force nevű, tudományos vizsgálatok elemzésével foglalkozó, független orvosi szervezete is arra jutott, hogy a D-vitaminnak a csontok védelmében betöltött szerepe is megkérdőjelezhető.

” A D-vitamin iránti lelkesedés a tudományos körökben egyre inkább csökken”- mondja Clifford Rosen osteoporosis kutató, a Scarboroughi Kutatóintézet orvosa. Még a csontok anyagcseréjében is, ahol tudjuk, hogy a D-vitaminnak talán van némi szerepe, viszont az ezzel kapcsolatos kutatások sajnos szintén nem konklúzívak. A folyamat egy fontos kérdés feltevéséhez vezet:

“A D-vitamin Napja lemenőben van?”

Bízzunk a szervezetünkben!

A szervezetünk UVB sugárzás hatására D-vitamint gyárt, vagy táplálékból jut a szükséges vitamin mennyiségéhez. Ahogy bekerül a D-vitamin a véráramba különféle átalakulásokon megy keresztül, hogy aktív hormonná válva megerősítse csontjainkat. Az UVB sugárzás a bőr 7-dehydrocholesterol tartalmával lép reakcióba és cholecalciferollá alakítja. A cholecalciferol a véráramon keresztül bekerül a májba, ami átalakítja 25-hydroxycholecalciferollá. Majd ezt követően a vesében a 25-hydroxycholecalciferol aktív hormonná, calcitriollá alakul.

A calcitriol (aktív D-vitamin) kedvező hatásai:

  • a belekben serkenit a calcium és a foszfor felszívódását
  • növeli a csontok minerális összetételét

Lehetséges hatásai, melyek jelenleg kutatás alatt állnak:

  • immunrendszerben betöltött szerep
  • rák megelőzés
  • kardiovasculáris betegségek elleni védelem
  • sclerosis multiplex
  • depresszió

 

Derítsünk fényt a titokra!

Vajon mikor működik jól a szervezetünk D-vitamin produkció szempontjából? Mindenkinek ugyanannyi D-vitaminra van szüksége?

A válasz nagyon bonyolult. Egy dolog persze vitathatatlan: a szervezetünknek D-vitaminra van szüksége.  Az emberi történelem során az egyik legfélelmetesebb betegség a rachitis vagy másnéven angol-kór (D-vitamin hiány) volt. Ebben a betegségben a tipegők  lábai úgy gürböltek el, mint a vékony faágak. Még a reneszánsz vagyonosai számára sem volt védelem, gazdag olasz családok sarjai is szenvedtek az angol-kórtól. Végül az 1900-as évek elején az orvosok felfedezték az angol-kór okát. Rájöttek, hogy azok a gyermekek, akik többet tartózkodnak a napon nem mutatják az angol-kór tüneteit. 1919-ben egy német orvos felfedezte, hogy az angol-kór a UV lámpa alkalmazásával gyógyítható. A betegek egyik karját megvilágítva az összes tünet elmúlt, az angol-kór meggyógyult. A napsugárzás hatására történő D-vitamin átalakulás hatásmechanizmusának felfedezéséért Adolf Windaus, német kémikus 1928-ban Nobel-díjat kapott.

A következő évtizedekben az élelmiszer D-vitamin tartalmát növelték és ennek következtében az angol-kór szinte teljesen eltűnt. A mai világban a D-vitamin nem más, mint egy apróbetűs szöveg a tejes és narancsleves dobozokon.

A D-vitamin elsődleges szerepe, hogy a táplálék kálcium tartalmának bélben történő felszívódását fokozza. Szintén fontos szerepe van a táplálék foszfortartalmának bélből történő felszívódásában is. A D-vitaminnak sokáig csak a csontokat erősítő szerepét ismerték, azonban mára már egyértelművé vált széles hatásspektruma. “A szervezetünk majdnem minden szervének szöveteiben vannak D-vitamint megkötő receptorok” – mondja Walter Willet a Harvardi Egyetem epidemiológusa. Az 1990-es évek végére a kutatók egyértelmű kapcsolatot találtak a kevés napfény expozíció és bizonyos betegségek között. A kutatások azt igazolták, hogy minél északabbra él valaki, (kevesebb napfény éri), annál nagyobb esélye van a sceloris multiplex és más autoimmun betegségek kialakulására. Egy, a Cancer Epidemology Biomarkers and Prevention c. orvosi lapban megjelent közlemény szerint azoknál az USA-ban élő nőknél, akiket több napfény ért, 25% volt a mellrák kialakulásának esélye, akiket viszont jóval kevesebb napfény ért, azoknál 65%-ra emelkedett a betegség előfrodulási gyakorisága.  A napfény expozíció mennyiségének csökkenésével egyenes arányosságban nő a mellrák kialakulásának esélye 25-65% (3). Összefoglalásként elmondható, hogy az 1990-es években elvégzett tanulmányok szerint azok a betegek, akiket elegendő menyiségű napfény ért és megfeleő mennyiségű D-vitaminnal rendelkeztek, sokkal egészségesebbek voltak. 

JoAnn Manson a Harvardi Egyetem kutatóorvosa egy fontos összefüggésre szeretné felhívni a figyelmet: Az alacsony D-vitaminszint oka nem csak az lehet, hogy különféle betegségek miatt az emberek nem tudnak elegendő időt a napon tartózkodni, hanem a túlsúly is. Ismert tény, hogy a túlsúlyos betegek D-vitamin szintje alacsonyabb, mint a normál súlyú embereké. A D-vitamin egy zsírban oldodó vitamin (hormon), a nagyobb testzsírszázalék egyértelműen magyarázza azt, hogy ezeknél a betegeknél a D-vitamin hiány az obesitásuk következménye, nem pedig oka, azaz egészségkárosodásuk nem feltétlenül az alacsony D-vitamin szintjükből származik, hanem a túlsúlyból és a mozgásszegény életmódból. 

A jelenlegi kérdés már nem az, hogy az emberi szervezetnek szüksége van-e D-vitaminra, hanem az, hogy kell-e szednünk táplálékkiegészítő formájában.

A D-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők szedése végigsöpört a fejlett civilizáción. Az Euromonitor szerint az USA-ban 2008-tól napjainking évi 248 millió dolláról 1 milliárd dollára nőtt a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítőkből befolyt jövedelem.

Az első jelentős D-vitaminnal kapcsolatos tanulmány eredményeit 2007-ben egy nebrascai egyetem kutatói publikálták (4). Megközelítőleg 1200, 55 év feletti nő vett részt a vizsgálatban. A retrospektív vizsgálat eredményei alapján azt állították, hogy a napi elfogyasztott 1100 IU D-vitamin 1500 mg kálcium kiegészítéssel megközelítőleg 50%-kal csökkentette a rák előfordulásának gyakoriságát. Eredményüket az American Journal of Clinical Nutrition tette közzé. A vizsgálatban résztvevők követése négy évig zajlott, a második év végén 18 rákos megbetegedést találtak a placebót fogyasztó csoportban (ezek a résztvevők nem kaptak D-vitamint) és 8 esetet a D-vitamint fogyasztó csoportban. Ez volt az első jelentős human vizsgálat a D-vitamin rákmegelőző hatásával kapcsolatban.

“Az emberek hajlamosak voltak rákapni a pozitív eredményeket prezentáló tanulmányokra, mert azt akarták hallani, hogy igaz legyen”- mondja Steven Abrams, a Texasi Egyetem gyermekgyógyásza. “A negatív eredménnyel záruló kutatásokat bizony elásták és azokat még most is nehéz megtalálni.”

2010-ben a New York Times egyik vezércikkében írt az addigi legnagyobb esetszámú (26.000 fő) D-vitaminnal kapcsolatos vizsgálat eredményeiről. A VITAL tanulmányban 50 év feletti férfiak és 55 év feletti nők vettek részt, napi 2000 IU D-vitamin elfogyasztása mellett. A tanulány a halolaj tartalmú táplálékkiegészítők vizsgálatára is kiterjedt. Fontos megjegyezni, hogy több mint 5000 afro-amerikai vett részt a vizsgálatban, akikről tudnunk kell, hogy a sötétebb bőrű emberek D-vitamin képzése nehezebb lehet, hiszen bőrük nem engedi át az UV sugárzást olyan hatásfokkal, mint a fehérbőrűeké.

Kiábrándító eredmények

A VITAL eredményei 2010 novemberében kerültek publikálásra az Amerikai Kardiológiai Társaság éves tudományos gyűlésén, illetve pulbikálásra kerültek még a The New England Journal of Medicine hasábjain is. A halolajat tartalmazó étrendkiegészítőknek talán volt némi pozitív hatása a szívre, de a stroke megelőzősében egyértelműen nem segített (5). A rák megelőzését illetően igen összetett eredmények születettek: 5 éves követés tekintetében nem találtak szignifikáns csökkenést a mell-, prosztata-, vastagbélrák előfordulási gyakoriságában. A D-vitamint szedők csoportjában 154 regisztrált rák okozta haláleset állt szemben a placebot fogyasztók 187 halálesetével. A vizsgálat első két évében a rákban elhunytak száma kb. 25-%-kal csökkent, persze ezen az adaton senki se lepődött meg hiszen tudjuk, hogy a D-vitamin a rák terjedését és növekedését gátolja. Ha még a VITAL eredményei nem lettek volna elég meggyőzőek, 2017-ben egy Új-Zélandi kutatócsoport 5000 ember bevonásával végzett átfogó vizsgálatot a D-vitamin szív- és érrendszert védő hatásáról. A vizsgálatban résztvevők naponta nagy dózisú D-vitamint kaptak vagy placebót. Az eredményeket a JAMA Cardiology c. szaklapban tették közzé és arra jutottak, hogy a nagy dózisú D-vitamin szedésének nincs szignifikáns védő hatása (6).

A D-vitamin, mint a csonttörések védelmezője sem futott be nagy karriert. Tudjuk, hogy a D-vitamin szükséges a csontjaink egészségéhez, ezért sok orvos az idős generációnak  D-vitamin szedést ajánl, hogy az esésekből származó töréseket megelőzzék. Az Egyesült Államok Preventív Medicinával foglalkozó független orvosi szervezete (USPSTF) tavaly tavasszal arra a döntésre jutott, hogy az erre vonatkozó bizonyítékok továbbra is ellentmondásosak. A ráadás 2018. októberében látott napvilágot, amikor is a Lancet Diabetes and Endocrinology egyik számában megjelent, hogy a D-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők szedésének semmilyen csonttörést megelőző, illetve a csont mineralizációját javító hatása nincs (7). 

Napfény a vállunkon

Amerikai egészségügyi szervezetek D-vitamin ajánlása, 20ng/ml=600-800 IU/nap egységet jelent. 

“Ez az ajánlás egyáltalán nem meglepő, hiszen a D-vitamin nagy hírnévnek örved a csontok egészségét illetően”- mondja Catharine Ross, pennsylvaniai táplálkozási biokémikus, a 2010-ben megtartott D-vitamin konferencia elnöke. Csontjaink fiatal életkorunkig épülnek fel. Későbbi életkorunkban testünk azon munkálkodik, hogy megőrizze a kiépült csontállományt. Ennek a folyamatnak a nagy részét nem a D-vitamin (cholecalciferol) végzi, hanem a calcitriol, az aktív hormon, melynek kialakításában a máj és a vese vesz részt. Ez az átalakítási folyamat limitált. Az, hogy D-vitamin táplálékkiegészítőt szedünk, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a D-vitamin aktív formájának szintje is megnövekszik majd a szervezetünkben. 

A D-vitaminnak a rák megelőzésében betöltött szerepe tekintetében a VITAL-on kívül elvégzett más tanulmányok eredményei is ellentmondásosak. 2017-ben JAMA-ban publikált eredények szerint nem találtak semmilyen különbséget a rák előfordulásának gyakoriságában olyan posztmenopausás nők esetében, akiknek fele D-vitamint szedett kálciummal, másik fele pedig placebót kapott (8).  Mindezeket figyelembe véve kimondható, hogy a D-vitamin szedésének nem tulajdoníthatunk elsődleges szerepet a rák kialakulásának megelőzésében. Mit is jelent ez pontosan? “Azt, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin szupplementáció védőfaktorként szolgálna a rákkal szemben.” – mondja Cindy Davis, orvos, az Amerikai Egyészségügyi Szervezet táplálékkiegészítőkkel foglalkozó osztályának igazgatója.

Walter Willet a Harwardi Egyetem táplálkozási szakértője felhívja a figyelmet arra tényre, hogy a rák tekintetében elvégzett 5 éves nyomonkövetéses vizsgálatok hossza talán nem elégséges és hosszabb, akár 10-20 évig kiterjedő vizsgálatok elvégzésre is szükség lenne a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők hatásosságának vizsgálatában. Továbbá azt is leszögezte, hogy az olyan betegségekben, mint a sclerosis multiplex egyértelmű összefüggés látható a betegség kialakulása és napsütéses órák száma, illetve a D-vitamin szintek között. Minél kevesebb az előző két tényező, annál nagyobb esély van a betegség kialakulására. Továbbá fontosnak tartja elmondani, hogy azokon az éghajlatokon, ahol jelentős napsugárzás éri a gyerekeket és a serdülőket, ott a későbbi életszakaszokban is csökkent a sclerosis multiplexben megbetegedettek száma. 

Tumultus a tesztekben

Sajnos a “D-vitamin piacot” képviselők legtöbbje nem várja meg a hivatalos tudományos állásfoglalásokat. Néhány tudós szerint a nagydózisú D-vitamin promotálása inkább félrevezető és a jelenleg folyó kutatások azt mutatják, hogy árthat is! A VITAL-ban vizsgált napi 2000 IU D-vitamin fogyasztása nem járt mellékhatásokkal. Sajnos sok táplálkékiegészítő ennek többszörését tartalmazza (főként USA-ban forgalmazott táplálékkiegészítőkről van szó). Arról nem is beszélve, hogy a kiegészítők közül néhány nem is a legjobb formáját tartamazza a D-vitaminak, hanem a növényi eredetű D2-vitamint. Az álláspont jelenleg az, hogy a túl kevés és a túl sok D-vitamin egyaránt ártalmas lehet.

2018-ban a Cancer Researchben megjelenő meta-analizís 19 D-vitaminnal kapcsolatos tanulmány eredményét foglalta össze és a prosztatarák magasabb előfordulási gyakoriságát találta azokban, akikben magasabb volt a D-vitaminszint. A kutatók kiemelték, hogy 25 (OH) D-vitaminszint állt egyértelműen egyenes arányossában a prosztatarák előfordulási gyakoriságával, nem pedig az 1,25(OH) D-vitamin (aktív hormon) szintje. Dr. Davis kihangsúlyozta, hogy jelenleg a legelfogadottabb mérési metódus a 25(OH) D-vitaminszint, a probléma viszont az, hogy ennek a formának nincs meghatározva a standard értéke. Teszt és teszt között hatalmas különbség lehet, az eredményeink eltérőek, a D-vitamin tesztelés területe egy nagy káosz! (9).

Dr. Rosen a Maine-i Egészségügyi Központ orvosa szerint a D-vitamin tartalmú kiegészítők szedése nem jelent szignifikáns segítséget az egészség megőrzésében, de kompromisszumos megoldásként nem tartja veszélyesnek a napi 2000 IU fogyasztását. Mindezek ismeretében bizonyos csoportok számára biztos, hogy szükség van pótlással megvalósítható nagyobb D-vitamin mennyiségre. A kizárólagos anyatejjel táplált csecsemők, sötétebb bőrűek, az északi szélességi körök felé élők, valamint azok, akik mozgáskorlátozottan élnek pl. idősek otthonában vagy kórházban. A bizonytalanság közepette az orvosoknak tanácsot kell adni a pacienseiknek. Dena Herman a UCLA Egyetem kutatóorovsa a következőket tanácsolja: “Mindenkinek figyelembe kell vennie a saját egyéni körülményeit. Nem tanácsolok azonnal D-vitamin tartalmú táplálékiegészítőt a betegeim számára. Sok túlsúlyos betegemnek inkább azt tanácsolom, hogy legyen aktívabb, sportoljon és menjen ki a Napra. Ha az emberek visszatérnek az alapokhoz, akkor nem szükséges az úgy egyébként korántsem veszélytelen táplálékkiegészítők bekapkodása.”

Források:

1, https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1809944

2, https://jamanetwork.com/journals/jamacardiology/fullarticle/2615260

3, http://cebp.aacrjournals.org/content/8/5/399.long

4, https://academic.oup.com/ajcn/article/85/6/1586/4633053

5, https://www.sciencenews.org/article/vitamin-d-supplements-do-not-prevent-heart-disease-or-cancer

6, https://jamanetwork.com/journals/jamacardiology/fullarticle/2615260

7, https://www.thelancet.com/journals/landia/article/PIIS2213-8587(18)30265-1/fulltext

8, https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2613159

9, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0960076016303417?via%3Dihub

10, https://www.sciencenews.org/article/vitamin-d-supplements-lose-luster

dr. Szakács Krisztina

Csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

2019.03.15