Tájékoztatás

Azok a csecsemők, akik savcsökkentő gyógyszert vagy antibiotikumot kapnak életük első 6 hónapjában, sokkal nagyobb eséllyel szenvednek majd allergiás megbetegedésekben, - állítja Dr. Edward Mitre a Marylandi Egyetemi Kórház immunológusa.

 A retrospektív tanulmányban pontosan 792 130 gyermek vett részt és az eredmények a vizsgálatot végző orvosokat is megdöbbentették. Egyértelmű összefüggést találtunk a csecsemőkorban alkalmazott savgátló gyógyszerek, illetve antibiotikumok és a későbbi életkorban fellépő allergiás megbetegedések, ételallergiák kialakulása között, - magyarázza Dr. Edward Mitre az Egyetem Immunológiai és Mikrobiológiai Intézetének orvosa. 

“Eléggé valószínűnek tűnik számunkra, hogy azok a gyógyszerek, amelyek a gyermekek mikrobiomját (bélrendszer normálflóra) károsíthatják, felelősek lehetnek a későbbi életkorban fellépő étel intoleranciáért, vagy egyéb allergiás kórképek kialakulásáért. “

A savcsökkentők és az antibiotikumok azok a gyógyszerek, amelyek a bél normál flórájának működését negatívan befolyásolják; -mondja Aaron Carroll a JAMA (Journal of the American Medical Association) Pediatrics szerkesztője. Az is elképzelhető, mint ahogy már számos állatkísérletben láttuk, hogy ezek a savcsökkentő gyógyszerek megváltoztatják a szájon keresztül elfogyasztott allergénekkel (tej, tojás) szembeni reakcióinkat. A minél pontosabb adatok begyűjtése érdekében Dr. Mitre és Kollégái az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának TRICARE Katonai Adatbázisát használták ahhoz, hogy megtalálják azokat a betegeket, akik életük első 6 hónapjában valamilyen savcsökkentő gyógyszert (hisztamin-2-receptor-gátló, protonpumpa-gátló) vagy antibiotikumot kaptak. Sorra vették az ambuláns, illetve fekvőbeteg ellátásban részesült gyermekeket, a vizsgálat betegcsoportjába pedig bevonták a koraszülötteket és a császármetszéssel született gyermekeket is. Megdöbbentő eredmény született. 

Azok a gyermekek, akik életük első 6 hónapjában savcsökkentő készítmények adásában részesültek átlag 4,6 év életkorukat elérve kétszer nagyobb eséllyel szenvedtek valamilyen ételallergiában vagy gyógyszerallergiában, mint azok, akik nem kaptak a fent említett gyógyszerből.

Az ételallergiában szenvedő gyermekeknél szintén nagyobb arányban fordult elő allergiás rhinitis, anafilaxiás rosszullétek vagy asthma. Az élet első 6 hónapjában alkalmazott antibiotikus kezelés és a későbbi életkorban előforduló allergiás megbetegedések között szintén szignifikáns összefüggést találtak. Azok a csecsemők, akik antibiotikus kezelésben részesültek jóval gyakrabban szenvedtek allergiás megbetegedésben (pl. allergiás kötőhártya gyulladás, anafilaxiás reakció), mint antibiotikumot nem kapó társaik. A retrospektív elemzést végző orvosok szerint ez a vizsgálat azért rendkívül fontos, mert jelentős bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy bármilyen olyan ágens, mely negatívan befolyásolja a normál bélflórát vagy megzavarja a mikrobiom működését, az megnövelheti a későbbi életkorban kialakuló allergiás betegségek előfordulásának gyakoriságát. 

A kutatók egy "fordított helyzet" lehetőséget is számításba vették a vizsgálati eredmények elemzése kapcsán. Megvizsgálták, lehetséges-e az, hogy a gyermekekben fellépő allergiás reakciókat esetleg tévesen reflux betegségnek, vagy egyéb fertőzésnek diagnosztizálták az orvosok, és ez vezetett a nagy mennyiségű savcsökkentők vagy antibiotikumok felírásához. Dr. Mitre és Kollégái szerint ez az eshetőség kizárt, hiszen a reflux betegség 6 hónapos életkor alatt nem gyakori kórkép, továbbá a magas számú anafilaxiás esetek, csalánkiütések és gyógyszerallergia tünetei nem fedik egymást sem a reflux-betegség, sem pedig a különféle fertőzéses kórképek tüneteivel. A vizsgálatot végző orvosok szerint jelenleg ez az egyik legátfogóbb vizsgálat annak bizonyítására, hogy a savcsökkentő gyógyszerek, illetve antibiotikumok alkalmazása csecsemőkorban allergiás megbetegedések előfordulásának gyakoriságát jelentősen növelheti. Dr. Mitre elmondta, hogy a vizsgálati eredmények fényében arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy savgátló gyógyszert és antibiotikumot csak abban az esetben adjunk 6 hónap alatti gyermeknek, ha annak alkalmazása elkerülhetetlen! Annak felderítésére, hogy a cikkben említett gyógyszerek pontosan milyen közvetett hatásmechanizmussal okozhatnak allergiás megbetegedéseket további vizsgálatok elvégzése szükséges. 

Forrás: 1, https://www.medscape.com/viewarticle/894706?src=soc_fb_180404_mscpedt_news_mdscp_allergies&faf=1 2, https://jamanetwork.com/journals/jamapediatrics/fullarticle/2676167 Fotó: dr. Szakács Krisztina A fotó a szerző kizárólagos tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása, vagy sajtótermék általi megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, amelyet a törvény büntet! Hozzájárulás kérése: medicbees@medicbees.com