Betegségek: Az újszülöttkori sárgaság
Az újszülöttkori sárgaság az újszülöttek 50%-ánál, a koraszülöttek 80%-ánál fordul elő.
Sárgaságról akkor beszélünk, amikor az újszülött bőre, valamint a szemfehérje (sclera) besárgul. Az újszülöttkori sárgaság általában az élet második, harmadik napján válik láthatóvá kezdetben az arcon, felső testen, majd a folyamat elmélyülésével az alsó testfélen is megjelenik. A sárgaság az esetek döntő többségében fiziológiás folyamat, amely nem okoz problémát a babák számára, ritkán derül fény a sárgaság hátterében húzódó májbetegségre, mely a későbbiekben sebészeti vagy egyéb kezelést igényel.
Mi okozza az újszülöttkori sárgaságot?
A sárgaságot egy
bilirubin nevű festékanyag okozza, amely a vörösvértestek szétesését követően felhalmozódik a baba szervezetében. A bilirubin a vörösvértestekben található hemoglobinnak a lebontási végterméke és egy biliverdin nevű anyagból képződik.
Az újszülött szervezetében a magzati vörösvértestek szétesnek és megkezdődik az átalakulás a normál vörösvértesteké. A szétesett vörösvértestek lebontási végtermékeinek feldolgozását a máj és a vese normális esetben kontroll alatt tartja, azonban egy újszülöttnél a szervek működése még éretlen, ezért nem képes elég gyorsan lebontani azokat. A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakítása, kiválasztása a szervek éretlensége miatt késik, ami szintén hozzájárul a vér emelkedett bilirubin szintjéhez.
Milyen tényezők ronthatnak a sárgaságon?
- Bevérzések (szülési trauma)
- Koraszülött gyermek (máj, vese éretlensége)
- Vércsoport összeférhetetlenség ( ABO, Rh)
- Fertőzés
- Kevés anyatej (táplálás az első életnapokban)
A sárgaság veszélyes?
Az első élethétben észlelt enyhe sárgaság a megfelelő folyadékbevitelen kívül egyéb terápiát nem igényel.
A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (szoptatás/tápszer) esszenciális egy újszülött számára. Súlyosabb fokú sárgaság esetén a vér bilirubin szintjének ellenőrzése szükséges. A magas bilirubinszint aluszékonyságot, ébreszthetetlenséget okozhat, sok édesanya észleli ilyenkor azt, hogy gyermeke nehezen vagy egyáltalán nem táplálható.
Az extrém magas bilirubinszint a későbbiekben agykárosodást (kernicterus), halláskárosodást okozhat, ezért fokozódó sárgaság esetén a vérvizsgálat elvégzése mindenképpen szükséges!
A terápia
Az enyhe vagy közepes fiziológiás sárgaság általában nem igényel kezelést. A súlyos fiziológiás sárgaságban szenvedő csecsemőket
kékfény-kezelésben, más néven fototerápiában részesítik. Fototerápia során a bilirubin átalakul olyan formává, melyet a máj könnyebben feldolgoz és a vizelet, széklet segítségével a szervezetből kiürül. A kezelés során a babán pelenka és szemvédő van, a gyermeket csak etetés céljából célszerű kivenni a kék fény alól. A fénykezelés mellékhatásaként a baba bőrén kiütéseket észlelhetünk, illetve hasmenés és/vagy széklet elszíneződése is jelentkezhet. A kezelés befejeztével ezek a tünetek mérséklődnek, majd maguktól megszűnnek.
Kékfény-kezelés során az újszülött bilirubin szintjét 4-6 óránként ellenőrizni kell. Amennyiben a bilirubinszint a fototerápiás határ alá csökkent, akkor a kezelés leállítható, ezt követően 8-12 óra elteltével a bilirubinszint ismételt ellenőrzése szükséges. Amennyiben a bilirubinszint megfelelő mértékben lecsökkent, a kékfény-kezelés folytatása a továbbiakban nem szükséges.
Fototerápia és vércsere határok érett újszülöttek esetében
Szerencsére ritkábban fordul elő az az eset, amikor a fototerápia nem jár sikerrel és az újszülött sárgasága továbbra is súlyos, ekkor vércsere kivitelezése válhat szükségessé. Vércsere során a baba vérét 10-20 ml-es adagokban felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó vörösvértestekre és normális bilirubintartalmú vérsavóra cserélik.
Elhúzódó sárgaság
Elhúzódó sárgaságról akkor beszélünk, ha érett újszülöttek esetében a sárgaság két hétnél, koraszülöttek esetében három hétnél tovább fennáll.
Az anyatejjel táplált csecsemők vére több bilirubint tartalmaz, mint a tápszerrel táplált társaiké, ez is közrejátszhat az elhúzódó sárgaság kialakulásában. Az újszülöttkori fiziológiás sárgaság ilyenkor sem jelent nagy bajt,
a szoptatás felfüggesztése, illetve az anyatejes táplálás megszakítása NEM SZÜKSÉGES!
Elhúzódó sárgaság esetén részletesebb vizsgálatok szükségesek különösen akkor, ha a következőket észleljük:
- a csecsemő kevésbé etethető,
- aluszékony, nehezen ébreszthető,
- világos színű széklet, sötét színű vizelet,
- nem kielégítő súlygyarapodás,
- rossz általános állapot.
“Take home message” szülőknek:
1, Az újszülöttkori sárgaság az esetek döntő többségében fiziológiás folyamat, megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén kékfény-kezeléssel az élet első két hetéig megszűnik.
2, Koraszülött, illetve anyatejes babák esetében a sárgaság akár 3 hetes életkorig is elhúzódhat, a szoptatás/anyatejes táplálás felfüggesztése ebben az esetben sem javasolt.
3, Súlyos sárgaság esetén a vér bilirubin szintjét ellenőrzik, szükség esetén fototerápia, vércsere elvégzése válhat szükségessé.
4, Az elhúzódó sárgaság hátterében állhat anyatejes táplálás, súlyos májbetegség vagy fertőzés és egyéb kórképek, ebben az eseteben a csecsemő részletesebb kivizsgálást igényel!
Forrás:
1,
http://www.nhs.uk/conditions/Jaundi...
2, Prolonged Jaundice Proforma, Pediatric Department Royal Oldham Hospital, The Pennine Acute Hospitals NHS Trust,
3, Jaundice in newborn babies, Salford Royal NHS Foundation Trust, The information Standard,
4,
http://www.nhs.uk/Conditions/Jaundi...
5,
https://www.nice.org.uk/guidance/cg...
fotó: dr. Szakács Krisztina
dr. Szakács Krisztina
*A fotó a szerző kizárólagos tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása, vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet. Hozzájárulás kérése: gyogyitomehecskek@gmail.com