Tájékoztatás

A nőknél jellemzően magasabb antitestválasz alakul ki, mint a férfiaknál és több mellékhatást is tapasztalnak az oltást követően, mint a férfiak. 

Ezeket a különbségeket különböző vakcinákra adott válaszként figyelték meg, beleértve a Calmette-Guerin bacillus vakcinát (BCG) , a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni oltást (MMR) a sárgaláz vírus elleni vakcinát és az influenza elleni vakcinát. 

A vakcinákra adott válaszok nemi különbségeit különböző korcsoportokban figyelték meg a csecsemőktől az idősekig. A nemek közötti biológiai és viselkedésbeli különbségek valószínűleg hozzájárulnak a nemek közötti vakcinázás kimenetelének különbségéhez. A férfiak és nők közötti immunológiai, hormonális, genetikai és mikrobiota különbségek szintén befolyásolhatják a vakcinázás kimenetelét. A nőknél a mellékhatások csökkentésére és a férfiak immunválaszának fokozására irányuló megoldások ismerete lenne szükséges ahhoz, hogy mindkét nem vakcinációjának hatásossága és legfőképpen mellékhatás-mentessége! azonos legyen. 

A férfiak és a nők közötti biológiai különbségek befolyásolják a vakcinákra adott válaszokat és az oltás kimenetelét is.  A nők esetében nagyobb antitestválasz alakul ki az oltásra, mint a férfiaknál. Gyermekkori vagy felnőttkori influenza, sárgaláz, rubeola, kanyaró, mumpsz, hepatitisz A és B, herpes simplex, veszettség, himlő és dengue-láz elleni védőoltás után az antitest válaszok kétszer olyan magasak lehetnek a nőknél, mint a férfiaknál. Ez a megállapítás minden életkorra vonatkozik. 

Az oltást követően, bizonyos vakcinák esetében a sejtközvetített immunitás mértéke is magasabb a felnőtt nőknél. Az eddig megismert mellékhatás-jelentési adatokból az is egyértelmű, hogy a nőknél gyakoribb és súlyosabb mellékhatások léphetnek fel, beleértve a lázat, fájdalmat és gyulladást is. 

Összefoglalóm célja, hogy bemutassa a nemek közötti különbségeket a különböző korcsoportok különböző oltóanyagaira adott válaszreakciókban, és megpróbáljuk megérteni a vakcinációkra adott válaszokat közvetítő immunológiai, endokrinológiai és genetikai mechanizmusokat. 

A fotón a kanyaróvírus 3D képe látható, forrás: Freepik

Bizonyíték a vakcinációt követő reakciók nemi alapú különbségeire

A nemi különbségeket mind a gyermekkori, mind a felnőttkori oltás beadását követően jelentettek. Bár számos tanulmány számol be arról, hogy az immunizálást követő immunválaszok és káros mellékhatások nemenként eltérőek, a vakcinákra adott válasz nemi alapú különbségeit közvetítő mechanizmusokat még nem vizsgálták szisztematikusan, és ezek a recipiens (vakcinát kapó) életkorától, az alkalmazott vakcinától és a a kiváltott  immunválaszok típusától is függhet. 

Bacillus Calmette-Guerin (BCG) vakcina gyermekeknél 

A BCG oltást a vakcinációs protokollok az első életévében az endémiás régiókban élő gyermekek számára ajánlják. A BCG vakcina hatékonysága vitatott, amit eddig bizonyítani sikerült, hogy gyermekkorban védhet a disszeminált ( egész testben, szétterjedt) tbc ellen, de biztosan nem véd a felnőttkorban előforduló betegség ellen. 

A fenti adatok miatt már egyre több helyen nem is tartják szükségesnek a gyermekek BCG elleni vakcinációját ( kivétel az endémiás helyen születettek), hazánkban sajnos kirobbanthatatlanul ott van a kötelezően beadandó vakcinák között. 

A BCG vakcinának egyes tanulmányok a gyermekek tbc elleni védelmén túlmenően nem specifikus hatásokat is tulajdonítanak. A beszámoló szerint jelentősen csökkenti a halálozást különösen alacsony születési súlyú csecsemők között. Néhány adat arra utal, hogy a BCG vakcina nem specifikus, hosszú távú védőhatása kiterjed az egyéb légúti fertőzésekre is és ez a vakcina hatás jobban érvényesül lányoknál, mint a fiúknál. Hogy mindezt hogyan éri el a BCG vakcina, azaz milyen immunhatások és funkciók módosulásán keresztül, azt jelenleg még senkinek se sikerült tisztáznia.  

Kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina gyermekeknél 

A kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina három vírustörzsből áll, amelyek kórokozók mindegyike attenuált, azaz élő, de gyengített formában van az oltóanyagban.

Egy 2006-ban, Spanyolországban elvégzett átfogó vizsgálat a 15 év feletti gyermekek esetében, akik 12-15 hónappal a születés után kapták meg az MMR-oltást, azt mutatta, hogy a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni IgG (késői típusú immunoglobulinok) szignifikánsan magasabbak voltak a lányoknál, mint a fiúknál.

A lányok és nők vakcinációját követően a vizsgálatok alapján általánosságban magasabb antitest titer detektálható. Fotó: Freepik 

A regressziós modellek (ok-okozati összefüggést kutató vizsgálatok) eredményei azt mutatják, hogy az immunizáláskori életkor és a női nem az MMR-oltást követő antitestek fennmaradásának két legjelentősebb előrejelzője.

Egy másik vizsgálatban, melyet olyan  pre-pubertás (pubertáskort megelőző évek) fiúkon és lányokon végeztek, akik korábban két adag MMR vakcinát kaptak, kimutatható volt, hogy a rubeolavírus-specifikus antitest-válaszok, valamint a rubeolavírus-peptidekre adott limfocita-proliferatív válaszok átmenetileg magasabbak voltak a férfiaknál, mint a nőknél 2-4 héttel az oltás után, de ez a nemi különbség már nem volt nyilvánvaló 10 héttel az oltást követően.  A későbbi életkorban (14-17 éves korban) a lányok magasabb rubeola elleni IgG-titerekkel rendelkeztek, mint a fiúk, amiből a vizsgálatot végzők azt a következtetést vonták le, hogy a hosszú távú rubeola elleni védelem nagyobb a lányok esetében.

Egy 6-13 évesek körében végzett vizsgálat során egyértelműen megállapítható volt, hogy az MMR vakcina beadását követő nemkívánatos reakciók, beleértve a lázat, a fülgyulladást, valamint az ízületi és végtagfájdalmat, gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál. Ez alól egyedül a trombocitopéniás purpura volt kivétel, mert az egyértelműen gyakrabban fordul elő férfiak esetében.

Többféle kanyaró elleni védőoltás volt és van a piacon, ezek közül egyik

 az Edmonston-Zagreb magas titerű kanyaróvakcina, melynek 9 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek történő beadását a WHO kezdeményezte az 1980-as évek végén, Nyugat-Afrika egyes régióiban.

Ehhez kapcsolódóan egy hosszú távú követési vizsgálat több mint 3000, standard, közepes és magas titerű vakcinákkal  beoltott gyermeken kimutatták, hogy 3 éves korukra a mortalitási arányok kétszer olyan magasak voltak a nőknél, mint a férfiaknál. Ennek a durva vakcinációs eredménynek okaként egyértelműen az Edmonston-Zagreb magas titerű kanyaróvakcina hatásait nevezték meg. A magas mortalitás kizárólag a leány gyermekeknél fordult elő. A fenti adatok az oltási kísérletek befejezéséhez vezettek, melyek egyébként nem csak Nyugat-Afrikában, hanem Haitiben is folytak. A WHO a továbbiakban nem javasolta a magas titerű kanyaró elleni vakcinával történő oltást.  Magas titerű vakcina=magas ellenanyagszint kialakulását eredményező oltást jelent, de szükséges megnéznünk egy kicsit közelebről, hogy mi volt pontosan az  EDMONSTON-ZAGREB MEASLES VAKCINA PROJECT. Erről fogok írni hamarosan az összefoglaló második részében. 

dr. Szakács Krisztina

Csecsemő és gyermekgyógyász

Endokrinológia és anyagcsere-betegségek szakorvosa

Immunológus szakorvos - jelölt

2023.07.09. 

Forrás:

1, Editor's choice: Sex-based differences in immune function and responses to vaccination - PMC (nih.gov)

2, Long-term survival after Edmonston-Zagreb measles vaccination in Guinea-Bissau: Increased female mortality rate - ScienceDirect

3, Child Mortality Following Standard, Medium or High Titre Measles Immunization in West Africa | International Journal of Epidemiology | Oxford Academic (oup.com)