Nem javasolt rutinszerűen antibiotikumot adni Salmonella fertőzésben. Mikor szükséges az antibiotikus kezelés?
Számos Salmonella fertőzés kapcsán elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy egészséges felnőttek és gyermekek esetében több kárt okozunk azzal, ha rutinszerűen kezeljük antibiotikummal a Salmonella fertőzést, mintha nem tennénk. Az egészséges (nem immungyenge, nem szeptikus és 6 hónapnál idősebb) gyermekek esetében elvégzett vizsgálatok szerint a
rutinszerűen adott antibiotikus kezelés megnyújtja a Salmonella fertőzés és kórokozó ürítés hosszát.
A vizsgálatok eredményei szerint, ha nem adunk antibiotikumot Salmonella fertőzésben, akkor
a beteg gyorsabban fog meggyógyulni a betegségből, a bakteriális rezisztencia mértéke csökken és még gazdaságosabban is gyógyítottunk.
Semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre jelenleg arra vonatkozóan, hogy Salmonella fertőzésben adott antibiotikum terápia gyorsabb gyógyulást eredményezne gyermekekben. Az antibiotikus terápiának csak egy "látszólagos" hatása van a fertőzés korai stádiumában, viszont egyértelmű klinikai hatása nincs. Salmonella fertőzésben, két héten át alkalmazott antibiotikus kezelés során nem csökkent a vizsgált székletmintában a kórokozók száma, viszont
a Salmonella ürítés ideje egyértelműen megnyúlt volt. Az antibiotikumoknak ellenálló Salmonella törzsek egyre gyakrabb előfordulása jellemző, ezért sem javasolt ebben a betegségben
rutinszerűen antibiotikumot adni.
Egy mintegy 800, Salmonellában szenvedő, valamint a kórokozót csak hordozó csecsemő és gyermek részvételével végzett, átfogó (Európa, Skandináv országok, Észak-Amerika és Ausztrália) vizsgálatban különféle antibiotikus kezelést alkalmaztak. A vizsgálatból a súlyos, ún. Typhoid és Parathyphoid Salmonella fertőzésben szenvedő betegeket kizárták, mert ezen betegek kezelése során az antibiotikum alkalmazása szükségessé válhat.
Az átfogó vizsgálatban enyhe vagy középsúlyos Salmonella fertőzésben szenvedő (hasmenés és korokozó hordozás)
betegeket vontak be. Az alkalmazott antibiotikumok között szerepelt a norfloxacin, cotrimoxazole, ampicillin, ciprofloxacin, neomycin, chloramphenicol, amoxycillin. Az antibiotikus kezelés időtartama is változó volt, a kezelés átlagosan 5 napig tartott. Az antibiotikus terápiában részesülő betegek székletének kórokozó tartalmát a kezelést követően több hónapon át vizsgálták.
A vizsgálati eredmények szerint a az antibiotikum terápiában részesülő, illetve kontroll csoportban ( nem kaptak antibiotikumot, vagy placebót kaptak) levő
betegek állapotában nem találtak jelentős különbséget. Az antibiotikus kezelésnek nem volt szignifikáns hatása a Salmonella által okozott bélgyulladás kezelésében.
Bár az antibiotikus kezelés hatására az első héten, egyes esetekben csökkent a Salmonellát ürítő betegek száma, a későbbiekben viszont sokkal több kórokozót ürítő beteget észleltek az orvosok. Az antibiotikus kezelés a Salmonella ürítés időtartamának hosszát egyértelműen megnyújtotta.
Az angolszász ajánlások (NICE) meghatározzák, hogy mikor szükséges antibiotikumot adni hasmenéssel járó fertőző betegségekben, ezek a következők:
- súlyos, életet veszélyeztető fertőzés (szepszis)
- bélrendszeren kívül más szervek is érintettek a fertőzésben
- 6 hónap alatti, Salmonella fertőzésben szenvedő gyermek
- senyvesztő, krónikus betegségben szenvedő beteg, vagy immungyenge beteg igazolt Salmonella fertőzése
- Clostridium Difficile által okozott Pseudomembranosus Enterocolitis
- Giardiasis
- Shigella fertőzés
- Amoebás hasmenés
- Cholera
forrás: Antibiotics for treating salmonella gut infections, Chochrane Database of Systematic Reviews, 1999. Issue1. Art. No.: CD001167, edited (no change to conclusion) 2009.
dr. Szakács Krisztina
