Tisztelt Páciensek!
Doktornő jelenleg szülési szabadságon van. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a laborszolgáltatás, receptfelírás zavartalanul üzemel. A távkonzultációra és konzultációs időpontok foglalására egyelőre határozatlan ideig nincs lehetőség. Április és október közötti időszakban lemondott kontroll konzultáció helyett, a jövőben nem tudunk másik időpontot biztosítani.
Szíves megértésüket köszönjük!
„Doktornő SIBO kezelésére Normixot kaptam, milyen probiotikumot javasol ehhez a terápiához?”
Bár nem szakterületem a gasztroenterológia, mégis úgy érzem, erre a kérdésre talán egy általános orvosnak is tudnia kell a választ. A SIBO egyre gyakrabban fordul elő, ezért várhatóan egyre többen fognak szembenézni ezzel a problémával. A SIBO (kontaminált vékonybél szindróma) kezelése antibiotikummal nem célravezető. Ideig óráig tünetileg segíthet, de végleges megoldást nem nyújt a páciens számára. Az antibiotikus kezelést sem és a probiotikus kezelést sem tudom ajánlani felelősséggel. Tudom, sokan propagálják a probiotikumok szedését, de én nem tartozom ezen szakemberek közé. Számos közlemény született már a témában, és ezek mindegyike arról számolt be, hogy a probiotikum szedése erősen gátolhatja a bélflóra helyrejöttét vagy akár meg is akadályozta.
Ha feltétlenül szedni szeretne valamit, akkor az legyen Saccharomyces boulardii (élesztőgomba), erre ugyanis nem hatnak az antibiotikumok, azaz antibiotikum mellett is szedhető.
A probiotikumok adását nagyon rizikósnak tartom. Főleg azért, mert amíg nem ismerjük az adott egyén mikrobiomjának az összetételét, illetve annak hiányosságait, addig lényegében bármit is adnánk, vakon kezelünk. Az pedig sohasem biztonságos. Immunológus szakorvos-jelöltéként azt már megtanultam, ha adunk egy adott törzset, azzal hatunk az immunrendszerünk működésére is.
Ha az adott beteg TH1 vagy TH2 domináns betegségben szenved és adunk bizonyos probiotikumokat, akkor a TH1 és TH2 dominanciát akár ronthatjuk is, ezzel ronthatjuk az alapbetegségét.
Válasszanak inkább prebiotikumokat! Inkább gondolkodjanak szelektív rostok adásában, mely rostok kedvezőek a vastagbélben található „jó” baktériumok” számára.
Ilyen rostok a GOS-ok. A galakto-oligoszacharidok megtalálhatóak pl. bizonyos hüvelyesekben (alfa-GOS). Sokszor panaszkodnak a páciensek a hüvelyesek esetén puffadásra, melynek oka ezek lektin és /vagy prolamin tartalma.
A béta-GOS-ok sokkal kevésbé okoznak problémát, nem gázképzőek.
A jelenleg ismert legszelektívebb rost a bimuno, mely egyébként az anyatejben is megtalálható.
Egyéb hasonló rostok pl. a guar gumi és a bambuszrost is jótékony hatásúak lehetnek.
Ne szedjenek csak úgy probiotikumot! Kárt is okozhatnak vele. Kezelés előtt mindenképpen érdemes (génszekvenált) mikrobiom tesztet végeztetni (pl. Szeged) és a kezelést is a teszt kiértékelésében jártas szakemberrel megvitatni.
Az oldalon található információk csak tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, diagnózist, kezelést, ezért panaszával mindig forduljon szakemberhez! A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!