Az “agyonhájpolt” D-vitamin

Az “agyonhájpolt” D-vitamin

“A táplálékiegészítők világában a D-vitamin olyan, mint egy popsztár. “

Egy évtizeddel ezelőtt a semmiből tört elő, rengeteg sajtómegjelenést kapott.  Nehéz visszaemlékezni arra az időszakra, amikor az emberek még nem is beszéltek a D-vitaminról.

A D-vitaminról régóta tudjuk, hogy szerepe van csontjaink védelmében, azonban igazi csillaga akkor kezdett ragyogni, amikor a 2000-es évek elején a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a D-vitamin nem csak csontjainkat védi, hanem rengeteg élettani folyamatban van pozitív hatása. Úgy tűnt egy egész tucat betegség megelőzésében lehet szerepe, beleértve a sclerosis multiplexet, az asztmát, depressziót, szívbetegségeket vagy a rákot. Azt is kijelentették, hogy teljesítményfokozó hatású és a sportolóknak mindenképpen szedniük kell.

A D-vitamin Bizottság – amit egy pszichiáter alapított 2003-ban-, aktívan promotálni kezdte a D-vitamin pozitív hatásait a betegeknek és az orvosoknak egyaránt. Izgalmasnak ígérkező D-vitaminszint ellenőrző gyorstesztek kerültek forgalomba. Az orvosok a paciensek által követelt vizsgálatokat százával rendelték, a kutatók pedig ráharaptak a dologra.

Minél több kutatást végeztek a D-vitaminnal kapcsolatosan, egyre több végződött kétes eredményekkel és a legutóbbi vizsgálatok szinte minden előzőleg bizonyítottnak vélt eredményt romba döntöttek. 2018. november 10-én a New England Journal of Medicine közzétette az eddig létező legnagyobb kutatást a D-vitamin rákra és szívbetegségekre kifejtett hatásáról (1).  Bár a vizsgálat során voltak pozitívnak értékelhető adatok, összeségében elmondható, hogy az eredmények egyenesen kiábrándítóak voltak. Egy 2017-es tanulmány, mely a D-vitamin kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett védő hatásait vizsgálta, nem talált bizonyítékot a D-vitamin vérnyomásra, inzulinérzékenységre vagy a vérzsírokra kifejtett pozitív hatását illetően (2). Tavaly áprilisban még az USA Preventive Services Task Force nevű, tudományos vizsgálatok elemzésével foglalkozó, független orvosi szervezete is arra jutott, hogy a D-vitaminnak a csontok védelmében betöltött szerepe is megkérdőjelezhető.

” A D-vitamin iránti lelkesedés a tudományos körökben egyre inkább csökken”- mondja Clifford Rosen osteoporosis kutató, a Scarboroughi Kutatóintézet orvosa. Még a csontok anyagcseréjében is, ahol tudjuk, hogy a D-vitaminnak talán van némi szerepe, viszont az ezzel kapcsolatos kutatások sajnos szintén nem konklúzívak. A folyamat egy fontos kérdés feltevéséhez vezet:

“A D-vitamin Napja lemenőben van?”

Bízzunk a szervezetünkben!

A szervezetünk UVB sugárzás hatására D-vitamint gyárt, vagy táplálékból jut a szükséges vitamin mennyiségéhez. Ahogy bekerül a D-vitamin a véráramba különféle átalakulásokon megy keresztül, hogy aktív hormonná válva megerősítse csontjainkat. Az UVB sugárzás a bőr 7-dehydrocholesterol tartalmával lép reakcióba és cholecalciferollá alakítja. A cholecalciferol a véráramon keresztül bekerül a májba, ami átalakítja 25-hydroxycholecalciferollá. Majd ezt követően a vesében a 25-hydroxycholecalciferol aktív hormonná, calcitriollá alakul.

A calcitriol (aktív D-vitamin) kedvező hatásai:

  • a belekben serkenit a calcium és a foszfor felszívódását
  • növeli a csontok minerális összetételét

Lehetséges hatásai, melyek jelenleg kutatás alatt állnak:

  • immunrendszerben betöltött szerep
  • rák megelőzés
  • kardiovasculáris betegségek elleni védelem
  • sclerosis multiplex
  • depresszió

 

Derítsünk fényt a titokra!

Vajon mikor működik jól a szervezetünk D-vitamin produkció szempontjából? Mindenkinek ugyanannyi D-vitaminra van szüksége?

A válasz nagyon bonyolult. Egy dolog persze vitathatatlan: a szervezetünknek D-vitaminra van szüksége.  Az emberi történelem során az egyik legfélelmetesebb betegség a rachitis vagy másnéven angol-kór (D-vitamin hiány) volt. Ebben a betegségben a tipegők  lábai úgy gürböltek el, mint a vékony faágak. Még a reneszánsz vagyonosai számára sem volt védelem, gazdag olasz családok sarjai is szenvedtek az angol-kórtól. Végül az 1900-as évek elején az orvosok felfedezték az angol-kór okát. Rájöttek, hogy azok a gyermekek, akik többet tartózkodnak a napon nem mutatják az angol-kór tüneteit. 1919-ben egy német orvos felfedezte, hogy az angol-kór a UV lámpa alkalmazásával gyógyítható. A betegek egyik karját megvilágítva az összes tünet elmúlt, az angol-kór meggyógyult. A napsugárzás hatására történő D-vitamin átalakulás hatásmechanizmusának felfedezéséért Adolf Windaus, német kémikus 1928-ban Nobel-díjat kapott.

A következő évtizedekben az élelmiszer D-vitamin tartalmát növelték és ennek következtében az angol-kór szinte teljesen eltűnt. A mai világban a D-vitamin nem más, mint egy apróbetűs szöveg a tejes és narancsleves dobozokon.

A D-vitamin elsődleges szerepe, hogy a táplálék kálcium tartalmának bélben történő felszívódását fokozza. Szintén fontos szerepe van a táplálék foszfortartalmának bélből történő felszívódásában is. A D-vitaminnak sokáig csak a csontokat erősítő szerepét ismerték, azonban mára már egyértelművé vált széles hatásspektruma. “A szervezetünk majdnem minden szervének szöveteiben vannak D-vitamint megkötő receptorok” – mondja Walter Willet a Harvardi Egyetem epidemiológusa. Az 1990-es évek végére a kutatók egyértelmű kapcsolatot találtak a kevés napfény expozíció és bizonyos betegségek között. A kutatások azt igazolták, hogy minél északabbra él valaki, (kevesebb napfény éri), annál nagyobb esélye van a sceloris multiplex és más autoimmun betegségek kialakulására. Egy, a Cancer Epidemology Biomarkers and Prevention c. orvosi lapban megjelent közlemény szerint azoknál az USA-ban élő nőknél, akiket több napfény ért, 25% volt a mellrák kialakulásának esélye, akiket viszont jóval kevesebb napfény ért, azoknál 65%-ra emelkedett a betegség előfrodulási gyakorisága.  A napfény expozíció mennyiségének csökkenésével egyenes arányosságban nő a mellrák kialakulásának esélye 25-65% (3). Összefoglalásként elmondható, hogy az 1990-es években elvégzett tanulmányok szerint azok a betegek, akiket elegendő menyiségű napfény ért és megfeleő mennyiségű D-vitaminnal rendelkeztek, sokkal egészségesebbek voltak. 

JoAnn Manson a Harvardi Egyetem kutatóorvosa egy fontos összefüggésre szeretné felhívni a figyelmet: Az alacsony D-vitaminszint oka nem csak az lehet, hogy különféle betegségek miatt az emberek nem tudnak elegendő időt a napon tartózkodni, hanem a túlsúly is. Ismert tény, hogy a túlsúlyos betegek D-vitamin szintje alacsonyabb, mint a normál súlyú embereké. A D-vitamin egy zsírban oldodó vitamin (hormon), a nagyobb testzsírszázalék egyértelműen magyarázza azt, hogy ezeknél a betegeknél a D-vitamin hiány az obesitásuk következménye, nem pedig oka, azaz egészségkárosodásuk nem feltétlenül az alacsony D-vitamin szintjükből származik, hanem a túlsúlyból és a mozgásszegény életmódból. 

A jelenlegi kérdés már nem az, hogy az emberi szervezetnek szüksége van-e D-vitaminra, hanem az, hogy kell-e szednünk táplálékkiegészítő formájában.

A D-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők szedése végigsöpört a fejlett civilizáción. Az Euromonitor szerint az USA-ban 2008-tól napjainking évi 248 millió dolláról 1 milliárd dollára nőtt a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítőkből befolyt jövedelem.

Az első jelentős D-vitaminnal kapcsolatos tanulmány eredményeit 2007-ben egy nebrascai egyetem kutatói publikálták (4). Megközelítőleg 1200, 55 év feletti nő vett részt a vizsgálatban. A retrospektív vizsgálat eredményei alapján azt állították, hogy a napi elfogyasztott 1100 IU D-vitamin 1500 mg kálcium kiegészítéssel megközelítőleg 50%-kal csökkentette a rák előfordulásának gyakoriságát. Eredményüket az American Journal of Clinical Nutrition tette közzé. A vizsgálatban résztvevők követése négy évig zajlott, a második év végén 18 rákos megbetegedést találtak a placebót fogyasztó csoportban (ezek a résztvevők nem kaptak D-vitamint) és 8 esetet a D-vitamint fogyasztó csoportban. Ez volt az első jelentős human vizsgálat a D-vitamin rákmegelőző hatásával kapcsolatban.

“Az emberek hajlamosak voltak rákapni a pozitív eredményeket prezentáló tanulmányokra, mert azt akarták hallani, hogy igaz legyen”- mondja Steven Abrams, a Texasi Egyetem gyermekgyógyásza. “A negatív eredménnyel záruló kutatásokat bizony elásták és azokat még most is nehéz megtalálni.”

2010-ben a New York Times egyik vezércikkében írt az addigi legnagyobb esetszámú (26.000 fő) D-vitaminnal kapcsolatos vizsgálat eredményeiről. A VITAL tanulmányban 50 év feletti férfiak és 55 év feletti nők vettek részt, napi 2000 IU D-vitamin elfogyasztása mellett. A tanulány a halolaj tartalmú táplálékkiegészítők vizsgálatára is kiterjedt. Fontos megjegyezni, hogy több mint 5000 afro-amerikai vett részt a vizsgálatban, akikről tudnunk kell, hogy a sötétebb bőrű emberek D-vitamin képzése nehezebb lehet, hiszen bőrük nem engedi át az UV sugárzást olyan hatásfokkal, mint a fehérbőrűeké.

Kiábrándító eredmények

A VITAL eredményei 2010 novemberében kerültek publikálásra az Amerikai Kardiológiai Társaság éves tudományos gyűlésén, illetve pulbikálásra kerültek még a The New England Journal of Medicine hasábjain is. A halolajat tartalmazó étrendkiegészítőknek talán volt némi pozitív hatása a szívre, de a stroke megelőzősében egyértelműen nem segített (5). A rák megelőzését illetően igen összetett eredmények születettek: 5 éves követés tekintetében nem találtak szignifikáns csökkenést a mell-, prosztata-, vastagbélrák előfordulási gyakoriságában. A D-vitamint szedők csoportjában 154 regisztrált rák okozta haláleset állt szemben a placebot fogyasztók 187 halálesetével. A vizsgálat első két évében a rákban elhunytak száma kb. 25-%-kal csökkent, persze ezen az adaton senki se lepődött meg hiszen tudjuk, hogy a D-vitamin a rák terjedését és növekedését gátolja. Ha még a VITAL eredményei nem lettek volna elég meggyőzőek, 2017-ben egy Új-Zélandi kutatócsoport 5000 ember bevonásával végzett átfogó vizsgálatot a D-vitamin szív- és érrendszert védő hatásáról. A vizsgálatban résztvevők naponta nagy dózisú D-vitamint kaptak vagy placebót. Az eredményeket a JAMA Cardiology c. szaklapban tették közzé és arra jutottak, hogy a nagy dózisú D-vitamin szedésének nincs szignifikáns védő hatása (6).

A D-vitamin, mint a csonttörések védelmezője sem futott be nagy karriert. Tudjuk, hogy a D-vitamin szükséges a csontjaink egészségéhez, ezért sok orvos az idős generációnak  D-vitamin szedést ajánl, hogy az esésekből származó töréseket megelőzzék. Az Egyesült Államok Preventív Medicinával foglalkozó független orvosi szervezete (USPSTF) tavaly tavasszal arra a döntésre jutott, hogy az erre vonatkozó bizonyítékok továbbra is ellentmondásosak. A ráadás 2018. októberében látott napvilágot, amikor is a Lancet Diabetes and Endocrinology egyik számában megjelent, hogy a D-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők szedésének semmilyen csonttörést megelőző, illetve a csont mineralizációját javító hatása nincs (7). 

Napfény a vállunkon

Amerikai egészségügyi szervezetek D-vitamin ajánlása, 20ng/ml=600-800 IU/nap egységet jelent. 

“Ez az ajánlás egyáltalán nem meglepő, hiszen a D-vitamin nagy hírnévnek örved a csontok egészségét illetően”- mondja Catharine Ross, pennsylvaniai táplálkozási biokémikus, a 2010-ben megtartott D-vitamin konferencia elnöke. Csontjaink fiatal életkorunkig épülnek fel. Későbbi életkorunkban testünk azon munkálkodik, hogy megőrizze a kiépült csontállományt. Ennek a folyamatnak a nagy részét nem a D-vitamin (cholecalciferol) végzi, hanem a calcitriol, az aktív hormon, melynek kialakításában a máj és a vese vesz részt. Ez az átalakítási folyamat limitált. Az, hogy D-vitamin táplálékkiegészítőt szedünk, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a D-vitamin aktív formájának szintje is megnövekszik majd a szervezetünkben. 

A D-vitaminnak a rák megelőzésében betöltött szerepe tekintetében a VITAL-on kívül elvégzett más tanulmányok eredményei is ellentmondásosak. 2017-ben JAMA-ban publikált eredények szerint nem találtak semmilyen különbséget a rák előfordulásának gyakoriságában olyan posztmenopausás nők esetében, akiknek fele D-vitamint szedett kálciummal, másik fele pedig placebót kapott (8).  Mindezeket figyelembe véve kimondható, hogy a D-vitamin szedésének nem tulajdoníthatunk elsődleges szerepet a rák kialakulásának megelőzésében. Mit is jelent ez pontosan? “Azt, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin szupplementáció védőfaktorként szolgálna a rákkal szemben.” – mondja Cindy Davis, orvos, az Amerikai Egyészségügyi Szervezet táplálékkiegészítőkkel foglalkozó osztályának igazgatója.

Walter Willet a Harwardi Egyetem táplálkozási szakértője felhívja a figyelmet arra tényre, hogy a rák tekintetében elvégzett 5 éves nyomonkövetéses vizsgálatok hossza talán nem elégséges és hosszabb, akár 10-20 évig kiterjedő vizsgálatok elvégzésre is szükség lenne a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők hatásosságának vizsgálatában. Továbbá azt is leszögezte, hogy az olyan betegségekben, mint a sclerosis multiplex egyértelmű összefüggés látható a betegség kialakulása és napsütéses órák száma, illetve a D-vitamin szintek között. Minél kevesebb az előző két tényező, annál nagyobb esély van a betegség kialakulására. Továbbá fontosnak tartja elmondani, hogy azokon az éghajlatokon, ahol jelentős napsugárzás éri a gyerekeket és a serdülőket, ott a későbbi életszakaszokban is csökkent a sclerosis multiplexben megbetegedettek száma. 

Tumultus a tesztekben

Sajnos a “D-vitamin piacot” képviselők legtöbbje nem várja meg a hivatalos tudományos állásfoglalásokat. Néhány tudós szerint a nagydózisú D-vitamin promotálása inkább félrevezető és a jelenleg folyó kutatások azt mutatják, hogy árthat is! A VITAL-ban vizsgált napi 2000 IU D-vitamin fogyasztása nem járt mellékhatásokkal. Sajnos sok táplálkékiegészítő ennek többszörését tartalmazza (főként USA-ban forgalmazott táplálékkiegészítőkről van szó). Arról nem is beszélve, hogy a kiegészítők közül néhány nem is a legjobb formáját tartamazza a D-vitaminak, hanem a növényi eredetű D2-vitamint. Az álláspont jelenleg az, hogy a túl kevés és a túl sok D-vitamin egyaránt ártalmas lehet.

2018-ban a Cancer Researchben megjelenő meta-analizís 19 D-vitaminnal kapcsolatos tanulmány eredményét foglalta össze és a prosztatarák magasabb előfordulási gyakoriságát találta azokban, akikben magasabb volt a D-vitaminszint. A kutatók kiemelték, hogy 25 (OH) D-vitaminszint állt egyértelműen egyenes arányossában a prosztatarák előfordulási gyakoriságával, nem pedig az 1,25(OH) D-vitamin (aktív hormon) szintje. Dr. Davis kihangsúlyozta, hogy jelenleg a legelfogadottabb mérési metódus a 25(OH) D-vitaminszint, a probléma viszont az, hogy ennek a formának nincs meghatározva a standard értéke. Teszt és teszt között hatalmas különbség lehet, az eredményeink eltérőek, a D-vitamin tesztelés területe egy nagy káosz! (9).

Dr. Rosen a Maine-i Egészségügyi Központ orvosa szerint a D-vitamin tartalmú kiegészítők szedése nem jelent szignifikáns segítséget az egészség megőrzésében, de kompromisszumos megoldásként nem tartja veszélyesnek a napi 2000 IU fogyasztását. Mindezek ismeretében bizonyos csoportok számára biztos, hogy szükség van pótlással megvalósítható nagyobb D-vitamin mennyiségre. A kizárólagos anyatejjel táplált csecsemők, sötétebb bőrűek, az északi szélességi körök felé élők, valamint azok, akik mozgáskorlátozottan élnek pl. idősek otthonában vagy kórházban. A bizonytalanság közepette az orvosoknak tanácsot kell adni a pacienseiknek. Dena Herman a UCLA Egyetem kutatóorovsa a következőket tanácsolja: “Mindenkinek figyelembe kell vennie a saját egyéni körülményeit. Nem tanácsolok azonnal D-vitamin tartalmú táplálékiegészítőt a betegeim számára. Sok túlsúlyos betegemnek inkább azt tanácsolom, hogy legyen aktívabb, sportoljon és menjen ki a Napra. Ha az emberek visszatérnek az alapokhoz, akkor nem szükséges az úgy egyébként korántsem veszélytelen táplálékkiegészítők bekapkodása.”

Források:

1, https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1809944

2, https://jamanetwork.com/journals/jamacardiology/fullarticle/2615260

3, http://cebp.aacrjournals.org/content/8/5/399.long

4, https://academic.oup.com/ajcn/article/85/6/1586/4633053

5, https://www.sciencenews.org/article/vitamin-d-supplements-do-not-prevent-heart-disease-or-cancer

6, https://jamanetwork.com/journals/jamacardiology/fullarticle/2615260

7, https://www.thelancet.com/journals/landia/article/PIIS2213-8587(18)30265-1/fulltext

8, https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2613159

9, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0960076016303417?via%3Dihub

10, https://www.sciencenews.org/article/vitamin-d-supplements-lose-luster

dr. Szakács Krisztina

Csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

2019.03.15

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fájdalomcsillapítás 3 hónapos életkor alatt

Fájdalomcsillapítás 3 hónapos életkor alatt

Mivel hazánkban az első, területen beadott védőoltások 2 hónapos korban esedékesek, ezért sokszor találkozom azzal a kéréssel, hogy 3 hónaposnál fiatalabb babáknak szeretnének a szülők EMLA krémet vásárolni. Az EMLA krém 3 hónapos életkor előtti alkalmazásáról a nemzetközi álláspont egységes: az Emla krém alkalmazása továbbra is 3 hónapos életkor felett javasolt.
2018. decemberében az USÁ-ban átfogó vizsgálatot végeztek, melyben 907 újszülött vett részt. A vizsgálat eredménye egyértelműen leszögezi, hogy 3 hónapos életkor alatt hatásosság szempontjából nincs jelentős különbség az EMLA, szoptatás, illetve a 24%-os sucrose (Algopedol) oldat alkalmazása között. A vizsgálatot végzők arra is felhívták a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az EMLA krémet 3 hónapos életkor előtt alkalmazzák, akkor sajnos nagyobb lehet az esélye az úgynevezett methemoglobinémiának (kék csecsemő szindróma). Az EMLA krém alkalmazása csak 3 hónapos életkor felett javasolt!3 hónapos életkor alatt elsődlegesen a szúrással egyidőben végzett szoptatás, valamint a 24%-os sucrose (Algopedol) oldat alkalmazása a megfelelő fájdalomcsillapítás!

szukróz az Egyesült Királyságban

szukróz hazánkban

 
Forrás: http://pediatrics.aappublications.org/content/143/1/e20181173
Fotók: dr. Szakács Krisztina
 
dr. Szakács Krisztina
Mire jó az ELAGOLIX?

Mire jó az ELAGOLIX?

Az Elagolix vagy másnéven Orilissa nevű új gyógyszer indikációja kettős: a fájdalmas menstruációval járó, méhet érintő panaszok (dysmenorrhea), és a menstruációs vérzéstől függetlenül fellépő kismedencei fájdalom csökkentése. A gyógyszer NEM az endometriózis gyógyszere. Nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a gyógyszer megakadályozná az endometriózis kialakulását vagy csökkentené a betegség progresszióját.  Az elvégzett vizsgálatok szerint kizárólag a fent említett két tünet, azaz a fájdalmas menstruáció, illetve a kismedencei fájdalom csökkenését várhatjuk a naponta javasolt 150mg dózisban alkalmazható gyógyszertől. Amennyiben a beteg fájdalmas szexuális együttlétet (dyspareunia) panaszol, egyes esetekben az előbbiekben említett gyógyszerdózis megemelésével a tünetek csökkenthetőek.

Amennyiben a betegnek, egyéb endometriózisra jellemző tünetei vannak, mint pl. fibrotikus kismedence (fizikális vizsgálat során jól igazolható), bél-, vagy húgyelvezető rendszert érintő endometriózis, akkor az Elagolix adása nem lehet javasolt.  Az Elagolixot gyártó Abbvie gyógyszercég nem végzett semmilyen vizsgálatot a bél vagy húgyelvezető szerveket érintő endometriózis esetében, így az új gyógyszer csak olyan nők esetében alkalmazható, akik csak a fent említett két tünettel rendelkeznek (fájdalmas menstruáció és menstruációval nem összefüggő kismedencei fájdalom).  Minden egyéb más esetben való használata a gyógyszrnek nem javasolt, ugyanis klinikai vizsgálatok hiányában hatásossága tudományosan nem kellően álátámasztott, így a gyógyszer használata ezekeben az esetekben orvosetikai kérdéseket is felvethet.

 

Forrás: David Redwine, MD surgeon: laparoscopic excision of Endometriosis

dr. Szakács Krisztina

Iscador/Helixor A terápia endometriózisban

Iscador/Helixor A terápia endometriózisban

Jelen tanulmány a fagyöngy endometrium (méhnyálkahártya) stroma sejtjeire és a vaszkuláris növekedési faktor (érszaporulatot segítő növekedési faktor- VEGF) termelődésésre kifejtett hatását vizsgálta endometriózisban szenvedő betegek esetében.

A méhnyálkahártya összetételére jellemző, hogy a benne lejátszódó ciklikus változások alapján – két főbb rétegből áll: a méh ürege felé eső, az endometrium (méhnyálkahártya) vastagságának kétharmadát kitevő funkcionális réteg – ez proliferál, differenciálódik és lökődik le majd a menstruációkor – és az alsó egyharmadot kitevő bazális réteg, amelyből a lelökődést követően a felső kétharmad regenerálódik.

Mi a stromasejtek szerepe a méhnyálkahártyában? 

A ciklus 3–4. napjára a megelőző ciklus nyálkahártyájának funkcionális rétege legnagyobbrészt már levált, és vérzés kiséretében a hüvelyen keresztül távozott; a méhizomzatot csak kb. 0,5 mm vastagságú bazális réteg fedi. Az endometrium (méhnyálkahártya) újrakialakulását az ösztradiol (ösztrogén) indítja meg: ennek hatására a stromasejtek és a mirigysejtek gyors oszlásokon mennek keresztül. A stromasejtek – az ösztradiol hatásra – különböző növekedési faktorokat választanak el.

A 2018-as tanulmány célja az volt, hogy fagyöngyterápia alkalmazása során vizsgálja az endometriális stromasejtek életképességét és az endotheliális (vascularis) növekedési faktor (VEGF) elválasztásnak mértékét az endometriózisban szenvedő betegekben.

Mi az Iscador vagy Helixor A? 

Az Iscador/ Helixor A fagyöngyinjekciót tartalmazó készítmények. A fagyöngyinjekció kúra kivételesen hatékony beavatkozásnak számít szerte a világon. A fagyöngy hatóanyagai: a viszkotoxinok, proteinek, lektinek, alkaloidok, poliszaharidok, melyek gátolják a sejtosztódást, oldják a tumorsejtek falát, javítják a szívműködést, aktivizálják a fehérvérsejt képződést, növelik a fájdalomcsillapító hatású béta endorfin termelését és stimulálják a csecsemőmirigyet, így növelik az immunrendszer aktivitását. Mindezek következtében javul a beteg általános állapota, az étvágya, a testtömege, helyreáll a szervezet vegetatív ritmusa, javul a vérképe, csökken a fájdalma és a tumor növekedése.

Az alábbi tanulmány n=40 fertilis (termékeny) korú, endometriózisban szenvedő nő bevonásával készült. Az I-II-es stádiumú betegek száma n= 20, a III-IV stádiumú betegek száma n=20, a kontroll csoportba n=20 egyéb, jóindulatú nőgyógyászati betegségben szenvedő nőt választottak be.  Az endometriózisban szenvedő betegektől mind eutópiás (megfeleő helyen, azaz méhen belül) és ektópiás (méhen kívül) levő endometrium (méhnyálkahártya) szövetből nyertek mintát. Az endometrium (méhnyálkahártya) szövetet tartalmazó mintákból stromasejteket szeparáltak, majd az elválasztott  stromasejteket mind a beteg csoportból, mind az egészséges csoportból nyert peritoneális (hasűri) folyadékban helyezték el. A peritoneális folyadékban elhelyezett strómasejt minták egy részéhez fagyöngykivonatot adtak, másik részét fagyöngykivonat nélkül vizsgálták. Az alkalmazott fagyöngyterápia koncentráiciója 200 ng/ml volt.

A sejtek életképességének meghatározására az úgynevezett MTT eljárást, az endotheliális növekedési faktor (VEGF) vizsgálatára pedig Western Blot és ELlSA módszert használtak.

Az I-II stádiumú endometriózisban szenvedő betegek peritoneális (hasűri) folyadékjával kezelt eutópikus és ektópiás endometrium (méhnyálkahártya) stromasejtek aktivitása jelentősen növekedett (strómasejt szaporulat-állapotrosszabbodás). Amennyiben a stromasejteket olyan peritonealis folyadékban helyezték el, amely fagyöngykoncentrátumot is tartalmazott, a strómasejtek aktivitásában jelentős csökkenést mértek (strómasejt szaporulat csökkenés)! A strómasejtek aktivitását az endotelialis növekedési faktor (VEGF) elválasztásának mértékével fejezték ki (érnövekedés).

Jelen tanulmány arra mutat rá, hogy a fagyöngy az endometriózisban, – különösen az I-II-es stádiumban- szenvedő betegek esetén, mind az ektópiás, mind az eutópiás méhnyálkahártya strómasejteinek aktivitását csökkenti és talán még érproliferációt (érszaporulatot) gátló hatással is rendelkezik, ezért alkalmazása a jövőben helyet kaphat az endometriózis terápiájában.

Egyik másik figyelemre méltó tanulmány A Helixor A hatását vizsgálta a természetes ölősejtek (Natural Killer – NK sejtek) aktitivtására endometriózis esetén. 

Az endometriózis kialakulásának folyamtában az egyik legfőbb immunsejt a Natural Killer (NK), azaz természetes ölősejt. Bár több, előző tudományos vizsgálat már igazolta a Helixor A hatásosságát az endometriózis terápiájában, addig az immunrendszerrel való interakciójának pontos mechanizmusa még mindig nem ismert. Jelen tanulmány célja az volt, hogy a természetes ölősejtek citotoxicitásának ( a sejt azon képessége, ahogy elpusztít kórokozókat, vagy tumorsejteket) mértékét vizsgálja endometirózisban. 2011. január és december között n=50 endometriózisban szenvedő nőtől és n=50 jóindulatú petefészek cisztával kezelt nőtől nyertek peritoneális folyadékot (hasűri folyadékot), laparoszkópia (hastükrözés) során. A természetes ölősejtek alap (minimum) citotoxicitási szintjei mind a kontroll, mind pedig a beteg csoportban meghatározásra került.

Ezt követően az ölősejtek citotoxicitási szintjeit lemérték Helixor A kezelést követően is. A természetes ölősejtek citotoxicitásának mértékét a CD107a biológiai marker (jelzőmolekula) mennyiségének változásával követték. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy az endometriózisban szenvedő betegek természtes ölősejtjeinek citotoxicitása jelentősen csökkent az egészséges betegek NK sejtjeinek citotoxicitásához képest. Szignifikáns csökkenés volt észlelhető az ölősejtek aktivitásában az endometriózis súlyosabb stádiumai esetén (stádium III-IV). A legnagyobb különbséget a petefészekcisztával kezelt betegek (kontroll csoport) NK sejt aktivitása és a súlyos stádiumú endometriózisban szenvedő betegek NK sejt aktivitása között észlelték. Egyértelmúen látható volt az is, ha a súlyos endometriózisban szenvedő beteg Helixor A kezelésben részesült, akkor az eredetileg csökkent NK sejt aktivitás szignifikánsan javult (átlag 10%).  A helixor A kezelés következtében mind a kontroll, mind a betegcsoportok NK sejt aktivitása jelentősen javult, ami a jól detektálható CD107a biologiai marker megnövekedett szintjének tudható be. A helixor A jövőbeli alkalmazása, mint immunmodulációs terápia szóba jöhet az endometriózis kezelésében.

Forrás:

1, https://www.researchgate.net/publication/270514019_Effect_of_Helixor_A_on_Natural_Killer_Cell_Activity_in_Endometriosis

2, https://www.researchgate.net/publication/328504245_Effect_of_mistletoe_on_endometrial_stromal_cell_survival_and_vascular_endothelial_growth_factor_expression_in_patients_with_endometriosis

3, https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch09s05.html

4, Fotó: dr. Szakács Krisztina

dr. Szakács Krisztina

2018. 12. 22

Gyermekek antibiotikum kezelésének 5 követendő stratégiai lépése

Gyermekek antibiotikum kezelésének 5 követendő stratégiai lépése

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság 5 stratégiai lépést javasol gyermekek antibiotikum kezelésével kapcsolatosan: 

1,  Azoknál a gyermekeknél, akik nagy valószínűséggel bakteriális fertőzésben szenvednek, csak akkor indítson a kezelőorvos antibiotikumot, ha a bakteriális fertőzés tényét igazolta (vér-, vizeletvizsgálat vagy más bakterológiai leoltás elvégzése).

2, Műtétek során, megelőzés céljából ne alkalmazzunk széles spektrumú antimikróbás szereket! Ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazása magas kockázattal járhat és nem bizonyított, hogy hatékonyabbak lennének a szűk spektrumú antibiotikumoknál! A műtétet megelőző, profilaktikus célból adott antibiotikus kezelést a műtéti heg bezárását követően állítsuk le!

3, Kerüljük az ampicillinnél szélesebb spektrumú antibiotikus kezelést azoknál az egyébként egészséges immunrendszerrel rendelkező gyermekeknél, akik nem komplikált, közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvednek!

4, Kerüljük a vancomycin és carbapenemek empírikus alkalmazását a koraszülött intenzív osztályokon!  Csak akkor használjuk ezeket a gyógyszereket, ha az adott újszülött betegségét feltehetően a szűkebb spektrumú antibiotikumra ellenálló (rezisztens) kórokozó okozza!

5, Egészséges immunrendszerrel rendelkező gyermeknél alkalmazott intravénás antibiotikus kezelést igyekezzünk minél hamarabb szájon át adható készítményekre váltani! 

Forrás: https://www.jwatch.org/fw114777/2018/11/15/choosing-wisely-5-antibiotic-strategies-avoid-children

dr. Szakács Krisztina

2018.12.15.

 

Fluorokinolonok –  végső döntés – komoly szigorítás az EMA-nál!

Fluorokinolonok – végső döntés – komoly szigorítás az EMA-nál!

Nem volt felesleges több, mint fél éven át a témával foglalkoznom. A mellékhatást elszenvedő betegek nem kitalálták, vagy beképzelték panaszaikat, hanem ezek az életminőséget jelentősen romboló mellékhatások nagyon is valósak; ismerte el szigorításával az EMA. 2018. 11.16-án az EMA (Európai Gyógyszerügynökség Hivatala) kiadta szigorítását a fluorokinolon gyógyszercsoporttal kapcsolatosan.

A magatehetetlenséget és akár rokkantságot, valamint hosszútávú, visszafordíthatatlan mellékhatásokat okozó fluorokinolon antibiotikumok felírásában a következő szigorításokat vezeti be az EMA:

1, a kinolon gyógyszercsoport teljes betiltásra kerül. Betiltják a következő hatóanyagú gyógyszereket: cinoxacin, flumequine, nalidix sav és pipemid sav. 

2, a fluorokinolonok jelenlegi betegtájékoztatójában a felsorolt mellékhatásokat és a gyógyszer szedésének esetleges következményeit minden részletre kiterjedően, pontosan meg kell fogalmazni! A tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy a gyógyszer nem adható G6PD gén mutációban, aortatágulatban, magas vérnyomásban!

3, Tilos felírni olyan fertőzések kapcsán, mely fertőzések egyéb, más antibiotikummal kezelhetőek!

4, Tilos felírni bakteriális és nem bakteriális (krónikus) prosztatagyulladásban!

5, Tilos megelőző jelleggel adni utazók hasmenésében, vagy kezelés gyanánt húgyúti fertőzésben! 

6, Tilos felírni enyhe, középsúlyos bakteriális fertőzésben akkor, ha a fertőzés kezelésére más gyógyszercsoportba tartozó antibiotikum használható! Fluorokinolont csak súlyos, életet veszélyeztető esetben szabad felírni! Akkor írjuk fel, ha a a beteg kezelésére más gyógyszer már biztosan nem áll rendelkezésre! 

7, Fluorokinolont soha többé nem kaphat az a beteg, aki a gyógyszer szedése kapcsán mellékhatást észlel. A legenyhébb mellékhatások észlelésekor a gyógyszer szedését azonnal abba kell hagyni!

8, Fluorokinolon csak speciális indikációval használható, idős, vesebeteg vagy szervátültetett beteg esetében, ugyanis ezeknél a betegcsoportoknál a legnagyobb az esély az ínsérülésekre, ruptúrákra. Fluorokinolonnal szteroidot együtt adni tilos!

Az orvosokat és a gyógyszerészeket értesíteni fogják a fent részletezett szigorításokról!

dr. Szakács Krisztina

Forrás: https://www.ema.europa.eu/en/news/disabling-potentially-permanent-side-effects-lead-suspension-restrictions-quinolone-fluoroquinolone?fbclid=IwAR19l0dzo28qtAfF26MfbaJqB_lhlujNVoMawk40ICOWvoHuNVLr1Z3iyHM