Tájékoztatás

A vizelet- és a nyálkortizol koncentrációja a plazmában keringő szabad kortizol koncentrációjával arányos, ezért a plazma összes kortizol koncentrációjánál sokkal érzékenyebben tükrözik a glükokortikoidok valódi biológiai hatásait.

Akár szérum-, vizelet-, nyálkortizol meghatározást végzünk, fontos tudnunk az adott vizsgálatot végző labor saját referenciatartományát, és az aktuális mérési eredményt a saját referenciatartományhoz viszonyítva, hiszen csak így tudjuk megfelelő módon értékelni a vizsgálatokat. Ez azt jelenti, hogy a kisebb, mint, vagy a nagyobb, mint értékeket elfogadni és korrekt módon elemezni nem tudjuk. Az eremények kiértékeléséhez szükségünk van egy tól-, -ig referenciatartományra.

Cushing-szindrómára (az az állapot, amikor szervezet saját kortizoltermelése túlsúlyba kerül) gyanús betegek körében gyakori, hogy a napi vizeletkortizol ürítése meghaladja a referenciatartomány felső határát. A referenciatartomány felső határának négyszerese feletti kortizolürítés rendszerint egyértelműen valódi Cushing-szindrómára utal. Ismert számunkra az a tény, hogy egy mérés, nem feltétlenül jelent biztos diagnózist. Ezért Chushing-szindróma kizárásához a napi vizeletkortizol-ürítés 2-3 alkalommal történő ismétlése ajánlott!

A kortizolürítés függ a vesefunkciótól is. A vesefunkciónk egy fontos paramétere az ún. glomeruláris filtrációs ráta 30 ml/min alatti értéke esetén a kortizolürítése a veséken keresztül jelentősen csökken, így az ilyen esetekben sajnos ál-negatív eredményt kaphatunk. Vesebetegség esetén mindig ellenőrizzük a glomeruláris filtrációs rátát a kortizolürítés vizsgálata előtt!

Szerencsére egyre több helyen elismerik a nyálkortizol vizsgálatok eredményeit. A nyálkortizol vizsgálat előnye a plazmával szemben, hogy egyszerűen kivitelezhető, még az éjszakai mintavételhez sem szükséges az egészségügyi személyzet közreműködése. Az eddigi vizsgálatok szerint az éjszakai órákban gyűjtött nyálkortizol-meghatározás diagnosztikai értéke a legnagyobb, a vizsgálat szenzitivitása és specificitása 95-98% közötti. Természetesen akkor kapjuk a legpontosabb eredményt cirkadián ritmusunkról (24 órás kortizol görbe-24 órás koritzol elválasztás) ha legalább 5 pontos nyáltesztet végzünk melyből 4 mérés nappal, egy mérés pedig az éjszaka folyamán történik.

Öt percen át gyűjtött nyál mennyisége általában elegendő. A nyálkortizol koncentrációja 0-4°C-on történő tárolás mellett egy héten is stabil marad és a nyálminta -20°C-ra fagyasztva hosszabb ideig tárolható. A nyálkortizol vizsgálat különösen ajánlható gyermekek vizsgálatára, valamint ciklikus Cushing-kór gyanúja esetén sorozatos vizsgálatra. A Cushing-szindróma kizárásához legalább két normális eredményű nyálmeghatározás szükséges.

Plazmakortizol cirkadián ritmus vizsgálata

A plazmakortizol-meghatározás hátránya, hogy a vizsgálat nem különíti el a biológiai aktivitást meghatározó szabad kortizolt a szállítófehérjékhez kötött és így közvetlen biológiai aktivitással nem rendelkező kortizoltól. A kortikoszteroidkötő globulin (CBG) kortizolkötő kapacitása átlagosan 550 nmol/l plasmakortizol-koncentrációnál kimerül és ennél magasabb plazmakortizol-koncentrációk esetén a szabad kortizol koncentrációja a vizeletben és a nyálban ugrásszerűen megemelkedik. A szállítófehérjék szintje a normálistól jelentősen eltérhet súlyos máj- és vesebetegségekben, továbbá ösztrogének hatására (terhesség, orális antikoncipiens). Az orális antikoncipiens készítményeket legalább 2 hónappal a vizsgálat előtt el kell hagyni!

Forrás:

1, Az endokrin és anyagcsere-betegségek gyakorlati kézikönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2017

dr. Szakács Krisztina