Fájdalomcsillapítás 3 hónapos életkor alatt

Fájdalomcsillapítás 3 hónapos életkor alatt

Mivel hazánkban az első, területen beadott védőoltások 2 hónapos korban esedékesek, ezért sokszor találkozom azzal a kéréssel, hogy 3 hónaposnál fiatalabb babáknak szeretnének a szülők EMLA krémet vásárolni. Az EMLA krém 3 hónapos életkor előtti alkalmazásáról a nemzetközi álláspont egységes: az Emla krém alkalmazása továbbra is 3 hónapos életkor felett javasolt.
2018. decemberében az USÁ-ban átfogó vizsgálatot végeztek, melyben 907 újszülött vett részt. A vizsgálat eredménye egyértelműen leszögezi, hogy 3 hónapos életkor alatt hatásosság szempontjából nincs jelentős különbség az EMLA, szoptatás, illetve a 24%-os sucrose (Algopedol) oldat alkalmazása között. A vizsgálatot végzők arra is felhívták a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az EMLA krémet 3 hónapos életkor előtt alkalmazzák, akkor sajnos nagyobb lehet az esélye az úgynevezett methemoglobinémiának (kék csecsemő szindróma). Az EMLA krém alkalmazása csak 3 hónapos életkor felett javasolt!3 hónapos életkor alatt elsődlegesen a szúrással egyidőben végzett szoptatás, valamint a 24%-os sucrose (Algopedol) oldat alkalmazása a megfelelő fájdalomcsillapítás!

szukróz az Egyesült Királyságban

szukróz hazánkban

 
Forrás: http://pediatrics.aappublications.org/content/143/1/e20181173
Fotók: dr. Szakács Krisztina
 
dr. Szakács Krisztina
Mire jó az ELAGOLIX?

Mire jó az ELAGOLIX?

Az Elagolix vagy másnéven Orilissa nevű új gyógyszer indikációja kettős: a fájdalmas menstruációval járó, méhet érintő panaszok (dysmenorrhea), és a menstruációs vérzéstől függetlenül fellépő kismedencei fájdalom csökkentése. A gyógyszer NEM az endometriózis gyógyszere. Nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a gyógyszer megakadályozná az endometriózis kialakulását vagy csökkentené a betegség progresszióját.  Az elvégzett vizsgálatok szerint kizárólag a fent említett két tünet, azaz a fájdalmas menstruáció, illetve a kismedencei fájdalom csökkenését várhatjuk a naponta javasolt 150mg dózisban alkalmazható gyógyszertől. Amennyiben a beteg fájdalmas szexuális együttlétet (dyspareunia) panaszol, egyes esetekben az előbbiekben említett gyógyszerdózis megemelésével a tünetek csökkenthetőek.

Amennyiben a betegnek, egyéb endometriózisra jellemző tünetei vannak, mint pl. fibrotikus kismedence (fizikális vizsgálat során jól igazolható), bél-, vagy húgyelvezető rendszert érintő endometriózis, akkor az Elagolix adása nem lehet javasolt.  Az Elagolixot gyártó Abbvie gyógyszercég nem végzett semmilyen vizsgálatot a bél vagy húgyelvezető szerveket érintő endometriózis esetében, így az új gyógyszer csak olyan nők esetében alkalmazható, akik csak a fent említett két tünettel rendelkeznek (fájdalmas menstruáció és menstruációval nem összefüggő kismedencei fájdalom).  Minden egyéb más esetben való használata a gyógyszrnek nem javasolt, ugyanis klinikai vizsgálatok hiányában hatásossága tudományosan nem kellően álátámasztott, így a gyógyszer használata ezekeben az esetekben orvosetikai kérdéseket is felvethet.

 

Forrás: David Redwine, MD surgeon: laparoscopic excision of Endometriosis

dr. Szakács Krisztina

Iscador/Helixor A terápia endometriózisban

Iscador/Helixor A terápia endometriózisban

Jelen tanulmány a fagyöngy endometrium (méhnyálkahártya) stroma sejtjeire és a vaszkuláris növekedési faktor (érszaporulatot segítő növekedési faktor- VEGF) termelődésésre kifejtett hatását vizsgálta endometriózisban szenvedő betegek esetében.

A méhnyálkahártya összetételére jellemző, hogy a benne lejátszódó ciklikus változások alapján – két főbb rétegből áll: a méh ürege felé eső, az endometrium (méhnyálkahártya) vastagságának kétharmadát kitevő funkcionális réteg – ez proliferál, differenciálódik és lökődik le majd a menstruációkor – és az alsó egyharmadot kitevő bazális réteg, amelyből a lelökődést követően a felső kétharmad regenerálódik.

Mi a stromasejtek szerepe a méhnyálkahártyában? 

A ciklus 3–4. napjára a megelőző ciklus nyálkahártyájának funkcionális rétege legnagyobbrészt már levált, és vérzés kiséretében a hüvelyen keresztül távozott; a méhizomzatot csak kb. 0,5 mm vastagságú bazális réteg fedi. Az endometrium (méhnyálkahártya) újrakialakulását az ösztradiol (ösztrogén) indítja meg: ennek hatására a stromasejtek és a mirigysejtek gyors oszlásokon mennek keresztül. A stromasejtek – az ösztradiol hatásra – különböző növekedési faktorokat választanak el.

A 2018-as tanulmány célja az volt, hogy fagyöngyterápia alkalmazása során vizsgálja az endometriális stromasejtek életképességét és az endotheliális (vascularis) növekedési faktor (VEGF) elválasztásnak mértékét az endometriózisban szenvedő betegekben.

Mi az Iscador vagy Helixor A? 

Az Iscador/ Helixor A fagyöngyinjekciót tartalmazó készítmények. A fagyöngyinjekció kúra kivételesen hatékony beavatkozásnak számít szerte a világon. A fagyöngy hatóanyagai: a viszkotoxinok, proteinek, lektinek, alkaloidok, poliszaharidok, melyek gátolják a sejtosztódást, oldják a tumorsejtek falát, javítják a szívműködést, aktivizálják a fehérvérsejt képződést, növelik a fájdalomcsillapító hatású béta endorfin termelését és stimulálják a csecsemőmirigyet, így növelik az immunrendszer aktivitását. Mindezek következtében javul a beteg általános állapota, az étvágya, a testtömege, helyreáll a szervezet vegetatív ritmusa, javul a vérképe, csökken a fájdalma és a tumor növekedése.

Az alábbi tanulmány n=40 fertilis (termékeny) korú, endometriózisban szenvedő nő bevonásával készült. Az I-II-es stádiumú betegek száma n= 20, a III-IV stádiumú betegek száma n=20, a kontroll csoportba n=20 egyéb, jóindulatú nőgyógyászati betegségben szenvedő nőt választottak be.  Az endometriózisban szenvedő betegektől mind eutópiás (megfeleő helyen, azaz méhen belül) és ektópiás (méhen kívül) levő endometrium (méhnyálkahártya) szövetből nyertek mintát. Az endometrium (méhnyálkahártya) szövetet tartalmazó mintákból stromasejteket szeparáltak, majd az elválasztott  stromasejteket mind a beteg csoportból, mind az egészséges csoportból nyert peritoneális (hasűri) folyadékban helyezték el. A peritoneális folyadékban elhelyezett strómasejt minták egy részéhez fagyöngykivonatot adtak, másik részét fagyöngykivonat nélkül vizsgálták. Az alkalmazott fagyöngyterápia koncentráiciója 200 ng/ml volt.

A sejtek életképességének meghatározására az úgynevezett MTT eljárást, az endotheliális növekedési faktor (VEGF) vizsgálatára pedig Western Blot és ELlSA módszert használtak.

Az I-II stádiumú endometriózisban szenvedő betegek peritoneális (hasűri) folyadékjával kezelt eutópikus és ektópiás endometrium (méhnyálkahártya) stromasejtek aktivitása jelentősen növekedett (strómasejt szaporulat-állapotrosszabbodás). Amennyiben a stromasejteket olyan peritonealis folyadékban helyezték el, amely fagyöngykoncentrátumot is tartalmazott, a strómasejtek aktivitásában jelentős csökkenést mértek (strómasejt szaporulat csökkenés)! A strómasejtek aktivitását az endotelialis növekedési faktor (VEGF) elválasztásának mértékével fejezték ki (érnövekedés).

Jelen tanulmány arra mutat rá, hogy a fagyöngy az endometriózisban, – különösen az I-II-es stádiumban- szenvedő betegek esetén, mind az ektópiás, mind az eutópiás méhnyálkahártya strómasejteinek aktivitását csökkenti és talán még érproliferációt (érszaporulatot) gátló hatással is rendelkezik, ezért alkalmazása a jövőben helyet kaphat az endometriózis terápiájában.

Egyik másik figyelemre méltó tanulmány A Helixor A hatását vizsgálta a természetes ölősejtek (Natural Killer – NK sejtek) aktitivtására endometriózis esetén. 

Az endometriózis kialakulásának folyamtában az egyik legfőbb immunsejt a Natural Killer (NK), azaz természetes ölősejt. Bár több, előző tudományos vizsgálat már igazolta a Helixor A hatásosságát az endometriózis terápiájában, addig az immunrendszerrel való interakciójának pontos mechanizmusa még mindig nem ismert. Jelen tanulmány célja az volt, hogy a természetes ölősejtek citotoxicitásának ( a sejt azon képessége, ahogy elpusztít kórokozókat, vagy tumorsejteket) mértékét vizsgálja endometirózisban. 2011. január és december között n=50 endometriózisban szenvedő nőtől és n=50 jóindulatú petefészek cisztával kezelt nőtől nyertek peritoneális folyadékot (hasűri folyadékot), laparoszkópia (hastükrözés) során. A természetes ölősejtek alap (minimum) citotoxicitási szintjei mind a kontroll, mind pedig a beteg csoportban meghatározásra került.

Ezt követően az ölősejtek citotoxicitási szintjeit lemérték Helixor A kezelést követően is. A természetes ölősejtek citotoxicitásának mértékét a CD107a biológiai marker (jelzőmolekula) mennyiségének változásával követték. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy az endometriózisban szenvedő betegek természtes ölősejtjeinek citotoxicitása jelentősen csökkent az egészséges betegek NK sejtjeinek citotoxicitásához képest. Szignifikáns csökkenés volt észlelhető az ölősejtek aktivitásában az endometriózis súlyosabb stádiumai esetén (stádium III-IV). A legnagyobb különbséget a petefészekcisztával kezelt betegek (kontroll csoport) NK sejt aktivitása és a súlyos stádiumú endometriózisban szenvedő betegek NK sejt aktivitása között észlelték. Egyértelmúen látható volt az is, ha a súlyos endometriózisban szenvedő beteg Helixor A kezelésben részesült, akkor az eredetileg csökkent NK sejt aktivitás szignifikánsan javult (átlag 10%).  A helixor A kezelés következtében mind a kontroll, mind a betegcsoportok NK sejt aktivitása jelentősen javult, ami a jól detektálható CD107a biologiai marker megnövekedett szintjének tudható be. A helixor A jövőbeli alkalmazása, mint immunmodulációs terápia szóba jöhet az endometriózis kezelésében.

Forrás:

1, https://www.researchgate.net/publication/270514019_Effect_of_Helixor_A_on_Natural_Killer_Cell_Activity_in_Endometriosis

2, https://www.researchgate.net/publication/328504245_Effect_of_mistletoe_on_endometrial_stromal_cell_survival_and_vascular_endothelial_growth_factor_expression_in_patients_with_endometriosis

3, https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch09s05.html

4, Fotó: dr. Szakács Krisztina

dr. Szakács Krisztina

2018. 12. 22

Gyermekek antibiotikum kezelésének 5 követendő stratégiai lépése

Gyermekek antibiotikum kezelésének 5 követendő stratégiai lépése

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság 5 stratégiai lépést javasol gyermekek antibiotikum kezelésével kapcsolatosan: 

1,  Azoknál a gyermekeknél, akik nagy valószínűséggel bakteriális fertőzésben szenvednek, csak akkor indítson a kezelőorvos antibiotikumot, ha a bakteriális fertőzés tényét igazolta (vér-, vizeletvizsgálat vagy más bakterológiai leoltás elvégzése).

2, Műtétek során, megelőzés céljából ne alkalmazzunk széles spektrumú antimikróbás szereket! Ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazása magas kockázattal járhat és nem bizonyított, hogy hatékonyabbak lennének a szűk spektrumú antibiotikumoknál! A műtétet megelőző, profilaktikus célból adott antibiotikus kezelést a műtéti heg bezárását követően állítsuk le!

3, Kerüljük az ampicillinnél szélesebb spektrumú antibiotikus kezelést azoknál az egyébként egészséges immunrendszerrel rendelkező gyermekeknél, akik nem komplikált, közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvednek!

4, Kerüljük a vancomycin és carbapenemek empírikus alkalmazását a koraszülött intenzív osztályokon!  Csak akkor használjuk ezeket a gyógyszereket, ha az adott újszülött betegségét feltehetően a szűkebb spektrumú antibiotikumra ellenálló (rezisztens) kórokozó okozza!

5, Egészséges immunrendszerrel rendelkező gyermeknél alkalmazott intravénás antibiotikus kezelést igyekezzünk minél hamarabb szájon át adható készítményekre váltani! 

Forrás: https://www.jwatch.org/fw114777/2018/11/15/choosing-wisely-5-antibiotic-strategies-avoid-children

dr. Szakács Krisztina

2018.12.15.

 

Fluorokinolonok –  végső döntés – komoly szigorítás az EMA-nál!

Fluorokinolonok – végső döntés – komoly szigorítás az EMA-nál!

Nem volt felesleges több, mint fél éven át a témával foglalkoznom. A mellékhatást elszenvedő betegek nem kitalálták, vagy beképzelték panaszaikat, hanem ezek az életminőséget jelentősen romboló mellékhatások nagyon is valósak; ismerte el szigorításával az EMA. 2018. 11.16-án az EMA (Európai Gyógyszerügynökség Hivatala) kiadta szigorítását a fluorokinolon gyógyszercsoporttal kapcsolatosan.

A magatehetetlenséget és akár rokkantságot, valamint hosszútávú, visszafordíthatatlan mellékhatásokat okozó fluorokinolon antibiotikumok felírásában a következő szigorításokat vezeti be az EMA:

1, a kinolon gyógyszercsoport teljes betiltásra kerül. Betiltják a következő hatóanyagú gyógyszereket: cinoxacin, flumequine, nalidix sav és pipemid sav. 

2, a fluorokinolonok jelenlegi betegtájékoztatójában a felsorolt mellékhatásokat és a gyógyszer szedésének esetleges következményeit minden részletre kiterjedően, pontosan meg kell fogalmazni! A tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy a gyógyszer nem adható G6PD gén mutációban, aortatágulatban, magas vérnyomásban!

3, Tilos felírni olyan fertőzések kapcsán, mely fertőzések egyéb, más antibiotikummal kezelhetőek!

4, Tilos felírni bakteriális és nem bakteriális (krónikus) prosztatagyulladásban!

5, Tilos megelőző jelleggel adni utazók hasmenésében, vagy kezelés gyanánt húgyúti fertőzésben! 

6, Tilos felírni enyhe, középsúlyos bakteriális fertőzésben akkor, ha a fertőzés kezelésére más gyógyszercsoportba tartozó antibiotikum használható! Fluorokinolont csak súlyos, életet veszélyeztető esetben szabad felírni! Akkor írjuk fel, ha a a beteg kezelésére más gyógyszer már biztosan nem áll rendelkezésre! 

7, Fluorokinolont soha többé nem kaphat az a beteg, aki a gyógyszer szedése kapcsán mellékhatást észlel. A legenyhébb mellékhatások észlelésekor a gyógyszer szedését azonnal abba kell hagyni!

8, Fluorokinolon csak speciális indikációval használható, idős, vesebeteg vagy szervátültetett beteg esetében, ugyanis ezeknél a betegcsoportoknál a legnagyobb az esély az ínsérülésekre, ruptúrákra. Fluorokinolonnal szteroidot együtt adni tilos!

Az orvosokat és a gyógyszerészeket értesíteni fogják a fent részletezett szigorításokról!

dr. Szakács Krisztina

Forrás: https://www.ema.europa.eu/en/news/disabling-potentially-permanent-side-effects-lead-suspension-restrictions-quinolone-fluoroquinolone?fbclid=IwAR19l0dzo28qtAfF26MfbaJqB_lhlujNVoMawk40ICOWvoHuNVLr1Z3iyHM

Fluorokinolon antibiotikum által okozott retinaleválás

Fluorokinolon antibiotikum által okozott retinaleválás

Ciprofloxacin. Előzőekben már sokat beszéltem a fluorokinolonok okozta durva mellékhatásokról. Ilyen durva mellékhatás lehet például a retinaleválás is. A JAMA-ban (Journal of the American Medical Association) megjelent tanulmányban 2000 Január és 2007 December között vizsgálták a ciprofloxacint szedő betegek állapotát British Columbiában, Kanadában. Ez idő alatt 989.591 beteget kezeltek és 4384 esetben diagnosztizáltak retinaleválást. A vizsgálatból előzőleg kizárták azokat a betegeket, akiknek pl. endophtalmitis, vagy más betegség miatt szerepelt retinaérintettség az anamnézisükben. Az antibiotikumot használó betegcsoportban leginkább rövidlátásban szenvedő férfiak, cukorbetegek vagy valamilyen más betegség miatt szemműtétet igénylő betegek szerepeltek. 

Az antibiotikumot hasznaló betegeket három csoportra osztották:

1, a retinaleválás észlelése alatt szedték az antibiotikumot, ők az úgy nevezett “current users” csoport

2, azon betegek csoportja, akik 1-7 nappal a retinaleválásukat megelőzően szedték a fluorokinolon antibiotikumot

3, azon betegek csoportja, akik 8-365 nappal a  retinaleválásukat megelőzően szedték az antibiotikumot

3*, az összes beteg a fenti 3 csoportban.

A kontroll csoportban (fluorokinolon antibiotikumot nem kapó betegek) 43840 beteg vett részt.

Eredmények

Az 1-es csoportban “current users” levő, fluorokinolont szedő betegek esetében 4,5-szeres volt a retinaleválás elöfordulásának gyakorisága a kontroll csoporthoz képest! 

A 2-es és 3-as csoport esetében nem találtak szignifikáns eltérést retinaleválás tekintetében  a kontroll csoporthoz képest.

A leggyakrabban használt fluorokinolon antibiotikum a ciprofloxacin volt, ezt követve a levofloxacin, norfloxacin, moxifloxacin és végül gatifloxacin. Az antibiotikumokat általánosságban légúti-, illetve húgyúti fertőzésekre írták fel.  A retrospektív vizsgálat szerint, azoknál a betegeknél, akik éppen  szedték az antibiotikumot (1-es csoport), az antibiotikum elkezdése és a retinaleválás észlelése közötti idő átlagosan 4.8 nap volt.

Egyéb antibiotikumok (penicillin csoport) használata esetén nem tapasztaltak növekvő rizikót retinaleválással kapcsolatosan.

Következtetés

Bár egyelőre nem teljesen tisztázott az, hogy a  fluorokinolon hatóanyagú antibiotikumok hogyan okoznak retinaleválást, viszont az alább részletezett tények segíthetnek a folyamat megértésében:

A szem retinája (ideghártya) egy rendkívül fínom szerkezet, amely az üvegtest úgy nevezett kortikális részéhez kapcsolódik. Ezt a kapcsolódást mátrix kollagén rostok biztosítják. Az üvegtest állaga korral változhat, mely változás minimálisan vongálhatja a retinát. Ez az öregedéssel járó fiziológiás folyamat nem okoz retinaleválást. A retina jelentős mértékű vongálódása viszont már egészen mást jelent és nagyon könnyen vezethet retinaleváláshoz, majd vaksághoz. Az üvegtest állapotát (cseppfolyóssá válás), vagy a kollagén rostok szintézisének zavarát befolyásoló tényezők szintén vezethetnek retinaleváláshoz.

A fluorokinolon antibiotikumok megzavarják a szemben folyó kollagén szintézist és ilyen módon retinaleválast okozhatnak a szemben!

A szájon át szedhető fluorokinolonok relative gyorsan felszívódnak és eljutnak a szervekhez, sejtekhez. Összesen 2 tabletta ciprofloxacin elég ahhoz, hogy az antibiotikum megfelelő dózisban legyen jelen a szem üvegtestjében! Az antibiotikum ugyanilyen gyorsan eljut az izmokhoz, csontokhoz, csontvelőhöz egyaránt.

Számos vizsgálat bizonyította már azt is, hogy ezek az antibiotikumok nem csak retinaleválást okozhatnak ilyen gyorsan, hanem ínszakadást is (pl. Achilles ín szakadása).

dr. Szakács Krisztina

Forrás: http://www.richmondeye.com/eye-news/eye-news-oral-cipro-use-associated-with-retinal-detachment/?fbclid=IwAR3lEnTpT64Q1Vtq_LtYCi9K0UbBBoehkOeVMmFz3pGS58K-ePZv25aDPz0