A vért köpő beteg. Endometriózis?

A vért köpő beteg. Endometriózis?

Egy 37 éves nő sűrű köhögési rohamok közben vért köp, ezért felvételre kerül a sürgősségi osztályra. A köhögés, véres köpet mellett menstruációs fájdalmakra is panaszkodik, aminek az orvosok különösebb jelentőséget nem tulajdonítanak.

A nő kivizsgálása során a következő lehetséges diagnózisok születnek:

  • Bronchitis (hörgőgyulladás)
  • Bronchiectasia (a hörgők tágulása, szöveti destrukciója)
  • Aspergilloma (gombás fertőzés)
  • Tumor
  • Tuberculosis (TBC)
  • Tüdő tályog
  • Embóila (pulmonáris)
  • Véralvadási zavarok
  • Autoimmun kórképek
  • AV érmalformációk
  • Alveolusok (léghólyagocskák) vérzése
  • Mitralis stenosis (szívbillentyű rendellenessége)
  • Tüdőgyulladás

A hosszas kivizsgálás során a fenti diagnózisok egyike sem igazolódott, a beteg vérköpése 4 nap alatt megszűnt. 

Mivel az orvosok a menstruációs fájdalmat teljesen elfogadhatónak tartották, ezért hatalmasat tévedtek és a legvalószínűbb diagnózist kifelejtették a listáról; az ENDOMETRIÓZIST!

A beteg állapota a következő hónapban a katameniális időszakban (menstruációt megelőző és követő 72 óra) olyannyira leromlott, hogy katameniális pneumotorax vagy másnéven menstruációval együtt jelentkező légmell alakult ki nála. A beteg életét egy másik kórházban elvégzett sürgősségi beavatkozásnak köszönhetően sikerült megmenteni, majd pedig VATS eljárással (egy lyukon keresztül elvégzett melllkas sebészeti műtét) az endometriózist eltávolították a mellkasfalból, valamint a légútból is. 

Menstruációs fájdalmakkal együtt jelentkező légúti tünetekhez társuló vérköpés esetén mindig gondoljunk endometriózisra! Az orvosoknak tudniuk kell azt, hogy a légutakban elhelyezkedő endometriotikus léziók a menstruációt megelőző és azt követő 72 órában (katameniális időszak) vérezhetnek és emiatt a beteg akár életveszélyes állapotba is kerülhet! 

dr. Szakács Krisztina

Fotó: dreamtimes.com stock photo-dr. Szakács Krisztina

Itt az ideje, hogy kukába dobjuk a Sampson teóriát!

Itt az ideje, hogy kukába dobjuk a Sampson teóriát!

Az endometriózis kialakulását magyarázó, egyik “legelfogadottabb” tételt, a retrográd menstruációs elméletet 1927-ben Sampson írta le.  Ezen teória szerint az endometrium szövet a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut, ahol ezekből az elvándorolt szövetekből endometriózis szigetek alakulnak ki. Nem is részletezném tovább ezt az elméletet, mert orvosként azt szeretném, hogy ezen a weboldalon butaságokat ne kelljen olvasniuk!

Véleményen szerint az, hogy orvosok sokasága próbálja elhihetni ezt a teóriát egyrészt betegeikkel, másrészt saját magukkal, az az orvostudomány történetének egyik legnagyobb tévedése. 

A fenti állításommal szerencsére nem vagyok egyedül, ugyanis dr. Andrea Vidali New York egyik endometriózis specialistája is hasonló véleményen van, mint én. A Sampson teória bukása a következőkben részletezett tényekből teljesen egyértelmű; 1, Először is soha senki nem bizonyította azt, hogy az endometrium, mint szövet, a petevezetőkön történő áthaladás után megtudna tapadni a hasüregben. 2, Az sem bizonyított, hogy ez az állítólagosan megtapadt szövet osztódásra és invázióra (terjedésre) lenne képes.

Az már mindannyiunk számára teljesen világos, hogy petevezetők nélkül is kialakulhat az endometriózis, hiszen számos esetben láthatjuk, hogy endometriózis műtét következtében eltávolított petevezetők nélkül is ismételten felüti a fejét a betegség. Bár a Sampson teória bizonyítása roppant egyszerű lenne, de mivel idág senki se bizonyította ezt a teljesen felejthető elméletet, ezért nekünk se árt, ha többé nem okoljuk a petevezetőket az endometriózis kialakulásáért! Bár Sampson sokat foglalkozott az endometriózissal, mégsem volt hozzá elegendő tudása és tapasztalata, hogy felállítson egy hihető és szakmailag mindenki számára elfogadható teóriát. Sampson teória, KUKA!

Részemről orvosként biztosan kuka. Azért kuka, mert hosszú évtizedek óta más se zajlik, csak erre a teljesen abszurd teóriára gyártott roncsoló, drága, hatástalan kezelések és rosszul irányított kutatásokra költött dollár milliók elvesztegetésének vagyunk szemtanúi úgy, hogy közben betegeink legértékesebb évei vesztek, vesznek el. Orvosként kevés olyan betegség jut eszembe, ahol ennyi diagnosztikus és terápiás hiba, tudatlanság élne az orvosok körében, mint az endometriózis esetében. Vajon hány kutató kergeti az endometriózis megoldását teljesen feleslegesen erre a bizonyítatlan teóriára alapozva? Úgy teszik nevetségessé a tudományt, hogy ragaszkodnak ehhez a semmire se jó teóriához, miközben az endometriózisban szenvedő beteg számára továbbra sincs megoldás…

 

dr. Szakács Krisztina

 

 

 

 

Nőgyógyászati betegség az endometriózis?

Nőgyógyászati betegség az endometriózis?

A helyes válasz az, hogy nem (csak) nőgyógyászati megbetegedés! Annál jóval több. Amit operáló orvosa a műtét során lát, az csak a jéghegy csúcsa.

Az endometriózis az egész testet érintő megbetegedés. Tévhit, hogy a betegség csak a női reproduktív szerveket érintheti. A betegség az életminőséget szignifikánsan rontó, elviselhetetlen fájdalommal, krónikus fáradtsággal, meddőséggel, endokrinológiai és immunológiai eltérésekkel jár, melyek az endometriumhoz hasonló szövetekkel együtt folyamatosan károsítják, akár el is pusztíthatják a belső szerveket.

A betegségben leggyakrabban érintett szervek a bél, húgyhólyag, méh, rekeszizom, izmok, váz és kötőszöveti struktúrák, idegek, szalagok, idegek, tüdő és a máj. 

dr. Szakács Krisztina

Abláció vagy kimetszés? Pro és kontra

Abláció vagy kimetszés? Pro és kontra

Az endometriózis műtétekek során az endometriotikus szövet eltávolítására két mód ismert; vagy elégetik (elektrocoaguláció, abláció) vagy pedig kimetszik az adott elváltozást (kivágás, excision).  Az összefoglalóban pro és kontra érvekről olvashatnak.

Abláció esetén lézerrel elégetik vagy elvaporizálják a látható endometriotikus elváltozásokat, de sok esetben ez a vaporizáció csak a felszíni szöveteket érinti és az elváltozás mélyebb része megmaradhat. A megmaradó endometriotikus elváltozás hegesedéssel gyógyulhat, továbbra is fájdalmat, panaszt okozhat a betegnek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy-egy endometriózisra  jellemző elváltozás esetében, amit a felszínen látunk, az csak a jéghegy csúcsa! Ha igazán kezelni akarjuk az elváltozást, akkor azt több nemzetközi javaslat alapján érdemes mélyen kimetszeni (excision).

Az abláció mellett szóló érvek: 

  • relatíve olcsó eljárásnak számít, az Egyesült Államokban a biztosító társaságok nagy része ezt preferálja
  • a beteg felépülése rövid ideig tart
  • a legtöbb laparoszkópiában jártas sebész képes végrehajtani az ablációt
  • kevésbé invazív beavatkozás

Az abláció ellen szóló érvek: 

  • az endometriózis kiújulása kb. 40-70% a műtétet követő 1-2 éven belül, viszonylag magas
  • a mélyen fekvő endometriózist és hegszöveteket nem lehet vele eltávolítani
  • az endometriómák esetén a kiújulási arány szintén nagyobb a kivágáshoz képest
  • több a műtéti komplikáció és műtétet követő fájdalmas epizód
  • a szövetek elégetése miatt szinte lehetetlen a szövettani minta elemzése

Az alábbi videóban megtekinthető az abláció, mint laparoszkópos eljárás:

 

 

Kivágás, vagy kimetszés esetén konkrétan az egész endometriotikus elváltozást kivágják beleértve a mélybe terjedő részeket is. Sebészeti eszközökkel, lézerkéssel vagy Da-Vinci robot technikával is kivitelezhető eljárás.

A kimetszés mellett szóló érvek: 

  • a nemzetközi adatok szerint az endometriózis hosszabb ideig maradhat tünetmentes állapotban
  • az endometriózis ép szöveti széllel történő eltávolításáról a sebész már a műtét közben meggyőződhet
  • szövettani minta rendelkezésre áll
  • az endometriózis kiújulási rátája alacsonyabb, mint abláció esetén
  • nagyobb precizitást igényel az operatőr részéről

A kimetszés ellen szóló érvek: 

  • általában költségesebb eljárás, mint az abláció
  • bár a betegség kiújulási rátája kimetszés esetén alacsonyabb, azonban így sem garantálható a beteg teljes gyógyulása, az endometriózis kiújulhat
  • invazív eljárás
  • kevesebb a specializált operatőrők száma
  • hosszabb felgyógyulási periódussal kell számolni

Az alábbi videóban megtekinthető a kimetszés (excision): 

Forrás:

1, Center for Endometriosis Care   www.centerforendo.com

2, videók: youtube

3, fotó: dr. Szakács Krisztina

dr. Szakács Krisztina

 

Tények az endometriózisról

Tények az endometriózisról

Mi az ENDOMETRIÓZIS? 

Az endometriózis megközelítőleg 176 millió nőt érint a Világon. A betegségnek nincs sem etnikai sem pedig szociális jellemzője, azaz bármilyen származású és bármilyen anyagi helyzetű nőt érinthet. Az endometriózisban szenvedők nagy része még ma is alul vagy félrediagnosztizált és ezért nem megfelelően kezelt beteg.

Endometriózisról akkor beszélünk, amikor a méh belső felszínét borító nyálkahártyához (endometrium) hasonló szövet (endometrium liked tissue) a méhen kívül (pl. kismedencében, hasüreg egyéb helyein) helyezkedik el. A predilekciós helyeken kívül a betegség által okozott méhnyálkahártya elváltozások BÁRHOL előfordulhatnak a szervezetben. Ezek az endometriotikus szövetek a női hormonális ciklus hatására a méhen belül található endometriummal hasonló változáson mennek át, a vérzés által növekednek. Az endometriózis  szövetroncsoló hatású. Betör az ép szövetekbe, nem respektálja az anatómiai határokat és több helyen is előfordul, megjelenése és viselkedése rendkívüli módon hasonlít a daganatok viselkedésére. Kialakulásának oka ismeretlen.

Az endometriózis bárhol előfordulhat a szervezetben, predilekciós helye azonban a kismedence. A leggyakoribb elváltozások a következő helyeken találhatóak:

  • petefészkek
  • petevezetők
  • hüvely
  • a kismedence fala (hashártya)
  • az utero-sacralis szalag, vagy másnéven a méhet a keresztcsonttal összekötő szalag
  • cul-de-sac, egy vakon végződő hashártya részt jelent a végbél és a méh hátsó fala között
  • a hashártyán bárhol

Ezeken felül gyakori az endometriózis a következő lokalizációkban:

  • császármetszés hegében
  • előző hasi műtétek hegében
  • húgyhólyagon vagy húgyhólyagban
  • vékony-, és vastagbeleken, illetve áttörve a bél falát a belekben,
  • végbél
  • vesék
  • vesevezetők (ureter)

Bár az endometriózis előfordulása leggyakrabban a fent említett helyeken jellemző, azonban ismert számunkra, hogy számos esetben találtak már endometriózist az agyban, szemekben, izületekben, idegek körül, tüdőben, mellkas falában, gerincben, májban.

Az endometriózis tünetei

A leggyakoribb tünet a kismedencei fájdalom. A fájdalom gyakran ciklussal összefüggő (peteéréskor, illetve menstruációkor a fájdalom lehet intenzívebb), azonban az endometriózisban szenvedő nők tetemes része számol be ciklussal nem összefüggő kismedencei fájdalmakról is. Ezek a megmagyarázhatatlan, sokszor leírhatatlan (szúró, nyomó, húzó) fájdalmak teszik frusztrálóvá és teljesen kiszámíthatatlanná a betegséget. A legtöbb esetben az endometriózis okozta fájdalom egyszerűen elviselhetetlen, ennek a fájdalomnak az elviselése és menedzselése rendkívül sok energiát igényel a betegtől. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért is rontja jelentős mértékben az endometriózis egy nő életétminőségét.

Az endometriózis esetében nem csak a “rossz helyen” termelődött méhnyálkahártya szerű szövetek jelenlétével kell számolni, hanem azzal is, hogy mivel ezek a szövetek a hormonális változásokkal együtt növekednek, ezért összenövéseket, hegesedéseket okoznak, melyek súlyosan torzíthatják a női kismedence anatómiai viszonyait. Előre haladott stádiumban gyakori kórkép az úgy nevezett “Frozen Pelvis”  melyben a szervek durva összenövések miatt alig megítélhetőek vagy szétválaszthatóak.

Az endometriózisban szenvedő nők egyik legsúlyosabb terhe az infertilitás. Ez kb. 40%-ukat érinti. Amennyiben endometriózisra jellemző tüneteket észlel magán, mihamarabb keressen fel egy endometriózissal foglalkozó specialistát! Szánjon időt arra, hogy olyan szakembert találjon, aki jártas a betegség műtéti és egyéb kezelési lehetőségeiben!  Az endometriózis műtéti megoldása sokszor hatalmas kihívás elé állítja magukat a sebészeket is, egy komolyabb endometriózis műtét hosszú órákon át is tarthat! Éppen ezért nem lehet elégszer kihangsúlyozni azt, hogy az endometriózissal küzdő beteg helye az endometriózis centrumban van. Itt állnak rendelkezésre azok a személyi (hasi sebész, urológus, idegsebész) és tárgyi feltételek (laparoszkópia, dupla J stent, bélvarrógép stb) melyek megléte nélkülözhetetlen a jó műtéti kimenetel eléréséhez. A betegséggel kapcsolatos edukációs kampány már világszerte érezteti hatását, de ennek ellenére sajnos még mindig számos mítosz és tévhit él az endometriózissal kapcsolatosan nem csak a betegek, hanem az egészségügyi ellátó személyzet körében is.

Az endometriózis egy krónikus betegség, ami hosszú távon érintheti egy nő életét. Éppen ezért rendkívül fontos az, hogy az érintett nők minél többet tanuljanak betegségükről és a kezelési lehetőségekről.

Források:

  1. Kennedy S, et al. ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosisHuman Reprod 2005;20(10):2698-2704.
  2. Rogers PA, et al. Priorities for endometriosis research: recommendations from an international consensus workshop. Reprod Sci 2009;16(4):335-46.
  3. Adamson GD, et al. Creating solutions in endometriosis: global collaboration through the World Endometriosis Research Foundation. J of Endometriosis 2010;2(1):3-6

 

dr. Szakács Krisztina

endokrinológus szakorvos jelölt